Kvk.I.37.553/2014/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA

Kvk.I.37.553/2014/3.szám

A Kúria a ... ügyvéd által képviselt Együtt - a Korszakváltó Pártja kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. május 6. napján meghozott 1095/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

végzést:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1095/2014. számú határozatát megváltoztatja, és  a végzés melléklete (A pártok részére nyújtott állami költségvetési támogatás összegének megállapításához szükséges hivatalos szavazatszámok a 2014. évi országgyűlési képviselő választáson) szerint állapítja meg a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges elosztási arányokat.
    
A le nem rótt 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) az országgyűlési képviselők 2014. évi választásának eredményeire épülő, a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges elosztási arányok megállapítása tárgyában hozta meg a 1095/2014. számú határozatát. A határozat mellékletét képező dokumentum (A pártok részére nyújtott állami költségvetési támogatás összegének megállapításához szükséges hivatalos szavazatszámok a 2014. évi országgyűlési képviselő választáson) szerint állapította meg a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges elosztási arányokat. Egyben az NVB felhatalmazta elnökét, hogy a határozatában foglalt elosztási arányokról és az azok alátámasztásául szolgáló hiteles számításokról – a határozat meghozatalát követően – tájékoztassa az államháztartásért felelős minisztert.

Indokolásában hivatkozott a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 5. § (2) bekezdésére, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: Költségvetési tv.) 37. § (1)-(3) bekezdéseire, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252. § (3) bekezdésére, 253. § (3) bekezdésére.

Utalt arra is, hogy az NVB a 2014. április 30-i ülésén jegyzőkönyvben foglalt döntésével elfogadott egy, a Ptv. 5. § (2) bekezdése szerinti, a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges elosztási arányokat tartalmazó dokumentumot, melyben a Ptv. szerinti 75 %-os támogatásra jogosultak megállapításához szükséges elosztási arányok meghatározásánál figyelembe vette a közös lista állításában részt vevő pártoknak az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról szóló 28/2013. (XI. 15.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 23. melléklete (a továbbiakban: L1 nyomtatvány) szerinti nyomtatványon, a költségvetési támogatás megosztásának %-os aránya tárgyában tett nyilatkozatát. Azonban az NVB-hez 2014. május 4-én érkezett írásbeli megkeresés alapján az NVB a fenti jegyzőkönyvi döntés újratárgyalását tartotta indokoltnak.

A pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges elosztási arányok kiszámítási módjával kapcsolatban  rögzítette, hogy a Ptv. 5. § (2) bekezdése 2. mondata szerinti rendelkezés helyes, a Ve. irányadó rendelkezéseit is figyelembe vevő értelmezésének az az álláspont felel meg, ha a 75 %-os támogatás megállapítása esetén az országos listás szavazatok meghatározásakor kizárólag a támogatásra jogosultaknak a Ve. 253. § (3) bekezdése alapján, a KIM rendelet 24. melléklete szerinti L2 nyomtatványon tett jognyilatkozatát veszi figyelembe. A jelölő szervezetek által a lista bejelentése során az L1 nyomtatványon, a költségvetési támogatás megosztásának százalékos arányáról tett nyilatkozata az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 6. § (7) bekezdése alapján bír joghatás kiváltására alkalmas tartalommal.

A közös egyéni választókerületi jelöltek szavazatainak meghatározásakor fenti jogi okfejtés és a Ve. 252. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a jelölő szervezetek képviselői által a KIM rendelet 22. melléklete szerinti formanyomtatványon tett azon nyilatkozatát kell figyelembe venni, melyben meghatározásra került, hogy a Ptv. 5. § (2) bekezdése szerinti költségvetési támogatás szempontjából a mandátumot szerző közös jelölt után járó támogatás melyik pártot illeti meg. A közös egyéni jelöltet és közös pártlistát állító jelölő szervezetek a jelöltek illetve a lista bejelentése alkalmával megtették a Ve. 252. § (3) és a 253. § (3) bekezdése szerinti jognyilatkozatokat, az NVB  a Ptv. 5. § (2) bekezdése szerinti elosztási arányokat a határozata mellékletét képező dokumentum szerint állapította meg.

A határozat melléklete 1.2.pontja szerint a kérelmező esetében megállapított adatok:
Egyéni választókerületi jelöltek szavazatai: 176 566
Országos listás szavazatok:92 200
Összesen: 268 766
1%-os határszámítás %: 2,708
1% feletti pártok részesedési aránya %: 2,821

A kérelmező részletes adatait a melléklet 2.2 pontja tartalmazza:
Egyéni jelöltek: 176 566
Országos lista: A  EGYÜTT - A KORSZAKVÁLTÓK PÁRTJA az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP közös lista 1.290.806 szavazatából az országos lista bejelentéséhez benyújtott L2-es nyomtatványon szereplő jelölő szervezet alapján összesen 92 200 listás szavazatot szerzett.
A közös listákra leadott szavazatok felosztásának részletező számításait a 3. pont tartalmazza:
Listát állító szervezet: EGYÜTT - A KORSZAKVÁLTÓK PÁRTJA
Jelöltek száma 21
Számítás: 1.290.806 * 2
               28
Felosztott szavazat szám: 92 200

Az NVB határozata ellen a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, kérte annak a kérelme 7. pontjában felállított táblázat szerinti megváltoztatását. Jogi álláspontja szerint az NVB határozat melléklete 28. oldala helyesen tartalmazza, hogy „A közös listákra leadott szavazatok a lista állításában résztvevő pártok által állított jelöltek számának arányában kerültek felosztásra”, de mégsem ezeket a szavazatszámokat használta. Minden jogszabályi hivatkozás nélkül, a megszerzett mandátumok arányában osztotta meg. Hivatkozott, és csatolta a korábbi országgyűlési választások alkalmával az Országos Választási Bizottság, és a Legfelsőbb Bíróság által e tárgykörben hozott határozatait.

A bírósági felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint  megalapozott.

A felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az NVB a változatlan jogszabályi környezet mellett, az OVB 2/2002. (II.1) állásfoglalásától és az azon alapuló bírósági gyakorlattól jogszabályi hivatkozás nélkül eltért.
Azt kifogásolta, hogy a közös listára leadott szavazatokat a közös listáról mandátumot szerzett jelöltek arányában osztotta meg, nem pedig a korábbi gyakorlat alapján a közös listán szereplő összes jelölt figyelembe vételével.

A Ptv. 5. § (2) bekezdése alapján a pártok e törvény szerinti támogatásra jogosultak. A költségvetési törvényben meghatározott támogatási összeg 25 %-át egyenlő arányban az országos listán mandátumot szerzett pártok között, míg a fennmaradó 75 % az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetve a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Az a párt nem jogosult támogatásra, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1 %-át nem szerzi meg.

E jogszabályhely a támogatást két részre osztja és annak elosztásánál más-más feltételeket határoz meg. A 25 %-os mérték elosztásánál az országos listán parlamentbe bejutott pártok megszerzett mandátumait, a 75 %-nál viszont a jelöltekre leadott szavazatok arányait veszi figyelembe. Az a párt, amely nem jutott be a parlamentbe, a támogatás 25 %-át kitevő összegből nem részesülhet. Viszont nem zárható ki a 75 %-os támogatási körből, márpedig az NVB jogértelmezése alapján ez következne be.

A támogatás számításának kiindulási pontjában nem tévedett az NVB, vagyis helyesen határozta meg a közös listára leadott szavazatok számát. Azonban a fenti jogszabályhely  téves értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a megszerzett mandátumok figyelembe vételével osztja fel a támogatás másik részét. Ezt a számítási módot nem lehet indokolni a KIM. rendelet alapján benyújtott L1-L2 nyomtatványon szereplő nyilatkozatokkal sem. Ha az NVB számítási módját tekintenénk helyesnek, akkor az 1 %-ot elért, de a parlamenti bejutást jelentő  5 %-os küszöböt el nem érő pártok a fennmaradó 75 % összegből támogatásra nem tarthatnának igényt. Márpedig a Ptv. megalkotásával a jogszabályalkotó célja a népakarat kialakításában és kinyilvánításában közreműködő párttevékenység támogatása volt. Ehhez szükséges a pártok költségvetésből történő támogatása. A támogatást lehet feltételhez kötni (1 %-os küszöb elérése), de a jelenleg hatályos jogszabályi környezet nem ahhoz a további feltételhez köti az anyagi hozzájárulásra való jogosultságot, hogy a párt úgy bizonyítsa a népakarat kialakításában és kinyilvánításában való részvételre való alkalmasságát, hogy mandátumot  szerez.

A fentiek alapján a Kúria osztotta a kérelmező felülvizsgálati kérelmében a támogatás felosztásával kapcsolatban kifejtett jogi álláspontját. A Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a felosztási arányokat tartalmazó határozatot megváltoztatta, és a végzés mellékletét képező számítás alapján - a jelöltekre leadott szavazatok arányai figyelembe vételével - állapította meg a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges elosztási arányokat.

A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) c) pontja alapján személyes illetékmentes , ezért a le nem rótt eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam visel.

A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. május 8.

Dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró


Melléklet