Tájékoztató a Kúria határozatáról: a munkáltató kártérítési felelőssége körében a kártérítés összegének kiszámításakor a vélelmezett keresetből a nyugdíjjárulék levonása mellett az egészségbiztosítási és a munkavállalói járulékot is le kell vonni

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2013. november 7.

Mfv.I.10.100/2013.

A munkaügyi bíróság ítéletében 1995. március 1-jétől 2001. december 31-éig terjedő időre 5.715.952 forint elmaradt jövedelem és 1.500.000 forint nem vagyoni kártérítés, valamint 2002. január 1-jétől elmaradt jövedelemként havi bruttó 89.221 forint járadék megfizetésére kötelezte az alperest.

A felperes ezt követően benyújtott keresetében 2002. január 1-jétől havi járadéka összegének felemelésére és 2006. december 31-éig elmaradt járadék-különbözetének megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozása szerint az alperes 2004. évben egy összegben – és nem az esedékességkor – fizette meg a járadékát, többletadó terhe keletkezett, ezért annak megtérítését is igényelte. A felperes kamatos kamat megfizetését kérte.

A munkaügyi bíróság és a felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság eljárását követően a Legfelsőbb Bíróság a folyósított járadék felemelése tárgyában a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, azzal, hogy  megismételt eljárásban igazságügyi adó- és könyvszakértői vélemény beszerzése szükséges. A Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a  bizonyítás során elengedhetetlen annak tisztázása, hogy az adott munkáltatónál volt-e, és ha igen, milyen összegű bérfejlesztés, és ezen intézkedés alapján a károsult munkavállalónak mennyi lenne a vélelmezett elérhető átlagkeresete. Hangsúlyozta, hogy a szakértő vegye figyelembe az Mt. 182. § a) és b) pontjaiban leírt, és a kártérítés összegéből levonandó járulékokat.

A megismételt eljárásban a munkaügyi bíróság ítéletével a felperes járadékát 2007. január 1-jétől 104.484 forintra felemelte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletében nem fogadta el a felperes által alkalmazott számítási módot utalva az Mt. 182. §-ának a) pontjában foglaltakra. Kifejtette, hogy az alperesnél rendelkezésre álló bérfejlesztési adatokkal szemben a jogszabály nem biztosít lehetőséget a statisztikai értékben közzétett adatok figyelembe vételére, erre csak akkor van lehetőség, ha az alperesnél működés hiányában bérfejlesztési adatok nem állnak rendelkezésre (BH.2001.446.). A bíróság a felperes kamatos kamat iránti igényét sem találta alaposnak, utalva a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra. A késedelmi kamat esedékesség, és így lejárat hiányában nem adódik hozzá a felperest megillető tőkeösszegéhez, ezért azzal a felperesnek megítélt kártérítés összege nem emelkedik.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán indult eljárásban a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. Hangsúlyozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt, a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye [BH 2002.29.; Pp. 270. § (1) bekezdés, 275. § (1) bekezdés]. Ebből következően a felülvizsgálati kérelemhez csatolt felperesi kimutatás sem volt már vizsgálható, tekintettel arra, hogy a Kúriának a rendelkezésére álló adatok alapján kellett döntenie.

Az eljárt bíróságok helytállóan fejtették ki, hogy az Mt. 182. § a) pontja alapján a vélelmezett keresetből kizárólag a nyugdíjjárulék levonását írja elő a törvény, és nem tartalmaz rendelkezést az egészségbiztosítási és munkavállalói járulékra, mivel azok a munkavégzés esetén is a jövedelemből levonásra kerülnek. Ebből következően – a jogszabály helyes értelmezése mellett – a felperes nem juthat azon összeghez sem, amelyet munkavégzése esetén adóként kellene befizetnie.

A Pp. 272. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben kell előadni a jogszabálysértés megjelölése mellett, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, ezért a Kúria nem a korábbi beadványokra hivatkozást, hanem a jelen felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt indokokat vehette figyelembe. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem pontosan nem jelöli meg, hogy a kamatfizetés körében kifejtett bírósági álláspontokat mennyiben tartja jogszabálysértőnek, ezért az a felülvizsgálati eljárás tárgyát sem képezhette.

Budapest, 2013. november 7.

A Kúria Sajtótitkársága