Kvk.I.37.888/2016/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.37.888/2016/3.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró

A kérelmező:

Képviselője: dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (dr. Czeglédy Csaba ügyvéd)             

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az eljárás tárgya: népszavazási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 77/2016. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 77/2016. számú határozatát megváltoztatja és megállapítja, hogy a népszavazást szervező Kormány nevében a külhoni magyaroknak  küldött kampánylevelek sértik a választás esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveit, és a népszavazást szervező Kormányt eltiltja a további jogszabálysértéstől.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező Magyarország Kormánya (a továbbiakban: Szervező) által „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésben kezdeményezett, 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazásra vonatkozó kifogást terjesztett elő a Szervező nevében a külhoni magyaroknak címzett levelek (a továbbiakban: Levél) kapcsán, a Szervező kampánytevékenysége miatt. Kifogásához csatolt egy „Orbán Viktor, Magyarország Miniszterelnöke” fejlécű, „Kedves Honfitársam!” megszólítással külföldi lakcímre megküldött Levelet.

[2] Álláspontja szerint a választói név- és lakcímadatok igénylésére és felhasználására a kampányidőszakban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) szabályait kell alkalmazni. Így a Szervező is csak ezen jogszabályok keretei között, csak a Nemzeti Választási Irodától (NVI), és nem a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH) igényelheti és használhatja fel a választók név- és lakcímadatait. A Szervező eljárásával sérült a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontja, valamint az Nsztv. 70.§ (1) bekezdése. Kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását és a Kormány eltiltását a további jogszabálysértéstől.

[3] A kérelmezett a lakcím-adatszolgáltatással kapcsolatban megkereséssel fordult a KEK KH-hoz, majd annak 72/109-2/2016. iktatószámú tájékoztatását (a továbbiakban: Tájékoztatás)  követően a 77/2016. számú határozatával elutasította a kifogást.

[4] Indokolása szerint az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. (a továbbiakban: Nytv.) 17.§ (1) bekezdés, 18.§ (3) bekezdés, 19/A.§-a, az Nsztv. 69.§, 70.§, Ve. 101.§, 102.§, 140.§, 141.§ és 274.§-ai alapján téves a kérelmező azon érvelése, hogy a választói név- és lakcímadatok felhasználására népszavazási kampányidőszakban kizárólag az Nsztv. és a Ve. szabályai lennének alkalmazandók. A helyes értelmezése az, hogy az Nsztv. csak a szavazóköri névjegyzék adatai kiadására vonatkozó szabályokat tartalmazza, az Nsztv. és a Ve. nem tartalmaz konkrét eszközöket a népszavazási kampány kiemelt résztvevői, az Nsztv. 69. és 70. §-ában nevesített alanyi kör számára az országos népszavazáson választójoggal bíró, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok elérésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Nsztv. 69-70. §-ában nevesített szervező és a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező politikai pártok a népszavazási kampány során ne élhetnének az Nsztv. illetve a Ve.-n kívül más törvényben biztosított jogukkal, annak érdekében, hogy megszólítsák és a népszavazással kapcsolatos üzeneteiket eljuttassák e választópolgárok részére is. Az Nytv. 17. § (1) bekezdése alapján, a 18. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt kapcsolatfelvételt szabályozó rendelkezés alkalmazásával mind az öt, az országos népszavazás kezdeményezésében részt nem vevő, az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártnak is van lehetősége arra hogy a népszavazással kapcsolatos politikai véleményről tájékoztassa az adott állampolgárt, illetve választópolgárt. Ennek következtében a Kormány kifogásolt kampánytevékenység nem ütközik az Nsztv. 70.§-ába, nem esélyegyenlőség sértő, és nem ütközik a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe sem. Nem sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a kérelmezett határozatának megváltoztatását, a kifogásnak való helyt adást kérte. Álláspontja szerint a kérelmezett határozata iratellenes, ésszerűtlen és megsértette-, illetve helytelenül alkalmazta az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdését, a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjait, az Nsztv. 70.§ (1) bekezdését, az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1998. évi VI. tv., az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv., és az Nytv. rendelkezéseit.

[6] Előadta, a kérelmezett a KEK KH kapcsolódó Tájékoztatását ésszerűtlenül mérlegelte. A választók név- és lakcímadatainak népszavazási kampány idején való igényléséről egyértelműen rendelkezik az Nsztv. 70.§-a: a Kormánynak, mint Szervezőnek sem lehetnek többletjogosítványai a szervezésben részt nem vevő pártokhoz képest, vagy a népszavazás szervezésére egyébként, az Alaptörvény 8.cikk (1) bekezdés második mondata szerint jogosult Köztársasági Elnöknek, vagy 100.000 választópolgárnak.

[7] Összegző előadása szerint a Kormány nem a végrehajtó hatalom letéteményeseként járt el, hanem az országos népszavazás szervezőjeként, amelynek részeként a kampánytevékenység kifejtésével alkotmányos jogát érvényesíti, azonban ezt a jogát csak a Ve. és az Nsztv. keretei között gyakorolhatja.

[8] A tényállás kiegészítéseként előadta, hogy a dr. H. T. közérdekű adat megismerése iránti igényére a Miniszterelnöki Kabinetirodától kapott válasz szerint a Kormány 500.000 levelet küldött ki a külföldön élő nagykorú magyar állampolgárok részére.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alapos.

[10] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem elején megsértettként tételesen megjelölt jogszabályi hivatkozásokat a kérelem szöveges indokolásához képest vizsgálta.

[11] A kérelmező érintettsége kapcsán a Kúria nem kíván eltérni a Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzés, [26], [27]. pontjaiban, a Knk.I.37.723/2016/3. számú végzés [22] pontjában és a Kvk.V.37.849/2016/3. számú végzés [8] pontjában már megfogalmazottaktól: országos népszavazási ügyben az esetleges érintettség hiányát a felülvizsgálati eljárás tekintetében nem lehet megállapítani, mivel az Nsztv. legitimáció hiányában történő elutasításra ebben a vonatkozásban nem ad lehetőséget.

[12] A Kormánynak a 2016. október 2-i országos népszavazásban betöltött Szervezői szerepét és ehhez társuló kampányeszköz használati jogosultságát a Kúria legutóbb a Knk.I.37.723/2016/3.számú végzésében foglalta össze. Az ott leírtakat a Kúria jelen eljárásban tényként kezelte.

[13] A Kúria a kérelmezett jelen felülvizsgálati eljárásban vizsgált 77/2016. számú határozatában, és a Tájékoztatóban foglaltak alapján azt is tényként állapította meg, hogy a Szervező az Nytv. 19/A.§-ában meghatározottak szerint jutott az – ukrajnai és szlovákiai külföldi címek kivételével – a külföldön élő nagykorú magyar állampolgárok külföldi lakóhelyének adataihoz. A kifogáshoz csatolt Levél igazolja legalább egy adatnak a Szervező általi kampány-felhasználását.

[14] A Ve. szerinti, a kifogásban, majd a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott alapelvi sérelem a perbeli tényállás mellett nem függ mennyiségi korlátoktól. A Kúria ezért mellőzte a felülvizsgálati kérelemnek a tényállás kiegészítésére a [8] pontban ismertetett előadásának tételes értékelését.

[15] Az adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok összevetése során megállapítható, hogy az Nytv. 17.§ (2) bekezdés a) pontja és az Nsztv. 70.§ (1) bekezdése ugyanolyan tartalmi jellemzőjű adatbázisokra vonatkozik: névre, lakcímre (Nytv-ben még továbbá értesítési címre).

[16] Az Nytv. 17.§ (2) bekezdés szerinti adatot a 19.§ (1) bekezdésének megfelelően bárki (bármely polgár, illetve jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) kérhet, de csak akkor, ha igazolja a felhasználás célját és jogalapját a 19.§ (1) bekezdés a)-d) pontjainak megfelelően. A megengedett célok között a politikai kampány nem szerepel. Az adatok Nytv. szerinti célokhoz kötött felhasználásának elve tehát kizárja a politikai kampányt folytatókat a közvetlen adatigénylésből.

[17] A politikai kampány folytatói csak az Nytv. 18.§ (3) bekezdés szerinti közvetett módon, közvetítő útján vehetnék fel a kapcsolatot az adatbázisban szereplő személyekkel. Ekkor azt igényelhetik, hogy kapcsolatfelvétel céljából a nyilvántartás illetékes szerve a megjelölt személyt, személyi kört keresse meg és a) kérje írásos hozzájárulását ahhoz, hogy név, lakcím és értesítési cím adatait a kérelmező rendelkezésére bocsáthassa, vagy b) arról értesítse, hogy a kérelmezőt közvetlenül keresse meg, ha vele a kapcsolatot fel kívánja venni.

[18] A KEK KH adatbázisának igénybevehetősége az Nytv. 17.§, 18.§  és 19.§ szerint jogosultak számára alapvetően különbözik a 19/A.§-on alapuló használattól, amit a Tájékoztató részletesen be is mutatott. A 19/A.§ szerinti esetben a Kormány közhatalmi szereplőként lesz jogosult a nagykorú, külföldön élő magyar állampolgárok név- és lakcímadatainak megismerésére a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve a polgárok álláspontjának megkérdezése céljából. A kifogáshoz csatolt Levél azonban ennek nem felel meg, az a [22] pont szerinti tartalommal bír.

[19] Tévedett tehát a kérelmezett akkor, amikor a Kormány, mint Szervező által kezdeményezett országos népszavazási eljárásban a pártok Nytv. 18.§ (3) bekezdés szerinti közvetett megkeresésre kapott lehetőségét azonos tartamúnak, azonos értékűnek tekintette az adatbázisnak a Kormány közhatalmi feladataihoz igénybe vehető 19/A.§ szerinti közvetlen megismerési és felhasználási jogosultságával.

[20] A Nsztv. keretei között a 70.§ (1) bekezdésének megfelelően mind a népszavazás kezdeményezője, mind a kezdeményezés szervezésében részt nem vevő, de országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok kérhetik az NVI-től az adott választó polgárok nevére, lakcímére vonatkozó adatokat.

[21] Kétségtelen, hogy az Nsztv. 70.§ szerinti adatbázis csak a szavazóköri polgárok adatait tartalmazza, míg a KEK KH nyilvántartása  – egyes feltételek támasztása mellett – a külföldön élő magyar állampolgárok nevét, lakcímét is, azaz az Nsztv. szavazóköri adatbázisa a jelenlegi szabályozás mellett nem alkalmas a választásra jogosultak teljes körének lefedésére. Amennyiben azonban a Kormány az országos népszavazás Szervezőjének minősül, akkor a kampány tevékenysége során csak azt az adatbázist használhatja, amely a kampányban részvevő, törvényi szinten szabályozott további személyi kör számára ugyanígy elérhető. A Kormány, mint Szervező az országos népszavazási kampányban kampányeszközeinek terjesztésére nem használhat olyan adatbázist, amelyhez az Nytv. 19/A.§ szerinti eljárásban, a közhatalom gyakorlójaként jutott.

[22] A kifogáshoz csatolt Levél tartalmában egyértelműen a Szervező közvetlen megkeresése, a Ve. 140.§ b) pontja szerinti kampányeszköz. A Szervező olyan külföldön élő állampolgárnak küldte meg a kampányeszközt, akinek címét a választási eljárás keretei között nem szerezhette meg.

[23] Az országos népszavazás kapcsán a KEK KH adatbázisának közhatalmi jogosultságon alapuló használata nem csak a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség-, hanem az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvével is ellentétes.

[24] Erre tekintettel a Kúria, az Nsztv. 1.§ (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján eljárva, a kérelmezett 77/2016. számú határozatát megváltoztatta, a Ve. 218.§ (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította a jogszabálysértést, és a b) pont alapján a Szervezőt eltiltotta a további jogszabálysértéstől.

Záró rész

[25] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229.§ (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el.

[26] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt eljárási illetéket a kérelmezettet az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c/ pontja alapján megillető illetékmentességre figyelemmel a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.

[27] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2016. szeptember 29.

dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla sk. bíró