Kvk.I.37.440/2014/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA

Kvk.I.37.440/2014/3.szám

A Kúria a ... ügyvéd által képviselt ... és ... kérelmezőknek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 30. napján meghozott 911/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t:

A Kúria a kérelmezők felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőket, hogy fizessenek meg az államnak – külön felhívásra – egyenként 1.000 (egyezer) - 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A kérelmezők 2014. március 27-én kifogást nyújtottak be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Kifogásukban kifejtették, hogy a Független Kisgazda – Földmunkás és Polgári Pártnak (a továbbiakban: jelölő szervezet) az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére jogszabálysértő módon került sor, mivel a jelölő szervezet nem minősül a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett szervezetnek. Hivatkoztak a Fővárosi Törvényszék előtt a jelölő szervezet elnökének képviseleti jogát érintő, folyamatban lévő perre, valamint egy változásbejegyezéssel összefüggő eljárásra is.

Az NVB a kifogást a 2014. március 30. napján meghozott 911/2014. számú határozatával - hatáskör hiányában - érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 14. § (1) bekezdése, 215. § d) pontja alapján hozta meg. Határozatában utalt arra is, hogy a kifogás, tartalma alapján a 2014. január 23-án kelt  9/2014. számú határozata ellen benyújtott fellebbezésnek tekinthető, amely azonban – mivel a határozat ellen 2014. január 26. napjáig lehetett fellebbezéssel élni – elkésett. A Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az elkésett kifogást is érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.
A kérelmezők az NVB 911/2014. számú határozata ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztettek elő annak megváltoztatása, a jogsértés megállapítása, és a jogsértéstől való eltiltás érdekében. Megismételték a kifogásukban kifejtett jogi álláspontjukat, egyben utaltak a folyamatos jogszabálysértésre, amely kizárja az elkésettség megállapítását.

A kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. § (1) bekezdése a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.

A Kúria e körben rámutat arra, hogy a korábbi szabályozással ellentétben, a Ve. jelen esetre kialakított egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozta meg a jogorvoslati jogosultság alanyi körét. A fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult fellebbezést benyújtani [221. § (1) bekezdés].

Ezzel szemben a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát - az egyéb formai feltételek mellett - az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. Az érintettség akkor állapítható meg, ha a hivatkozott jogsérelem a kérelmező saját jogaira és/vagy kötelezettségeire közvetlenül kihat.

A jogi képviselővel eljáró kérelmezők a felülvizsgálati kérelmükben azonban érintettségükre nem hivatkoztak, nem jelöltek meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből a Kúria érintettségükre következtetni tudott volna, de ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem volt megállapítható.
A választási eljárásban hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért a kérelmezőket terheli a felülvizsgálati kérelem valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való benyújtása, az érintettsége igazolása. A jelen esetben a kérelmezők ennek a törvényből fakadó követelménynek érintettségük vonatkozásában nem tettek eleget. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmüket érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése és 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőket.

A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. április 4.

Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. előadó bíró
Dr. Heinemann Csilla sk. bíró