Tájékoztató a Kúria Bhar.III.924/2017. számú ügyében hozott határozatáról

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. december 4.

2017. október 31-én a Kúria, mint harmadfokú bíróság nyilvános ülést tartott M.K. és társai ellen csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben.

Harmadfokú eljárásnak volt helye, mert az V. rendű, a VI. rendű, a VII. rendű, a VIII. rendű és a XV. rendű vádlott bűnössége kérdésében a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósághoz képest eltérő döntést hozott. A másodfokú bíróság ugyanis az elsőfokú elítélés ellenében – bizonyítottság hiányában – felmentette az V. rendű vádlottat 2 rb. passzív gazdasági vesztegetés (vesztegetés elfogadásának bűntette); a VI. rendű vádlottat 1 rb. vesztegetés elfogadásának bűntette, a VII. rendű vádlottat 1 rb. vesztegetés elfogadásának bűntette, a VIII. rendű vádlottat 1 rb. vesztegetés elfogadásának bűntette, a XV. rendű vádlottat pedig 1 rb. vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vád alól. A másodfokú ítélet ellen pedig V. rendű vádlott védője, a VI. rendű vádlott és a VIII. rendű vádlott és védőjük, VII. rendű vádlott védője, valamint a XV. rendű vádlott védője fellebbezett. Tehát ezen 5 vádlott esetében a harmadfokú eljárásra kizárólag védelmi fellebbezés alapján került sor.

A Kúria a másodfokú ítéletet érdemben a következők szerint változtatta meg. A VI. rendű, a VII. rendű, a VIII. rendű vádlott esetében a terhükön fennmaradt bűncselekmények miatt kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtását egyaránt 3-3 évre felfüggesztette; a XV. rendű vádlott közokirat-hamisítási cselekményének minősítését és az 1 rb. vesztegetés bűntette miatt emelet vád alól felmentésének esetében a jogi minősítést az 1978. évi IV. törvény szerint állapította meg, és vele szemben kiszabott büntetést 500 napi tétel, összesen 500 ezer Ft pénzbüntetésre enyhítette. A Kúria egyebekben helybenhagyta e vádlottak tekintetében a másodfokú ítélet rendelkezéseit.

A vád és a harmadfokú eljárásban is irányadó tényállás lényege szerint e vádlottak személygépkocsik eredetvizsgálatát végezték és ennek során – 2005. augusztus és 2006. április között – olyan valótlan tartalmú eredetiséget igazoló okiratot állítottak ki, ami hamis adatot tartalmazott a gépkocsi egyedi azonosító jeleire vonatkozásában. Az ilyen okirat alapján – az adott gépkocsi vonatkozásában – hamis adat került a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) nyilvántartásába. Másrészt az ilyen okirat felhasználásra került a gépjármű forgalomba helyezése, illetve tulajdonos változása során, s ekként valótlan adatok kerültek a gépjármű nyilvántartásba. A VI. rendű a VII. rendű és a VIII. rendű vádlott esetében megállapítható volt az is, hogy e magatartásuk ellenében alkalmanként 100-150 ezer forintot kaptak.

A Kúria (jelen perjogi helyzetben) azt állapította meg, hogy – valamennyi érintett vádlott esetében – a tényállás megalapozott, a büntetőjogi felelősség kérdésében vont jogkövetkeztetések helyesek.

Mindemellett a Kúria a következő jogkérdésben fejtette ki álláspontját.  A Kúria – a védők érvelésével szemben – helyesnek tartotta a másodfokú bíróság jogi álláspontját, miszerint a vádlottak (mint eredetvizsgálók) magatartása a gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosultja általinak értékelendő. Erre egyaránt alapot ad az eredetvizsgálati tevékenységre vonatkozó jogi szabályozás [30/2000. (XI.30.) BM. rend.44/A.§ (2) bek.; 34/2004. (VI. 28.) BM. rend. 64. § (4) bek.; 20/2005. (IV.12.) BM. rend. 2/d. pont]. Lényegét tekintve pedig az önálló intézkedésre jogosultság abban áll, hogy az adott tevékenység  esetében egy személy általi (tehát ellenőrzés nélküli) az elvégző és az arról való - már más által is felhasználható – számadás, igazolást kiállító tevékenység (ami nyilvánvalóan a megvesztegethetőség lehetőségének kockázatát jelenti, s épp ez a büntetőjogi szabályozás indoka).

A Kúria ugyanakkor az elkövetés óta eltelt idő hosszára tekintettel - ami 12 év – úgy ítélte, hogy a végrehajtandó szabadságvesztés sem a fennmaradt bűncselekmények, sem az érintett vádlottak személye esetében nem megfelelő jogkövetkezmény, ezért a végrehajtás hosszabb (3 évre) való felfüggesztéséről rendelkezett.

Budapest, 2017. december 4.

A Kúria Sajtótitkársága