Tájékoztató a Kúria 2014. november 24-én megtartott Teljes Üléséről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2014. november 25.

Dr. Darák Péter Elnök úr 2014. november 24-ére összehívta a Kúria Teljes Ülését.

Az ülés elején Elnök úr köszöntötte a Fővárosi Törvényszékről 2014. szeptember 1. napjától a Kúriára áthelyezésre került dr. Somogyi Gábor bírót, és átadta a 2014. november 1. napján kinevezésre került kúriai tanácsosok részére az okiratokat. A kúriai tanácsosi címet húsz év tényleges kúriai (legfelsőbb bírósági) bírói tevékenységük után adományozta az OBH elnöke, dr. Belegi József tanácselnök, dr. Buzinkay Zoltán tanácselnök és dr. Kárpáti Zoltán tanácselnök részére.

Az ülés napirendjén a szakértői bizonyítással kapcsolatos kérdések szerepeltek.

Elnök úr bevezetőjét követően előadásokat hallgattak meg a résztvevők.
Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter megbízásából jelenlévő dr. Patyi Gergely államtitkár hangsúlyozta, hogy a szakértő egyre fontosabb szereplője az igazságszolgáltatásnak. Mint mondta, a cél a jó minőségű, időben elvégzett szakértői munka feltételeinek megteremtése, hogy a szakvélemények segítsék, ne pedig elbizonytalanítsák a bíróságokat. Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak problémák a nyilvántartásban, területi egyenlőtlenségek alakultak ki, hiányzik a minőségbiztosítás, a szakértői díjak késedelmes kifizetése esetenként már a működőképességet veszélyezteti, a szakértői névjegyzék felülvizsgálata pedig 2006 óta húzódik.

Dr. Székely László ombudsman megbízásából dr. Pajcsicsné dr. Csóré Erika főosztályvezető felszólalásában megemlítette az ombudsman néhány hónappal ezelőtti jelentését, amely többek között azt állapította meg, hogy Magyarországon bizonyos vonatkozásban nincs gazdája az igazságügyi szakértői rendszernek, nem érvényesül az etikai eljárás kontrollfunkciója, ami a jogbiztonsággal nincs összhangban, a szakértők túlterheltsége pedig a tisztességes eljárást veszélyeztetheti.

Dr. Molnár Ambrus tanácselnök, a szakértői eljárásokkal foglalkozó joggyakorlat-elemző csoport vezetője tájékoztatott: az eddigi vizsgálatok szerint a problémák gyökere az az ellentmondás, hogy a szabályozásban a szakértői intézetek működése, felépítése, feladatköre, személyi kérdései egy állami feladatokat ellátó költségvetési szervhez hasonló, a gazdálkodása azonban piaci alapú, azaz a szakértő intézet kiadásai piaci áron jelentkeznek, bevételei viszont limitáltak, rögzítettek.  Megerősítette, hogy a korszerű igazságszolgáltatásban egyre nő a szakértők szerepe. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a szakértői bizonyítás előnye, hogy tudományosan megalapozott, egzakt, objektív válaszokat adhat, hátránya, hogy időigényes és drága. Dr. Molnár Ambrus kitért arra is, hogy szükség lehet egy kúriai protokoll kidolgozására, mely a bírók számára a szakértőkkel kapcsolatban követendő gyakorlatot rögzíti. A bírói munka rejtett tartalékaira utalva megemlítette az elektronikus ügyintézéssel elérhető hatékonyságnövelést, amely a bíróságok egyik örök problémáját, az iratok kézbesítését tudná kezelni.

Végezetül dr. Wirth Béla bíró, a Pécsi Törvényszék tanácselnöke - aki az Országos Bírósági Hivatal megbízásából foglalkozik a szakértői rendszerrel - arról beszélt: a szakértők leterheltsége közti jelentős aránytalanságok oka részben az, hogy a jobb színvonalon dolgozókat gyakran megbízzák, míg másokat alig foglalkoztatnak. De vannak területek, ahol kevés a szakértő, így például Magyarországon összesen négy bejegyzett gyermek szakpszichológus igazságügyi szakértő dolgozik, és egyetlen olyan, aki a kábítószerek növényi alapanyagait vizsgálja. Hozzátette: a kapacitáshiány miatt az is előfordul, hogy olyat alkalmaznak szakértőként, aki csak volt, vagy éppen leendő szakértő, ugyanis még csak folyamatban van a felvétele a névjegyzékbe.

Budapest, 2014. november 25.

A Kúria Sajtótitkársága