A KÚRIA
Kvk.I.37.370/2014/2.szám
A Kúria a ... Ügyvédi Iroda által képviselt Magyarországi Szociáldemokrata Párt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 20. napján meghozott 853/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 853/2014. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy – külön felhívásra – fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A Pest Megyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban OEVB) 2014. március 6-án kelt 36/2014. (III.11.) számú határozatával a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelölő szervezetet (továbbiakban: kérelmező) 5.075.000 Ft összegű bírsággal sújtotta, mert 2014. március 3-án 16 óráig 100 db ajánlóívet nem adott le. Az OEVB a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 124. § (2) bekezdése értelmében bírságot szabott ki a jelölő szervezettel szemben.
A kérelmező fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) a határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy a kérelmező 100 db ajánlóívet nem adott át a választási iroda részére, mely tényt a beadványozó sem vitatta a fellebbezésében. A jogszabály egyértelműen fogalmaz az ajánlóívek leadásának elmulasztásával kapcsolatban, vagyis az a jelölt vagy jelölő szervezet, amely a határidőig nem bocsátja a választási iroda rendelkezésére valamennyi ajánlóívet, azzal szemben az OEVB hivatalból bírságot szab ki. Az NVB hangsúlyozta, hogy e kötelezettség elmulasztására vonatkozó kimentésre nincs lehetőség, a jelölt vagy jelölő szervezet felelőssége objektív. A bírságot még akkor is meg kell fizetni, ha az ajánlóívek valamely oknál fogva elvesztek vagy megsemmisültek.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a határozat megváltoztatását, és a bírság törlését kérte. Eljárásjogi jogszabálysértésként jelölte meg a választási bizottság elnöke aláírásának és a választási bizottság bélyegző lenyomatának hiányát, a hiányos jogorvoslati záradékot, a tényállás feltáratlanságát. Érdemben vitatta a bírság objektív jellegét. Elutasítás esetén kérte alkotmányjogi panaszának továbbítását az Alkotmánybíróság felé.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A Ve. 46. § f) pontja alapján a választási bizottság határozata tartalmazza a választási bizottság elnökének aláírását és a választási bizottság bélyegző lenyomatát. A Kúria a becsatolt iratok alapján megállapítja, hogy az NVB által megküldött iratok között fellelhető a vitatott határozat hiteles kiadmánya, azonos tartalommal a kérelmező által csatolt határozat másolattal. A fentiek alapján igazolt, hogy a határozat törvényes módon meghozatalra került. Ezért a bírósági felülvizsgálati kérelemben felhozott formai kifogás alaptalan.
A Ve. 46. § cb) pontja szerint a határozat tartalmazza a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslat feltételeiről való tájékoztatást. A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálni kért határozat jogorvoslati tájékoztatása tételesen, részletesen tartalmazza a Ve. 46. § cb) pontja szerinti elemeket (határidő, jogosult, beadás helye, módja, kötelező ügyvédi képviselet, illetékszabályok). A választási eljárásban a tájékoztatásra vonatkozó ezen túlmenő, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) szerinti tartalmi követelmények nem érvényesülnek. Ezért a vizsgált határozat jogorvoslati záradéka a jogszabályi követelményeknek megfelelt.
Az ügy érdemét érintő kifogás kapcsán rámutat a Kúria arra, hogy a Ve. 10. § (1) bekezdés alapján a Ve-ben meghatározott határidők jogvesztők, ebből eredően a mulasztás kimentésére nincs lehetőség.
A Ve. 124. § (2) bekezdése szerint a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele.
A Kúria rögzíti, hogy az ajánlóívek átadásának elmulasztása miatt a kötelezett objektív felelősséggel tartozik, a mulasztáshoz vezető egyedi körülmények értékelésére, mérlegelésére, méltányosság gyakorlására ez okból nincs lehetőség. Erre figyelemmel a választási szerveknek elegendő a mulasztás tényének megállapítása, egyéb körülmény vizsgálata szükségtelen. Az NVB a szükséges körben feltárta a tényállást. A fentiek alapján a bírósági felülvizsgálati kérelem e része is alaptalan.
A Kúria határozatának meghozatala előtt nincs lehetőség alkotmányjogi panasz előterjesztésére, csak a meghozott határozatra tekintettel előterjesztett alkotmányjogi panasz továbbítható. Ezért a kérelmező indítványa - figyelemmel a Ve. 233. § (1) bekezdésére - idő előtti.
A fentiek folytán a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria ezért a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 43. § (7) bekezdése alapján állapította meg, melynek viselésére – az Itv. 5. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában - a kérelmezőt kötelezte a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján.
A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2014. március 25.
Dr. Hajnal Péter tanácselnök,
Dr. Heinemann Csilla előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró