Kvk.I.37.470/2014/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

KÚRIA

Kvk.I.37.470/2014/2.szám

A Kúria a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség   kérelmező által a Nemzeti Választási Bizottság  2014. április 4. napján meghozott 940/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t:

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra – 1.000 (azaz egyezer) forint mérsékelt  illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

országgyűlési képviselőjelölt kifogása nyomán  a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 940/2014. számú határozatával megállapította, hogy a kérelmező  más jelölő szervezet országgyűlési képviselőjelöltjei képmását ábrázoló választási plakát közzétételével megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása alapelvét, azzal pedig, hogy erre hozzájárulásuk nélkül került sor,  a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra alapelvét. Az NVB a kérelmezőt eltiltotta a   további jogsértő tevékenység folytatásától, és kötelezte 1.522.500 (egymillió-ötszázhuszonkétezer-ötszáz) forint bírság megfizetésére. 

Az NVB határozata ellen az NVB-nek címzetten, a  kérelmező nevében eljárva Dr. Sipka Péter  ügyvéd terjesztett elő  elektronikus levél mellékleteként bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, melyet nem látott el minősített elektronikus aláírásával.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

A Ve. 223.§ (1) bekezdése értelmében a fellebbezést személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224.§ (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.

A Ve. rendelkezéséből következően tehát a bírósági felülvizsgálati kérelmet – a fellebbezéssel ellentétben – nem lehet telefaxon benyújtani, illetve elektronikus dokumentumként csak úgy, ha azt minősített elektronikus aláírással láttak el. Ha az ügyvédi képviselet kötelező, úgy a fenti szabály alapján a kérelmet benyújtó ügyvéd minősített elektronikus aláírása szükséges.

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2.§ 17. pontja értelmében a minősített elektronikus aláírás olyan - fokozott biztonságú - elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.

A Kúria megállapította, hogy az elektronikus dokumentumban (pdf. formátumban) benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza a Ve. 223.§ (1) bekezdése szerinti minősített elektronikus aláírást, azt a jogi képviselő nem látta el minősített elektronikus aláírással. A Ve. 224.§ (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Jelen ügyben a jogi képviselet a fentiek szerint nem igazolt. A Ve. 231.§ (2) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224.§ (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.

A fentiek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése és 58.§ (1) bekezdés f) pontja szerint  állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.

A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve.232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. április 9.

Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
Dr. Heinemann Csilla sk. bíró