Tájékoztató a Kúria döntéséről a Kfv.VI.37.388/2017. számon földforgalmi ügyben, előhaszonbérleti jog gyakorlása tárgyában egyedi ügyben hozott döntésről

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. december 5.

A perben nem álló haszonbérbeadó és az alperesi beavatkozó, mint haszonbérbevevő 2015. évben 5 évre szóló haszonbérleti szerződést kötöttek a haszonbérbeadó szántó művelési ágú, külterületi ingatlanai meghatározott tulajdoni hányadára. A haszonbérbevevő a szerződésben a Földforgalmi törvény előírása szerint nyilatkozott az előhaszonbérleti jogosultságáról is. A szerződés kifüggesztése ideje alatt a felperes tett elfogadó nyilatkozatot, mely szerint helyben lakó szomszéd, családi gazdálkodó földművesként őt illeti meg az előhaszonbérleti jog, mellyel élni kíván. Az alperesi mezőgazdasági igazgatási szerv határozatában a felperessel hagyta jóvá a földhasználati szerződést, rámutatva, hogy a beavatkozót a második helyre kellett rangsorolnia, mert nem nyilatkozott a haszonbérlet céljáról, az állattartáshoz szükséges takarmány előállítás biztosításáról. Az alperes ugyanakkor rövid időn belül visszavonta e határozatát és a szerződést a beavatkozóval hagyta jóvá. Indoka szerint ugyanis a korábbi határozat téves volt, a Földforgalmi törvény nem teszi a szerződéses haszonbérbevevő kötelezettségévé a fenti célról történő nyilatkozat adását.
A visszavonó határozat ellen a felperes fordult keresettel a bírósághoz, melyet az elsőfokú bíróság elfogadott és a visszavonó határozatot hatályon kívül helyezte. A fellebbezés nyomán eljárt másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A Ptk. és a Földforgalmi törvény rendelkezéseinek együttes értelmezéséből ugyanis az alperessel egyező következtetésre jutott, mely szerint az elfogadó nyilatkozat tartalmát megszabó rendelkezéseket nem lehet egyben a haszonbérleti szerződés tartalmára is irányadónak tekinteni, utóbbi esetben a földhasználat céljára kifejezetten nyilatkozatot nem kell tenni.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, mert álláspontja szerint az elsőfokú ítélet volt a helytálló. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy a Földforgalmi törvénynek az előhaszonbérlő elfogadó nyilatkozatára vonatkozó rendelkezései nem értelmezhetők kiterjesztően. A Földforgalmi törvény rendelkezéseinek nyelvtani, rendszertani és – a preambulumban megjelenő birtokpolitikai célok figyelembevételével – teleologikus értelmezése alapján a jogalkotó az előhaszonbérleti jog érvényesítéséhez – a haszonbérlet céljáról kifejezett nyilatkozattételi kötelezettség formájában megjelenő – többletfeltételt csak abban az esetben támaszt, ha az előhaszonbérleti jogát nem a szerződéses haszonbérbevevő fél gyakorolja, hanem a haszonbérleti szerződésben félként nem szereplő, de abba belépni szándékozó előhaszonbérleti jog jogosultja.

Budapest, 2017. december 5.

A Kúria Sajtótitkársága