Tájékoztató a Kúria 2015. március 2-án megtartott Teljes üléséről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2015. március 4.

2015. március 2-án a Kúria teljes ülést tartott, melynek első napirendi pontjaként Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke elismeréseket adott át a 2014. évben a Kúria, illetve a magyar igazságszolgáltatás egésze szempontjából kiemelkedő személyeknek.

A 2013-ban alapított Amicus Curiae („A Kúria barátja”) emlékérmet – a bírói függetlenség védelme érdekében végzett kiemelkedő teljesítményére is figyelemmel – Dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke kapta. A kitüntetett 1990-től kezdődően vett részt az Alkotmánybíróság munkájában, 2006-ban választották alkotmánybíróvá, 2008-ban és 2011-ben pedig a testület elnökévé. Habilitált egyetemi tanár, 1983-tól kezdődően aktív résztvevője a jogász és politológus képzésnek, kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog és a politikai eszmék története. Az Alkotmánybíróság elnökeként legfontosabb feladatának tekintette a jogállam, az alapvető jogok és az alkotmánybíráskodás intézményének védelmét. A testület elnökeként sokat tett azért, hogy őszinte, szakmai párbeszéd alakuljon ki a Kúriával.

A „Kúria Bírája 2014” emlékérmet Dr. Orosz Árpád Gábor, a Kúria tanácselnöke vehette át ítélkezésen kívül végzett munkája elismeréseként. Bírói pályáját Kecskeméten, 1985-ben kezdte, 1995. augusztus 1-jétől megyei bírósági tanácselnök, 2007. január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság bírája, majd 2008. szeptember 1-jétől legfelsőbb bírósági tanácselnök. 2003-tól 2010-ig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja, a Magyar Jogász Szövetség bírói tagozatának egyik alapítója. Pályája kezdetétől részt vesz a jogászképzésben és a fogalmazóképzésben. Részt vett az új Polgári Törvénykönyv öröklési jogi könyvének megalkotásában, több Ptk. Kommentár szerzője, a Kúriai Döntések c. folyóirat szerkesztője. Rendszeresen publikál, 2014-ben 7 tanulmánya jelent meg. A munkáját értelemmel és érzelemmel végző bíró életpályája példaként szolgálhat a fiatalok számára.

A „Kúria Tisztviselője” emlékérmet 2014. évi munkája elismeréseként Nacsa Lajosné, a Kúria M. I. tanácsának tisztviselője kapta. Nacsa Lajosné 1978-ban szerzett jegyzőkönyvvezetői, gyors- és gépírói és igazságügyi alkalmazotti végzettséget. 1999. június 28-ától a Legfelsőbb Bíróság tisztviselője. Kiemelkedő munkájával járul hozzá mind a tanács, mind pedig a Kúria mellett működő Másodfokú Szolgálati Bíróság ítélkezésének eredményességéhez.

Az elismerések átadását követően került sor a tanácselnöki beszámolók meghallgatására. A Kúria 2012. január 1-jei visszaállítását követően immár hagyománnyá vált, hogy a Kúria tanácselnökei a Teljes Ülés előtt tartanak beszámolót az általuk vezetett tanács több évet felölelő ítélkezési tevékenységéről azért, hogy tapasztalataikat a Kúria eltérő ügyszakban ítélkező bírái is megismerhessék.

Dr. Stark Marianna, az M.II. tanács elnöke beszámolt arról, hogy tanácsa – a másik két munkaügyi tanácshoz hasonlóan - az elmúlt években feldolgozta a jelentős mértékű ügyhátralékot. Az M.II. tanács az elmúlt években jelentős számú elvi jelentőségű ügyben hozott határozatot, például a hivatásos tűzoltók túlszolgálatának elszámolásával, a rendőrök szolgálati idejének számításával, a VOLÁN autóbuszvezetők munka- és pihenőidejének tárgyában és számtalan, egy-egy ágazat valamennyi alkalmazottját érintő illetmény és különböző pótlékok megítélése tárgyában. Tanácselnök asszony kiemelte, hogy a munkaügyi perek – értékhatártól függetlenül – kiemelkedő jelentőségűvé válhatnak azáltal, hogy egy-egy döntés sokakat érinthet. Az egyik ilyen perben a pertárgy értéke mindössze 2800 Ft volt, mégis hatalmas érdeklődés kísérte. A munkáltató a perben vitatta, hogy a felperest az éves bankkártya-díj megilleti és arra hivatkozott, hogy a felperes az általa igénybe vett számla konstrukciónál kedvezőbb költségűt is vállalhatott volna. A Kúria kimondta, hogy az illetmény kifizetésével felmerülő többletköltségek megtérítése nem függhet attól, hogy a közalkalmazott által elérhető bankok a számlák vezetéséért, illetve az illetmény egyszeri felvételéért milyen ajánlatokat tesznek. Nincs olyan jogszabályi kötelezés, amely a közalkalmazott költségviselését írná elő, ha nem a munkáltató elvárásának megfelelő számlaszerződést köt.

Ezt követően Dr. Kozma György, a Kúria Önkormányzati Tanácsának tanácselnöke tartotta meg beszámolóját. Az Önkormányzati Tanács 2012. január 1-jét követően jött létre annak érdekében, hogy a Kúria az önkormányzati normakontrollal kapcsolatos feladatait – az önkormányzati rendeletek törvényellenességének vizsgálatát; törvényből eredő jogalkotási kötelezettség elmulasztásának vizsgálatát; a mulasztás nem teljesítése esetén a kormányhivatal vezetője rendeletpótlásra való felhatalmazást – a törvényes határidők betartásával, magas színvonalon lássa el. Az Önkormányzati Tanácshoz tartozik a népszavazási ügyek elbírálása mellett a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos, valamint azoknak a felülvizsgálati eljárásoknak a lefolytatása, amelyekben félként helyi önkormányzatok vesznek részt, mint pl. közbeszerzési, kisajátítási, építés-hatósági, szociális-igazgatási és egyéb ügyek.

2012-ben mintegy 40 ügy került át az Alkotmánybíróságtól a Kúria Önkormányzati Tanácsához, amelyeket még az év első felében sikeresen elintéztek. Tanácselnök úr elmondta, hogy évente körülbelül 80 indítvány érkezik az Önkormányzati Tanácshoz, amelynek 70-75 %-át kormányhivatalok nyújtják be, 20-25 %-a bírói kezdeményezés és 2-3 ügyben az alapvető jogok biztosa fordul a Kúriához. Az indítványok jelentős többsége normakontroll indítvány, mintegy 10-15 %-ot képviselnek a jogalkotási feladatok elmulasztásával kapcsolatos, illetve a rendeletpótlás tárgyában benyújtott indítványok. Az Önkormányzati Tanács több mint 90 %-ban helyt adott az érdemben vizsgált indítványoknak, amely arány jól jelzi, hogy mind a kormányhivatalok indítványai, mind a konkrét ügyekben indított bírói kezdeményezések jelentős többségükben megalapozottak.

A Tanács az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálata során számos olyan határozatot hozott, amelyben elvi jellegű – az adott döntésen túlmutató – megállapítást tett. A teljesség igénye nélkül kiemelendő az a határozat, amely szerint önkormányzati rendeletben nem lehet a szociális segély feltételévé tenni a magánszféra körébe tartozó magatartásokat, pl. tisztálkodás, különböző növények termesztése, lakókörnyezet rendben tartása stb. Elvi megállapítást tett továbbá az Önkormányzati Tanács a helyi adók megállapításához kapcsolódóan is, amikor kimondta, hogy vagyoni típusú adók esetében az adó mértéke nem vezethet az adó tárgyának elvonásához, illetve azzal kapcsolatos aránytalansághoz, továbbá az adó megfizetése alóli mentességek szabályozása nem köthető egyéb igazgatási aktushoz.

A teljes ülésen Dr. Bencze Mátyás, a Debreceni Egyetem professzora az ítéleti indokolások minősége mérésének lehetséges módszereiről tartott nemzetközi kitekintést is nyújtó előadást.

Budapest, 2015. március 4.

A Kúria Sajtótitkársága