Tájékoztató a Kúria M.II. tanácsa által 2016. január 27-én tárgyaláson elbírált Mfv.II.10.485/2015. számú ügyben kártérítés megfizetése tárgyában

Dátum

A II. rendű alperes 2008 és 2010 év között a felperes polgármesteri tisztségét töltötte be. A felperesi képviselő-testület az Idősek Otthonának hasznosítását bérbeadás útján kívánta megvalósítani, ezért az illetékes közigazgatási hivatal hivatalvezetőjétől kértek tájékoztatást a megkötendő szolgáltatási szerződés tartalmára, továbbá arra, hogy a pályázat esetén szükséges-e közbeszerzési eljárás lefolytatása. A  hivatalvezető válaszában arról tájékoztatta a felperesi képviselő-testületet, hogy a hasznosítás megjelölt módja közbeszerzés köteles. A II. rendű alperes a képviselő-testületi tagokat nem tájékoztatta a közigazgatási hivataltól érkezett levél tartalmáról, majd a felperes 2008. június 4. napján megtartott képviselő-testületi ülésén közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül pályázatot írt ki az Idősek Otthona bérbeadásáról és 2008. augusztus 1-jén a pályázatot elnyert gazdasági társasággal üzletrész-adásvételi szerződést, továbbá bérleti szerződést kötött.

A közbeszerzési döntőbizottság határozatával a felperesi önkormányzatot 16 millió pénzbírság megfizetésére kötelezte, amely ellen előterjesztett felperesi keresetet az ítélőtábla jogerősen elutasította.

A felperesi önkormányzat a bírság összegét 16 hónapon keresztül havi 150 ezer forintos részletekben törlesztette, majd 2012. december 12-én a hátralék teljes összegét, 13 millió 600 ezer forintot banki átutalással teljesített.

A felperes a keresetében - többek között – szándékos károkozás jogcímén 16 millió forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a II. rendű alperest 985.000 forint kártérítés és ezen összeg kamatainak megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a 2012. december 12-ei egy összegű teljesítésre tekintettel a felperes 2013. október 24-ei igényérvényesítése nem évült el. Kifejtett álláspontja szerint a felperes a perben szándékos károkozást  nem bizonyított, a II. rendű alperes a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.) 8. §-ának (3) bekezdése alapján a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével okozott kár jogcímén háromhavi illetményének megfelelő összeg megfizetésére köteles.

Az alperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét annak helyes indokai alapján helybenhagyta.

A II. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet „megváltoztatását” és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a kártérítési felelősség egyhavi tiszteletdíj összegében történő megállapítását kérte. Álláspontja szerint a felperes az ítélőtábla 2009. szeptember 16-án hozott ítéletéből minden olyan tényről tudomást szerzett, amelynek ismerete szükséges lehetett az igény érvényesítéséhez, ezért a 2013. évben előterjesztett igénye elévült.

A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte.

A Kúria ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta és a nagy terjedelmű iratanyag alapján alábbi kérdésben döntött.

A kártérítés a kár bekövetkezésekor nyomban esedékes. Ha azonban a kár, vagyis a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés nem a felróható magatartás tanúsításának időpontjában, hanem csak később, a kiszabott bírságösszeg kifizetésének időpontjában keletkezett, az igény elévülése ezen időponthoz kötődik ( A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 11. §-a).

Budapest, 2016. január 27.

a Kúria Sajtótitkársága