A perben a felperes keresete alapján azt kellett megítélni, hogy a szabadalmazásra bejelentett, utóbb oltalomban nem részesült, de a feltaláló által a felperes gazdasági társaság részére értékesített, „Eljárás gabonából készített, magas fehérjetartalmú, hússzerű anyag és ebből előállított készítmények gyártására” című találmány és annak később az I.r. alperes üzemében kikísérletezett és továbbfejlesztett gyártási ismeretanyaga a Ptk. 86. § (4) bekezdése alá eső know-how-nak minősül-e, a felperes és a II.r. alperes között létrejött licencia szerződés alapján a II.r. alperes a szerződés megszűnését követően milyen körben köteles elszámolni, továbbá a licencia szerződés megszűnését követően, az addig a II.r. alperes megbízása alapján bérgyártást végző I.r. alperes a know-how jogosulatlan hasznosításával gyártja-e a búzahús alapú termékeit, és ha igen, milyen összegben marasztalható az elért eredményből való részeltetés címén.
Az elsőfokú bíróság – a másodfokú bíróság által helybenhagyott – rész- és közbenső ítéletével kötelezte a II.r. alperest, hogy 15 napon belül adja ki felperes részére a (részletesen felsorolt) termékek gyártmánylapjait és receptúrákat; megállapította, hogy a II.r. alperesnek 2006. január 1. - 2008. december 31. közötti időtartamra a Búzahús márkavédjeggyel ellátott találmány és know-how után hasznosítási díj jogcímén fizetési kötelezettsége áll fenn a felperes felé; kötelezte a II.r. alperest, hogy ezen időtartam vonatkozásában a fenti termékek tényleges forgalmi adatairól negyedévi bontásban, 15 napon belül készítsen kimutatást. Megállapította, hogy az I.r. alperes 2009. január – 2011. február 29. között jogosulatlanul használta és hasznosította a fenti termékek gyártmánylapjait, és ezzel a felperes 2010. június 22-ig Búzahús „márkavédjeggyel” védett találmány know-how, mint szellemi alkotáshoz fűződő jogait megsértette; megállapította, hogy az I.r. alperes e jogosulatlan tevékenységgel elért vagyoni eredményért a felperes felé helytállni tartozik.
A perben a per tárgyát képező know-how-nak állított ismeretanyag beazonosítható módon nem került feltárásra. Annak megállapítása, hogy a felperes által csatolt dokumentumok alapján mi az a konkrét vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismeret, amely más hasonló ismeretektől elhatárolható, és az eléri-e azt a szintet, amely alapján az a Ptk. 86. § (4) bekezdése alapján védelem illeti meg, olyan különleges szakértelmet igénylő kérdés, amellyel a bíróság nem rendelkezik. Az eljárt bíróságok megalapozatlanul fogadták el a felperes részéről bizonyítottnak, hogy a perrel érintett termékek gyártási technológiájára, összetételére, receptúrájára vonatkozó ismeretanyag eléri a jogi védelemhez szükséges szintet. Ezért a Kúria a terjedelmes bizonyítási eljárás tanulmányozását és a hivatkozott szerződések elemzését követően a 2015. szeptember 29. napján meghozott végzésével a jogerős rész- és közbenső ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új tárgyalásra és új határozat hozatalára utasította.
Budapest, 2015. október 5.
A Kúria Sajtótitkársága