Kvk.I.37.407/2014/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA

Kvk.I.37.407/2014/2.szám

A Kúria a személyesen eljáró ... kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 27. napján meghozott 899/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

végzést:

A Kúria a kérelmező személyes költségmentesség engedélyezése iránt előterjesztett kérelmét elutasítja, a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A kérelmező 2014. március 24-én, március 25-én és március  26-án elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottságnál (továbbiakban: NVB) azonos tartalmú kifogásokat terjesztett elő.

Az NVB  a kérelmező kifogásai közül a 8. számú kifogást - amely szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 3. § 5a. pontjában meghatározott külképviselet definíciója folytán jogszabálysértő a szavazás a „külképviselet által biztosított egyéb helyiségben” - a 2014. március 27. napján meghozott 899/2014. számú határozatával - hatáskörének hiányában - érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését a Ve. 215. § d) pontja, 14. § (2) bekezdése alapján hozta meg.

A kérelmező az NVB e határozata ellen – személyesen eljárva, további 11 határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemmel egybefoglaltan - bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Az ügy érdemére vonatkozó kérelme mellett kérte költségmentesség engedélyezését, mert - előadása szerint - anyagi helyzete a nem tárgyi illetékmentes felülvizsgálati eljárás kezdeményezésétől elzárja, továbbá azért is, mert a Ve. 222. §-a szerinti bírósági felülvizsgálati eljárásra a Ve. 224. § (5) bekezdésében előírt kötelező jogi képviseletet csak - a részére, és a felülvizsgálati eljárásban biztosított teljes személyes költségmentessége alapján a jogi segítségnyújtó szolgálat által biztosítható - pártfogó ügyvédi képviselet révén tudja biztosítani. A kérelmező a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését, illetve az ezzel felmerült költség viselését a Kúriától kérte.

A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

A kérelmező a teljes személyes költségmentesség engedélyezése iránt előterjesztett kérelméhez csatolta a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 2/1968. (I.24.) IM rendelet (a továbbiakban: R.1.) 1-5. számú, általa kitöltött mellékleteit, amelyek szerint adóköteles vagyontárggyal nem rendelkezik, 27.075 Ft időskorúak járadékában részesül.

A kérelmező az időskorúak járadékára vonatkozóan csak személyes előadást tett, a járadékban részesítettségét nem igazolta. A R.1. 6. § (2) bekezdésében szabályozott hiánypótlás alkalmazásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy azok maradéktalan alkalmazását a Ve. nem teszi lehetővé, mert a Ve. rövid, de kötelező eljárási határidőket állapít meg a felülvizsgálati eljárásra.

A kérelmező nem igazolta az általa hivatkozott szociális ellátásban részesítettségét, ezért a Kúria a kérelmező teljes személyes költségmentesség iránt előterjesztett kérelmét nem teljesíthette.

A pártfogó ügyvéd kirendeléséről és a költségmentesség engedélyezéséről, annak feltételeiről a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 84-88. §-ai tartalmaznak szabályozást.

A Ve. 228. § (2), és 229. § (2) bekezdései alapján alkalmazandó nemperes eljárásban, a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-a alapján a Pp. szabályai csak akkor alkalmazhatók, amennyiben azok a Ve. szabályaival - annak jellege miatt - összhangban állnak.

A pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti kérelemről a Kúria nem jogosult dönteni (Pp. 87. § (1) bekezdése). A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Jstv.) foglalt feltételek fennállása esetén arról a kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő Jogi Segítségnyújtó Szolgálat határoz. A kérelem elbírálására a kérelem előterjesztésének formájától függően 5 vagy 15 napon belül határoz. Ezek az előírások ugyancsak nem teszik lehetővé pártfogó ügyvéd kirendelése esetén a törvényes eljárási határidő alatt a kúriai döntés meghozatalát.

A pártfogó ügyvéd kirendelése iránti eljárás lefolytatását a Ve. nem teszi lehetővé, mert a Pp. és a Jstv. idézett rendelkezései ellentétesek a Ve. rövid, de kötelező eljárási határidőket megállapító szabályaival. A pártfogó ügyvéd szabályszerű kirendelésére a bírósági eljárásra és a döntéshozatalra előírt határidők betartása miatt nincs mód, azok túllépésével a bíróság a választási eljárás alapelveit is súlyosan sértő törvénysértést valósítana meg. Ezen elvek a választási eljárás korábbi szabályozásával egyezően változatlanul fennállnak. (Kúria Kvk.I.37.073/2014/3.)

A Ve. 224. § (5) bekezdése alapján ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a Ve. 231. § (2) bekezdése szerint, ha a kérelmező a kötelező ügyvédi képviseletre vonatkozó előírást megsérti.

A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtása során jogi képviselő közreműködése nélkül járt el, ezért a Kúria felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (2) bekezdés alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Az eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdés f) pontja határozza meg. A Kúria a kérelmezőt személyes illetékmentesség engedélyezése hiányában a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a mérsékelt illeték viselésére.

A Kúria határozata ellen a Ve. 232. § (5) bekezdése a további jogorvoslatot kizárja.

Budapest, 2014. április 2.

Dr. Hajnal Péter tanácselnök,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró,
Dr. Heinemann Csilla bíró