Tájékoztató a Kúria Kfv.V.35.427/2017/3 számú döntéséről, az elsőfokú adóhatározat visszavonásáról rendelkező elsőfokú adóhatározatot helybenhagyó másodfokú határozat nem az adóügy érdemében meghozott döntés, ezért bíróság általi felülvizsgálata kizárt

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. december 5.

A felperes keresete előterjesztésével közigazgatási pert kezdeményezett, amelynek következtében az elsőfokú bíróság kötelezettsége (polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény – a továbbiakban: Pp. 124.§ (1) bekezdés) volt, hogy a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni (95.§), nincs-e helye az ügy áttételének (129.§), a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130.§), illetőleg el kellett járnia a közigazgatási perekre speciális intézkedési szabályok: a Pp. 332.§ - 332/C.§-ai alapján is.

A közigazgatási perben a felperes részéről felülvizsgálni kért határozat a kormányhivatal az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 10.§ (1) bekezdés d) pont) másodfokú határozata, amelyben az alperes az önkormányzati adóhatóság (Art. 10.§ (1) bekezdés c) pont) elsőfokú határozatával szemben előterjesztett fellebbezést bírálta el. Az alperes határozata annak a határozati láncolatnak az utolsó eleme volt, amelyben az első határozatot az önkormányzati adóhatóság iparűzési adónemben folytatott ellenőrzés eredményeként hozta meg, a második határozat is az önkormányzati adóhatóság határozata, amelyben az elsőfokú hatóság visszavonta a saját határozatát, a harmadik határozat az alperesé, amelyben a visszavonó elsőfokú határozatot hagyta helyben.

Az elsőfokú hatóság határozat visszavonásáról rendelkezett. Az Art. 135.§ (1) bekezdése azt írja elő, ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata (végzése) jogszabálysértő, a határozatát (végzését) az adózó terhére a határozat (végzés) jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. E jogszabályhely alkalmazásával járt el az elsőfokú hatóság, mindhárom döntés (elsőfokú, elsőfokú határozatot visszavonó, visszavonó határozatot helybenhagyó másodfokú határozat) meghozatala 1 éven belül, 2016-ban történt.

A per tárgyát képező döntéseket határozati formában hozta meg a hatóság. A döntésekről az Art. 123.§-ában rendelkezett a jogalkotó, kimondva: hogy az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésben végzéssel dönt.

Az Art. az Adóigazgatási eljárást szabályozó VIII. fejezetben, a Hatósági eljárás cím alatt szabályozza az egyes jogorvoslati eljárásokat, közöttük a fellebbezést és az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát. Az Art. bírósági jogorvoslatot biztosító 143.§ (1) bekezdése, figyelemmel az Art. 123.§-ára (ahogyan a Ket. 71.§ (1) bekezdése és 109.§-a is), az ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát engedélyezi.  Az adóügy érdeméhez tartozik az Art. 123.§-a szerint minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító döntés. 

Az elsőfokú bíróságnak tehát akkor, amikor a keresetlevél megérkezését követően annak tartalmát vizsgálta (Pp. 124.§, a XX fejezetben: 332.§), meg kellett volna állapítania, hogy a perben nincsen az ügy érdemében meghozott adóhatározat, ugyanis a felülvizsgálni kért határozatok: az elsőfokú határozatot visszavonó elsőfokú és az azt helybenhagyó másodfokú határozatok a felperes helyi iparűzési adókötelezettségéről, adózói jogáról, kötelezettségéről döntést nem tartalmaznak. Azt a törvényi feltételt, hogy a bíróságtól felülvizsgálni kért határozatok a közigazgatási ügy érdemében meghozottak legyenek, az elsőfokú határozatot visszavonó elsőfokú és az azt helybenhagyó másodfokú határozat nem teljesítette. A törvényi (Art., Pp.) előírásoknak meg nem felelő határozatok bíróság általi felülvizsgálata kizárt. Az elsőfokú bíróságnak ezért a keresetlevelet a Pp. 130.§ (1) bekezdés b) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítania, illetve az ügy tárgyalásának kitűzése folytán, a Pp. 157.§ a) pontja alkalmazásával, a pert meg kellett volna szüntetnie.

Rámutat a Kúria, hogy az Art. 137.§ (2) bekezdése értelmében a fellebbezést - az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül - fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja. Az elsőfokú hatóságnak e jogszabályhely alapján – ellentétben felperes állításával – nem volt kötelezettsége a fellebbezést az ügy összes iratával felterjeszteni az alpereshez, mert a határozatát visszavonta.

A Kúriát a felülvizsgálati kérelem keretei nem kötik akkor, ha a per elsőfokú szakaszában a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani, vagy tárgyaláson a pert meg kellett volna szüntetni. Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275.§ (4) bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette.

Budapest, 2017. december 5.

A Kúria Sajtótitkársága