Kvk.I.37.191/2015/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

KÚRIA

Kvk.I.37.191/2015/3.szám

A Kúria a dr. ... Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Czeglédy Csaba ügyvéd) által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által 2015.február 12-én meghozott 17/2015. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban –- tárgyaláson kívül -– meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 17/2015. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 7.500 (hétezer-ötszáz) forint le nem rótt illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Magyar Munkáspárt a Veszprém Megye 01.számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (továbbiakban: OEVB) kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértése miatt. Kifogásában előadta, hogy ... független jelölt 2015. február 1-jén Budapesten, a Kossuth téren tartott politikai demonstráción magát egyedüli baloldali jelöltnek minősítette, és a többi jelöltet, köztük a kifogástevőét is hamis színben tüntette fel. Az elhangzott állítások bizonyítására egy linket jelölt meg, melyet azonban az első fokú eljárásban nem sikerült megnyitni, és a videót lejátszani. Emiatt az OEVB a kifogást alaki hibásnak minősítette és a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjára hivatkozással.

A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) 2015. február 12-én meghozott 17/2015. számú határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy ... független jelölt a kifogás bizonyításaként megjelölt felvételen elhangzott: „A FIDESZ-nek van tizenegy jelöltje tizenegy különböző mezben. Kamujelöltekkel és az ellenzéki szavazók megosztására készülő kalandor(ok)kal állt fel a FIDESZ-es csapat.” kijelentése valótlan ténymegállapítást tartalmaz, ezért megsértette a Ve. 2. § a) és e) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelveket. A jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől.
Döntésében kifejtette, hogy a kifogás tartalmazott minden, a Ve. 212. § (2) bekezdése szerinti kötelező tartalmi elemet, az érdemben vizsgálható volt, annál is inkább, mert a hivatkozott linken a rendezvényről készült videó megtekinthető és értékelhető volt. Ami a kifogás érdemi részét illeti, rögzítette, hogy a határozat rendelkező részében szereplő idézet alkalmas a már hivatkozott alapelvek megsértésére. Kifejtette, hogy a következetesen alkalmazott joggyakorlat szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választás tisztaságának megóvása alapelvek sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat, így a kampányhoz való jogukat oly módon gyakorolják, hogy valótlan tények állításával vagy egyes tények elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni és ezáltal ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni.

A Ve. alapelveinek megfelelő joggyakorlás akkor valósul meg, ha a választópolgárokat őket érintő minden társadalmi kérdésben a valóságnak megfelelően tájékoztatják. A vélemény önmagában nem vezet az alapelvek sérelmére, de a valótlan tartalmú tényállítások már alkalmasak arra, hogy megtévesszék az állampolgárokat. A kérelmező azáltal, hogy saját magán kívül az összes nyilvántartásba vett jelöltet a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként nevezett meg politikai és választójogi értelemben azonosította e jelölő szervezettel. A kérelmező kijelentései a véleménynyilvánításon túl olyan ténymegállapítást tartalmaznak, amely eltér a valóságtól.

A Nemzeti Választási Bizottság döntése ellen a Ve. 228. § (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a határozat megváltoztatása és a kifogás elutasítása érdekében. A kérelmező szerint a kérelmezett túlterjeszkedett a kifogáson, mert annak helyes értelmezése esetén kizárólag a Magyar Munkáspárt és jelöltje vonatkozásában lehetett volna dönteni a jogsértésről. Meghatározta azokat a pontokat amelyekben szerinte a kifogástevő állásfoglalást kért. A kifogásból a „fideszes csapat” megjelölés sérelmezése nem olvasható ki, a Magyar Munkáspárt nem kifogásolta a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetséggel történő azonosítást, illetve helytelenül került idézésre beszéde és az leírva sem került becsatolásra.
Azáltal, hogy a kérelmezett a fellebbezési eljárásban csatolt DVD felvétel alapján érdemben döntött a kifogásról, megsértette a Ve. 225. §-ban írtakat. Az OEVB indokolása helytálló e tekintetben, a kifogás érdemi elbírálására a megfelelő bizonyíték előterjesztésének hiánya okán nem kerülhetett sor, az a fellebbezési eljárásban nem volt pótolható.
A kérelmező szerint a tényeknek nem felel meg, hogy egyedüli baloldali jelöltnek minősítette magát, illetve a „FIDESZ-es jelöltek” legyőzéséről beszélt volna. A „fideszes kalandor” és „kamujelölt” kifejezések véleménynyilvánítás körébe tartozó megnyilvánulás és nem tényközlés. A kérelmezőnek joga van értékítélet megfogalmazására és az elmúlt idők történései, a jelölés körülményei alapján a kérelmező joggal jutott erre a szubjektív következtetésre a Magyar Munkáspárt jelöltje tekintetében. Olyat pedig nem állított, hogy a Magyar Munkáspárt jelöltje etikátlan, jogszerűtlen módon indulna a választáson. Okszerűtlen az az értelmezés is, hogy kérelmező valamennyi jelölt esetében a FIDESZ jelöltséget állítaná. Csupán azt a politikai véleményét fogalmazta meg, hogy az ellenzéki szavazatok megosztása a FIDESZ politikai érdekét szolgálja. Kúriai döntésre hivatkozva tiltakozott a vitatott közlés ténymegállapításként történő kezelése ellen. Hangsúlyozta azt is, hogy nem a választások által érintett polgárok előtt, hanem Budapesten került sor beszéde elmondására, így ez nem eredményezhette a választópolgárok befolyásolását, ezáltal a választási alapelvek sérelmét. Megítélése szerint a ténymegállapítás fogalmát kiterjesztően értelmezte a kérelmezett, ez sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében rögzített véleménynyilvánítási alapjogot.

X.Y. független országgyűlési képviselőjelölt Kvk.I.37.911/2015. számon iktatott beadványában – már a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme benyújtása előtt – az NVB határozatának helybenhagyását kérte.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A Kúria rögzíti, hogy az eljárásban előtárt adatok és bizonyítékok alapján a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból az NVB határozata nem jogszabálysértő, illetve nem állapítható meg helytelen mérlegelés sem.

Nem tévedett az NVB, mikor a kifogás érdemi elbírálását elutasító OEVB határozatot megváltoztatta és a közölt „link”-et érdemi elbírálásra alkalmasnak tekintette. Helyesen utalt arra, hogy a bizonyítékok köre nincs taxatíve felsorolva a Ve-ben, és a XXI. században széleskörűen elterjedt az internetre feltett, az interneten megtalálható videofelvétel közlése, szerepeltetése a beadványban elegendő megjelölést tartalmazott a bizonyítás lefolytatására.

A Kúria vizsgálta, hogy a kifogásban, az OEVB határozatában, a fellebbezésben és az NVB határozatában miként jelenítették meg a vitatott linket:

Kifogás: http://mandiner.hu/cikk/20150201_tavasz_jon_orban_megy_elo_kozvetites_a tuntetesrol

OEVB:
http://mandiner.hu/cikk/20150201 tavasz jon orban megy elo kozvetités a tüntetésrol”

Fellebezés:
http://mandiner.hu/cikk/20150201_tavasz_jon_orban_megy_elo_kozvetites_a tuntetésrol

OVB:
http://mandiner.hu/cikk/20150201_tavasz_jon_orban_megy_elo_kozvetites_a_...

Ha valaki szöveg, fotó, mozgókép megtekintése érdekében linkre utal, figyelemmel kell lennie arra az alapvető szabályra, hogy szóköz, ékezetes betű nem lehet a linkben.
Megállapítható, hogy a kifogást benyújtó e szabály szerint jelölte meg a linket, de a teljes link aláhúzással történt kiemelés miatt (amit okozhatott a szövegszerkesztő is) a szóköz helyett alkalmazandó „_” jel csak nagyon nehezen látható. Az OEVB határozatban szereplő link megjelölés nem felel meg az internet szabályainak (szóköz és 2 esetben ékezet, „u” helyett „ü”), ilyen formában valóban nem volt megnyitható a link. A fellebbezés nem új bizonyítékot nyújtott, hanem a korábban is helyesen megjelölt linket most aláhúzás nélkül írta, és ugyanazt a tartalmat (a linkről letöltve) DVD-n is csatolta. Az NVB határozata is helyesen tartalmazza a linket, a határozatát nem a DVD-n benyújtott felvételre, hanem a linken elérhető tartalomra alapozta, ekként nem valósult meg a Ve. 225. §-ra alapított jogsértés.

Nem állapítható meg a kifogást előterjesztő kérelmén való túlterjeszkedés sem, mert a kérelmező sem egyes pártok jelöltjeiről, hanem valamennyi, a választáson induló jelöltről fogalmazott meg egységes véleményt, tényállítást, melyet együttesen kellett elbírálni.

A Kúria megítélése szerint nem helytálló a felülvizsgálati kérelem abban a részében sem, amely szerint a kifogásolt állítás nem tartalmaz valótlan tényállítást, illetve értékítéletet fogalmaz meg, amely a véleménynyilvánítási szabadság védelme alatt áll, így a választási alapelvek nem sérülhettek a következők miatt:
Nem vonható a véleménynyilvánítás körébe az a kijelentés, hogy „Fidesznek van tizenegy jelöltje, tizenegy különböző mezben.” Ez egyértelmű tényállítást tartalmaz, és nem értékítéletnek minősül. A Kúria úgy ítélte meg, hogy a kérelmező által előadottak nem támasztják alá a jelölt által állítottak jogszerűségét. Egyetért a Kúria azzal a kérelmezetti érveléssel, hogy a kérelmező a képviselő választáson nyilvántartásba vett rajta kívüli jelölteket a FIDESZ jelöltjeként nevezett meg, és a jelölő szervezeteket is az előbbi párttal azonosította. A „kamujelölt” megjelölés még éppen értékítéletet takarhat, de az adott szövegkörnyezetben vizsgálva alkalmas a választók megtévesztésére, a jelöltek olyan színben történő feltüntetésére, hogy a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség jelöltjei. Ezek kategorikus állítások és nem feltételezések, így azok nem tekinthetők értékítéletnek.

Az Alkotmánybíróság a 36/1994. (VI.24.) AB határozatban az értékítélet alkotmányos védelmének rögzítése mellett úgy vélekedett, hogy nem áll a véleménynyilvánítás védelme alatt a közszereplő becsületének csorbítására alkalmas azon hamis tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata, ha a tényt állító, híresztelő, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló személy tudta, hogy a közlése lényegét tekintve valótlan vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a hivatása vagy foglalkozása alapján (pl. újságíró) a reá irányadó szabályok szerinti figyelmet, körültekintést elmulasztotta. A Kúria polgári ítélkezése személyiségi jogi perekben is követi az értékítélet és tényállítás közötti különbségtételt (lásd. pl. Pf.IV.25.270/2002/8; Pfv.IV.21.185/2011/6; Pfv.IV.20.292/2013/5. stb. számú ítéleteket). Az NVB határozata is idézi a Kúria Kvk.III.37.380/2014/3. és Kvk.III.37.183/2006/2. számú végzéseit, amelyek szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott választási alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat – ezek között a kampánytevékenység folytatásának jogát – oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni, és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni (tényállítás).

A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy az NVB által elbírált megfogalmazás tényállításnak minősül, s mint ilyen, nem áll az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésben megfogalmazott véleménynyilvánítás szabadsága védelme alatt. Megalapozottan állapította meg ezért az NVB a 17/2015. számú határozatában, hogy az ügyben sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának és a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve.

A Kúria a kérelmezőnek a határozat rendelkező részében foglalt idézetet meghaladó, az azokat magyarázó felülvizsgálati érvelésével érdemben nem foglalkozott, mert azokra az NVB határozata sem terjedt ki.

Mivel a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme a fentiek szerint nem megalapozott, a Kúria az NVB felülvizsgálni kért határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése alapján állapította meg, melynek viselésére a kérelmezőt kötelezte a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján.

A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2015. február 18.

Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke
Dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró