Kvk.I.37.439/2014/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA

Kvk.I.37.439/2014/2.szám

A Kúria a ... ügyvéd által képviselt ... kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 30. napján meghozott 912/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A kérelmező kifogást nyújtott be arra hivatkozással, hogy az általa megnevezett képviselőjelölt túllépte az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvényben (továbbiakban Kktv.) meghatározott kampányköltség maximumát. A Borsod–Abaúj-Zemplén Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (továbbiakban OEVB) 46/2014. (III.24.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította azzal, hogy nem rendelkezik hatáskörrel a Kktv. rendelkezése sérelmének megállapítására.

A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) 2014. március 30. napján meghozott 912/2014. számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta azzal, hogy a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások felhasználásának ellenőrzésére irányuló jogorvoslati kérelem elbírálása nem a választási szerv hatáskörébe tartozó feladat.

A kérelmező az NVB határozata ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő kérve annak megváltoztatását, a jogsértés megállapítását, és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Vitatta a választási szerv hatáskörének hiányát megállapító érvelést. Továbbra is állította, hogy a nevezett képviselőjelölt lényegesen többet költött kampánytevékenységre, mint lehetett volna. Érintettségét arra alapította, hogy az ő kifogását utasították el.

A kérelmező beadványa érdemi bírósági felülvizsgálatra nem alkalmas.

A  választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. tv. (a továbbiakban: Ve.)  Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. § (1) bekezdése a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.

Ellentétben a korábbi szabályozással, a Ve. egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. A fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult fellebbezést benyújtani (221. § (1) bekezdés). Ezzel szemben a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult (222. § (1) bekezdés). A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen.

Az érintettség akkor állapítható meg, ha a hivatkozott jogsérelem a kérelmező saját jogaira és/vagy kötelezettségeire közvetlenül kihat. A Kúria megállapította, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg. A kérelmező érintettségére továbbá semmilyen adat nem utal az NVB által megküldött iratanyagban. A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelmező nem igazolta a bírósági felülvizsgálati kérelem begyújtásához szükséges jogorvoslati jogát.
 
A választási eljárásban hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért a kérelmezőt terheli a felülvizsgálati kérelem valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való benyújtása, az érintettsége igazolása. A jelen esetben a kérelmező ennek a törvényből fakadó követelménynek érintettsége vonatkozásában nem tett eleget. Ezért a Kúria felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének  mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése és 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.

A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. április 3.

dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök és előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla sk. bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró