Tájékoztató a Kúria M.II. tanácsa által 2016. november 23-án tárgyaláson elbírált Mfv.II.10.180/2016. számú egyedi ügyben kártérítés megfizetése tárgyában

Dátum

Az alperes 2003. április 29-től 2008. április 30-áig tartó határozott idejű munkaszerződéssel a felperes elnök-vezérigazgatója volt, aki a munkáltató alapszabálya szerint a felperest – annak első számú vezetőjeként – személyes felelősséggel irányította.

Az alperes 2005. szeptember 22-éig beltagja volt egy betéti társaságnak (a továbbiakban: Bt.1.) is, amely gazdasági társaság 2003. március 7-én 82.032.045 forint vételárért egy 2082 nm2 területű ingatlant, 2005. szeptember 19-én pedig 87.950.000 forint vételárért további ingatlanokat vásárolt, így azok teljes területe 5600 m2-re nőtt.

2006. január 3-án az alperes a felperes nevében megbízást adott egy ingatlanforgalmi szakértő részére, hogy készítsen teljes körű és a piaci körülmények között helytálló értékbecslést az ingatlan felépítményére és a hozzá tartozó beépített telekrészre. A felkért ingatlanszakértő véleményét – annak ellenére, hogy korábbi szerződéses kapcsolatuk megszűnt – az egyik ingatlan cég fejléces papírján terjesztette elő, azon saját aláírása és cégének bélyegző lenyomata szerepelt.

A felperes intéző bizottsága 2006. február 17-én megtartott rendkívüli ülésén, az alperes kérése alapján egy intéző bizottsági tag javaslatára akként döntött, hogy megvásárolja a vitatott ingatlan 6/10-ed tulajdoni hányadát 310.000.000+áfa forint összegben. Az adásvételi szerződést a Bt.1. nevében a már új beltag, a felperes nevében pedig az alperes írta alá.

2006. november 30-án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a felpereshez 180 nap időtartamra felügyelőbiztost jelölt ki. A határozat rögzítette, hogy a kirendelés ideje alatt a vezető állású személy a számvitelről szóló törvényben, az egyesülési jogról szóló törvényben és az Alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A felügyeleti biztos kirendelésének tartama alatt a korábban felkért értékbecslő véleménye alapján a felperes 2007. április 5-én a vitatott ingatlan további 4/10-ed tulajdoni hányadát 248.016.000 forint vételárért vásárolta meg.

2005. november 29-én a felperes nevében az alperes „egyes ügynöki megállapodást” kötött a lánya érdekeltségébe tartozó betéti társasággal ( a továbbiakban: Bt.2.). A felek a szerződést határozatlan időtartamra kötötték, a Bt.2. jutalékait pedig a megállapodás 2. és 3. számú melléklete alapján az állományvédelemhez kapcsolódó díjazás 15%-ában állapították meg. 2006. december 27-én – a felügyeleti biztos működése alatt – a felek az ügynöki megállapodást akként módosították, hogy a felperes az állományában lévő gazdátlan szerződéseket az érvényes jutalékkulcsok alapján állományápolás céljából határozatlan időre a Bt.2. részére adta át. E módosítást a felperes nevében az alperes írta alá, utóbb a jogügyletet a felügyelőbiztos jóváhagyta.

2010. június 21-én a Fővárosi Főügyészség az ingatlan adásvételével, továbbá a Bt.2.-vel megkötött szerződéssel kapcsolatban vádat emelt az alperessel szemben hűtlen kezelés minősített esetének bűntette miatt, amely büntetőeljárás folyamatban van.

A felperes a keresetében az ingatlan adásvételéhez kapcsolódóan 220.334.000 forint, az ügynöki megállapodáshoz Bt.2.-vel megkötött ügynöki szerződéshez kapcsolódóan elsődlegesen 24.179.394 forint, másodlagosan 8.059.799 forint kártérítés és ezen összeg kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a felperes az ingatlan adásvételi szerződésének megkötésekor nem tanúsított olyan felróható magatartást, amely kártérítési felelősségét a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 192/A. § (1) bekezdése, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. § (1) bekezdése alapján megalapozná.

A felperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen eljárásjogi jogszabálysértés miatt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását, másodlagosan anyagi jogszabálysértés miatt annak hatályon kívül helyezését követően a kereseti kérelemnek helyt adó döntés meghozatalát, továbbá az alperes perköltségben történő marasztalását kérte.

A Kúria végzésével a törvényszék ítéletét a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította, és az eljárás megismétlésére a következő iránymutatást adta.

Kártérítés megfizetésére irányuló kereset esetén a bíróság feladata a felelősség tényállási elemeinek tisztázása, a felek nyilatkozatainak rögzítése és az ezekhez kapcsolódó, a Pp. 3. § (3) bekezdésének megfelelő tájékoztatás a bizonyítási teher tekintetében. Az ítélet indokolásában meg kell állapítani, hogy az igényt érvényesítő felperes bizonyította-e az alperes jogellenes magatartása következtében bekövetkezett kárt, az alperes pedig felróhatóságának hiányában sikerrel kimentette-e a magát a felelősség alól. Nem kerülhet sor a felróhatóság vizsgálatára annak hiányában, hogy a jogellenesség és az okozati összefüggés tekintetében a bíróságok állást foglaljanak.

Az Mt. 192/A. § (1) bekezdése értelmében a vezető a vezetői tevékenység keretében okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel. A Ptk. 339. §-a előírja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni és akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A felróhatóság vizsgálata során a munkavállaló elnök-vezérigazgatói, kiemelten bizalmi jellegű munkaköréhez igazodó gondossági mérce alapján kell állást foglalni abban, hogy a jogügyletek kapcsán úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt. A vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosságot akkor tanúsítja, ha a társaság által kötendő szerződés valamennyi gazdálkodási szempontú lényeges feltételét igyekszik megismerni és feltárni.

Budapest, 2016. december 6.

A Kúria Sajtótitkársága