Tájékoztató a Kúria Bfv.I.780/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. december 20.

A perújítással megtámadott határozat hatályon kívül helyezése esetén az újabb ítéletben a bíróságnak a Be. ítéletre vonatkozó szabályait maradéktalanul be kell tartania, és ennek megfelelően rendelkeznie kell a bűnösségről, annak megállapítása esetén a jogkövetkezményről, mégpedig maradéktalanul, és az ítélet indokolásának – rövidített indokolás mellett is – tartalmaznia kell az ítéleti tényállást és az alkalmazott jogszabályokat.

A törvénynek az a hivatkozott rendelkezése, amely szerint akkor, ha a bíróság a perújítást alaposnak találta, az ítéletet vagy annak a perújítással megtámadott részét hatályon kívül helyezi és új ítéletet hoz, nem az ugyanazon terheltre vonatkozó ítéleti rendelkezések szétbontását teszi lehetővé, hanem azt, hogy akkor, ha az ítélet több terheltre tartalmaz rendelkezéseket, és csak az egyik terhelt kapcsán nyújtottak be perújítási indítványt vagy csak az egyik terhelt kapcsán találta azt a bíróság megalapozottnak, az ítéletnek az erre a terheltre vonatkozó részét kell hatályon kívül helyezni.

A terhelttel szemben az alapügyben az ügydöntő határozatot a terhelt távollétében a Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárás szabályai szerint tartott tárgyaláson hozta meg a bíróság, ezért a törvényszék a perújítást a Be. 408. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel helytállóan rendelte el.
Azonban a perújítási eljárás alapján meghozott határozatát a járásbíróság a felülvizsgálati indítványban megjelölt eljárási szabálysértésekkel hozta meg.
A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság ügydöntő határozata ellen a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve a II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértések miatt felülvizsgálatnak van helye.
A Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja szerint hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tesz eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, ahogy hatályon kívül kell helyezni a határozatot a 373. § (1) bekezdés III. b) pontja alapján akkor is, ha az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.
Ugyan az első fokon jogerőre emelkedett ítélet kapcsán a Be. 259. § (1) bekezdése lehetővé teszi annak rövidített indokolását, azonban előírja, hogy az így indokolt ítéletnek is tartalmaznia kell a tényállást és az alkalmazott jogszabályok megjelölését.
A felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítélet sem tényállást, sem a jogi minősítésre és a jogkövetkezményekre utaló jogszabályok megjelölését nem tartalmazza.
A terhelt távollétében hozott ítélet elleni perújítási eljárás kötelező lefolytatását a törvény egyértelműen a terhelt érdekében írja elő.
A járásbíróság arra hivatkozott, hogy a 3/2008. számú büntető jogegységi határozat rendelkezései szerint a perújítás alapossága esetén az alapügyben hozott ítélet, vagy annak egy része hatályon kívül helyezését és új ítélet meghozatalát eredményezi.
A járásbíróság azonban a jogegységi határozatot tévesen értelmezte.
A Be. 415. § (1) bekezdése értelmében a perújítás elrendelését követően a tárgyalás eredményétől függően a bíróság az alaptalan perújítást elutasítja, alapos perújítás esetén pedig az alapügyben hozott ítéletet vagy az ítéletnek a perújítással megtámadott részét hatályon kívül helyezi, és új ítéletet hoz.
Azonban sem a jogegységi határozatból, sem ebből nem következik az, hogy amennyiben a bíróság a perújítást alaposnak találja, a támadott alapítéletet a terheltre vonatkozóan csak részben kell vagy lehet hatályon kívül helyezni.
A perújítással megtámadott határozat hatályon kívül helyezése esetén az újabb ítéletben a bíróságnak a Be. ítéletre vonatkozó szabályait maradéktalanul be kell tartania, és ennek megfelelően rendelkeznie kell a bűnösségről, annak megállapítása esetén a jogkövetkezményről, mégpedig maradéktalanul, és az ítélet indokolásának – rövidített indokolás mellett is – tartalmaznia kell az ítéleti tényállást és az alkalmazott jogszabályokat.
Az eljárási törvény nem nyújt lehetőséget arra, hogy egy terhelt bűnösségének kimondását az egyik ítélet tartalmazza, a jogkövetkezmény alkalmazására viszont más ítéletben kerüljön sor. Ezért törvénysértő, ha a bíróság ugyanarra a terheltre vonatkozóan – a perújítást alaposnak találva – a támadott határozatnak egy adott részét helyezi hatályon kívül és ehelyett új rendelkezést hoz, míg más részét, egyéb rendelkezéseit „nem érintettnek" tekinti (BH 2017.10.).
A törvénynek az a hivatkozott rendelkezése, amely szerint akkor, ha a bíróság a perújítást alaposnak találta, az ítéletet vagy annak a perújítással megtámadott részét hatályon kívül helyezi és új ítéletet hoz, nem az ugyanazon terheltre vonatkozó ítéleti rendelkezések szétbontását teszi lehetővé, hanem azt, hogy akkor, ha az ítélet több terheltre tartalmaz rendelkezéseket, és csak az egyik terhelt kapcsán nyújtottak be perújítási indítványt vagy csak az egyik terhelt kapcsán találta azt a bíróság megalapozottnak, az ítéletnek az erre a terheltre vonatkozó részét kell hatályon kívül helyezni.
Így elkövette a járásbíróság a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontja szerinti eljárási szabálysértést.
A járásbíróság ítélete mindezen túl nem egyértelmű az alkalmazott joghátrányt illetően sem.
Az ítélet rendelkező része szerint a bíróság a terheltet két év börtönbüntetésre ítélte, míg az indokolás szerint a szabadságvesztés mértékét három évben határozta meg.
Ezzel pedig elkövette a Be. 373. § (1) bekezdés III. b) pontja szerinti eljárási szabálysértést is.
A Kúria mindezekre tekintettel a Be. 428. § (2) bekezdését alkalmazva a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra utasította.

Budapest, 2017. december 20.

A Kúria Sajtótitkársága