Tájékoztató a Kúria 2015. május 11-én megtartott Teljes Üléséről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2015. május 13.

2015. május 11-én a Kúria a régi Igazságügyi Palotában, a jelenleg a Néprajzi Múzeumnak otthont adó, Kossuth téri épület dísztermében tartott teljes ülést. A tanácskozáson meghívottként vett részt dr. Polt Péter legfőbb ügyész, Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, dr. Hámori Attila, az Országos Bírói Tanács soros elnöke, dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Solt Pál a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott elnöke.

A teljes ülés résztvevőit és meghívott vendégeit Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntötte, aki egyúttal köszönetét fejezte ki Kemecsi Lajos úrnak, a Néprajzi Múzeum főigazgatójának azért, hogy a Kúria több mint fél évszázad elteltével újra az Igazságügyi Palota dísztermében tarthatja meg teljes ülését. Elnök úr köszöntőjében felidézte azokat a jeles eseményeket, ünnepségeket és híres perek tárgyalásait, amelyeknek az első emeleti díszterem adott otthont. Hangsúlyozta, hogy a teremben a széksorok a Parlament felé néznek, kifejezve, hogy a jogrend összhangjának megteremtése a jogalkalmazó egyik legfontosabb feladata.
Ezt követően – első napirendi pontként – a Kúria elnöke beszámolt a teljes ülésnek a Kúria 2014. évi tevékenységéről. Dr. Darák Péter a 2014. évi szakmai célkitűzésekről szólva elmondta, hogy a Kúria a 2014-es évben is aktív joggyakorlat-elemzést folytatott: a nyolc vizsgálati tárgykör közül kiemelte a kisajátítással, a közigazgatási perjoggal és a szakértői bizonyítással összefüggő, eredményes joggyakorlat-elemzést. Jelentős változás volt az is, hogy 2014 tavaszától online tartalommal egészült ki a Kúria hivatalos lapja, amely a www.kuriaidontesek.hu oldalon érhető el, s amely folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt a Kúria legfontosabb döntéseiről. Az igazgatási feladatok körében megemlítette a Kúria belső szabályzatainak megújítását, továbbá az Államreform Operatív Program (ÁROP) támogatásával megvalósult, a Kúria ítélkező és igazgatási szervezeti egységeire egyaránt kiterjedő szervezetfejlesztési projektet. Dr. Darák Péter ismertette a 2014-es év legfontosabb személyi változásait, megemlítve, hogy tavaly összesen öt bírói álláshely került kiírásra és – sikeres pályázat alapján – betöltésre. Röviden értékelte a Kúria 2014. évi ügyforgalmi helyzetét: Kúria szakmai kollégiumaihoz évente több ezer, döntő hányadában felülvizsgálati ügy érkezik. 2014-ben 7709 ügy érkezett, lezárult 7959. A jelentős leterheltséghez képest az ügyek túlnyomó többsége egy éven belül, jelentős része hat hónapon belül befejeződik. Elismeréssel szólt a Kúria bíráinak felkészültségéről, akik közül tavaly harmincnégyen vettek részt oktatóként a Magyar Igazságügyi Akadémia által szervezett képzéseken.

Elnök úr beszámolójában kitért a Kúria Önkormányzati Tanácsának 2014. évi működésére is, kiemelve, hogy a Kúria eljárásnak a kezdeményezése több esetben a rendelet újragondolására, a törvénysértés önkéntes megszüntetésére készteti az önkormányzatot. Megemlítette az ún. „normakontroll sorozatpereket”, így a telekadó fizetése, vagy a háztartási szennyvíz elszállítási kötelezettsége körében hozott határozatokat. Fontos változás, hogy az Önkormányzati Tanács határozatait 2014. január 1-jétől már abban a formában szerkeszti, amelyet a Kúrián felállított joggyakorlat-elemző munkacsoport dolgozott ki a kúriai határozatok jövőbeli modernizált, egységes megújításának igényével.
A Kúria 2014. évi jogegységi tevékenységéről szólva dr. Darák Péter elmondta, hogy ezen alkotmányos feladatát Kúria a következő eszközökkel végzi: jogegységi határozatot hoz, kollégiumi véleményt alkot ,elvi bírósági határozatot vagy elvi bírósági döntést tesz közzé. Ismertette a 2014-ben hozott fontosabb jogegységi határozatokat, így az 1/2014. KMJE jogegységi határozatot a társadalmi szervezetek működésével kapcsolatos korábbi jogegységi aktusok felülvizsgálatáról, az 1/2014. PJE jogegységi határozatot a Kúria, illetve a Legfelsőbb Bíróság korábban hozott valamennyi polgári és gazdasági jogi tárgyú iránymutatásának felülvizsgálatáról, továbbá a 2/2014. PJE határozatot a devizaalapú kölcsönszerződések egyes rendelkezéseinek tisztességtelenségéről. A kollégiumi vélemények közül kiemelte a közfeladatot ellátó személy fogalmát értelmező 2/2014. (VII.7.) BK véleményt, a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztésével kapcsolatos 4/2014. (VI.23.) KMK véleményt, valamint az ítélet hatályon kívül helyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2014. (VI.30.) PK véleményt.
Dr. Darák Péter végül szólt a Kúria 2014. évi pénzügyi helyzetéről, és röviden ismertette az Államreform Operatív Program keretében megvalósult szervezetfejlesztési projekteket, így többek között az egy éven túli ügyek arányának csökkentését célzó intézkedési tervet, az ügyfelekkel kapcsolatot tartó igazságügyi alkalmazottak kommunikációs tréningjét. Elnök úr tájékoztatta a teljes ülést a főtanácsadói rendszer kiépítésének megkezdéséről és a megfelelő főtanácsadó szakemberek megtalálását segítő gyakornoki programról, amely az állam-és jogtudományi karok doktori iskoláival létrejött együttműködés keretében biztosítja a doktoranduszok részvételét a Kúria munkájában.
 
Elnök úr beszámolóját követően ünnepi köszöntőt mondott dr. Polt Péter legfőbb ügyész és dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Legfőbb ügyész úr köszöntőjében szólt a királyi Curiával „az igazságszolgáltatásban egy test, egy lélek” koronaügyész szerepéről, amelyet ma a Legfőbb Ügyészség tölt be. A legfőbb ügyésznek a jogegység megteremtésében való közreműködéséről szólva kiemelte, hogy büntető ügyszakban 2012 óta hat jogegységi eljárást kezdeményezett, közérdekvédelmi ügyszakban pedig számos esetben nyilatkozott a más személyek által benyújtott jogegységi indítványra. Figyelemmel a 2012. január 1-je óta hatályos rendelkezésre, amely szerint a legfőbb ügyész bármely fél kérésre kifejtheti véleményét a Kúria előtti eljárásban, 2012 és 2014 között öt alkalommal fejtette ki álláspontját jogkérdésekben, így többek között a devizaalapú kölcsönszerződések érvényességével kapcsolatban is. 

Dr. Handó Tünde elnök asszony köszöntőjében rámutatott, hogy az elmúlt években a magyar igazságszolgáltatás a bekövetkezett változások mellett is jelentős sikereket ért el többek között az ügyek elbírálásának időszerűsége terén, és európai uniós szinten is láthatóvá tette a fejlődést, hiszen a közigazgatási perek elintézésének időszerűségét tekintve Magyarország a negyedik helyen áll. Elnök asszony hangsúlyozta, hogy a fokozódó elvárások közepette rendkívül fontos a szolidaritás a bírói karon belül és a nyitottság a társadalmi környezet irányában, amihez a Kúria jelentős mértékben hozzájárult a joggyakorlat-elemzéssel, a főtanácsadói rendszerrel és a gyakornoki programmal.

Ezt követően a Kúria elvi közzétételi tanácsainak elnökei tartották meg beszámolójukat. A beszámolókból kirajzolódott a tanácsok munkamódszere, így többek közt az is, hogy a tanácsok egyhangú határozattal választják ki a közzétételre érdemes, elvi iránymutatást tartalmazó kúriai vagy alsóbírósági határozatokat, hiszen az elvi bírósági határozatok és az elvi bírósági döntések egyaránt „kötelezik” a Kúriát további munkája során.

A közzétételi tanácsok elnökeinek beszámolóit követően dr. Kalas Tibor kollégiumvezető úr számolt be az eredményes alkotmányjogi panasz esetén az alapjogsértést a Polgári perrendtartás XXIV. fejezete alapján eljárásjogi eszközökkel orvosló ún. közjogi tanács munkájáról, majd dr. Bartal Géza, a Kúria Bírói Tanácsának elnöke szólt a Bírói Tanács 2014. évi működésről. Utolsó hozzászólóként dr. Hámori Attila, az Országos Bírói Tanács soros elnöke gratulált a Kúria testületeinek a 2014-es év eredményeiért. Végül dr. Darák Péter elnök úr a Kúria valamennyi bírájának köszönetet mondott az elmúlt év teljesítményéért, és a teljes ülést bezárta.

Budapest, 2015. május 13.

A Kúria Sajtótitkársága