Kvk.I.37.951/2016/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.37.951/2016/3.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró
   
A kérelmező:

Képviselője: dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (dr. Czeglédy Csaba ügyvéd)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az eljárás tárgya: népszavazási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 129/2016. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 129/2016. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A magánszemély kérelmező 2016. szeptember 29-én 19 óra 27 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a kérelmezetthez a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdése a) és e) pontjában foglalt, a „választás tisztasága” és a „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvek megsértése miatt a www.444.hu internetes hírportálon megjelent cikkre hivatkozva.

[2] A jogszabálysértést K. M. polgármester az ... c. műsorában kifejtett álláspontjában látta megvalósultnak, mely szerint egy, a Kormány által kezdeményezett népszavazás esetén a kormánytisztviselőknek lehetőségük van arra, hogy ebben részt vegyenek. Ezáltal K. M. polgármester jogsértő magatartásra ösztönözte a minisztériumi dolgozókat. Kifogást tartalmazó beadványához ennek megvalósulására vonatkozó bizonyítékot nem csatolt. Azokat csak 2016. szeptember 30-án 7 óra 45 perckor elektronikus úton terjesztette elő. Ezekre figyelemmel a hivatkozott jogszabálysértés időpontját 2016. szeptember 28-ában jelölte meg.

[3] A kérelmezett 129/2016. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kifogást. Határozatának indokolása szerint miután a kifogás benyújtásának – népszavazási eljárásban is alkalmazandó – szabályai szerint [[Ve. 212. § (2)] a kifogásnak tartalmaznia kell többek között a jogszabálysértés bizonyítékait és ennek az előírásnak a 2016. szeptember 29-i beadványa nem felelt meg, ezért került sor az érdemi vizsgálat nélküli elutasításra. A kifogáshoz fűzött egyéb kiegészítések vizsgálatát mellőzte.

[4] Ezen túlmenően azt is megállapította, hogy a kifogás semmilyen formában nem utalt a jogszabálysértés elkövetésének időpontjára, illetve a jogszabálysértés észlelésére vonatkozó időpont sem került feltüntetésre. Annak bizonyítása azonban, hogy a kifogás törvényes határidőn belül került benyújtásra, minden esetben a kérelmező eljárásjogi kötelezettsége. Tekintettel arra, hogy a kérelmező sem a jogsértés elkövetésének, sem annak észlelésének időpontját nem jelölte meg kifogásában, így nem bizonyította, hogy a kifogás az a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 79. § (1) bekezdésében foglalt jogvesztő határidő megtartásával került benyújtásra.

[5] A kérelmezett álláspontja szerint a kérelmező érdemi bizonyítékot nem szolgáltatott a jogszabálysértés elkövetésének igazolására, mert pusztán a műsor megnevezése, és a mellékelt médiatartalom sem tartalmazott a hivatkozott jogsértésre vonatkozó, jogi szempontból releváns információt.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[6] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a kérelmezett határozatának megváltoztatását, a kifogásnak való helyt adást kérte. Álláspontja szerint a kérelmezett határozata helytelenül alkalmazta és tévesen értelmezte a Ve. 10. § (4), 43. § (1),(2), 212. § (2) b, és 215. § c. pontjában foglalt rendelkezéseket.

[7] Hangsúlyozta, hogy 2016. szeptember 30-án csatolta a jogsértés elkövetését igazoló cikket, ha azonban ezt a véleményét nem osztaná a Kúria, úgy ezen bizonyítékot a felülvizsgálati eljárásban jogszerűen csatolja és ennek figyelembevételével kéri a határozat felülvizsgálatát. Egyébként kifogásában szó szerint idézte K. M. által elmondottakat és megjelölte, hogy a kifogásolt közlés mely műsorban hangzott el. Így jogsértő módon jutott arra az álláspontra a kérelmezett, hogy beadványa nem felelt meg a Ve. 212. § (2) b. pontjában foglaltaknak és azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

[8] Azt is jogszabálysértően a Ve. 10. § (4) bekezdésébe ütközően rögzítette, hogy kifogása nem tartalmazta az ügyre vonatkozó bizonyítékait, mivel beadványai a pénteki hivatali időben a levelezőprogram megnyitásának pillanatában érkeztek meg a kérelmezetthez. Kifogását csupán egyszer nyújtotta be, azt nem módosította, nem egészítette ki és a bizonyítékok utóbb történő csatolása nem vezetett a kérelmezett munkájának ellehetetlenüléséhez sem. Abban a kifogásolt jogszabálysértés időpontját is megjelölte. A Ve. 43. § (1) bekezdése értelmében a kérelmezett feladata a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázása, melybe nézete szerint még tanúmeghallgatásra is lehetőség van. A kérelmezetti bizonyíték előterjesztésére vonatkozó felfogás a hivatkozott rendelkezéséket üresíti ki.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.

[10] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem elején megsértettként tételesen megjelölt jogszabályi hivatkozásokat a kérelem szöveges indokolásához képest vizsgálta.
 
[11] A kérelmező érintettsége kapcsán a Kúria nem kíván eltérni a Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzés, [26], [27] pontjaiban, a Knk.I.37.723/2016/3. számú végzés [22] pontjában és a Kvk.V.37.849/2016/3. számú végzés [8] pontjában már megfogalmazottaktól: országos népszavazási ügyben az esetleges érintettség hiányát a felülvizsgálati eljárás tekintetében nem lehet megállapítani, mivel az Nsztv. legitimáció hiányában történő elutasításra ebben a vonatkozásban nem ad lehetőséget.

[12] A Kúria rögzíti, hogy az eljárásban előtárt adatok és bizonyítékok alapján a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból a kérelmezett határozata nem jogszabálysértő. Helyesen utalt a Ve. 212. § (2) bekezdés b. pontjában foglaltakra, a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait. Ezt pedig kétségkívül a 2016. szeptember 29. napján előterjesztett beadvány nem tartalmazta. Ugyan utalt egy internetes elérhetőségre, melyen bizonyos információk voltak megtalálhatók a kifogásolt jogsértéssel összefüggésben, de ezek nem a kérelmező által vita tárgyává tett kijelentésre utaltak. Így hiába volt a link behivatkozva, ez nem a jogszabálysértésre utaló bizonyítékot tartalmazta. Az .. című műsorban elhangzott beszélgetésre vonatkozóan a kifogásban semmiféle bizonyíték nem került előterjesztésre.

[13] A Kúria Kvk.I.37.494/2014/2. számú végzésében kifejtette, hogy a Ve. 225. § alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Ugyanakkor új bizonyítékokra csak akkor lehet hivatkozni, ha a választási bizottságok előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot. Amennyiben az NVB a bizonyíték, mint kötelező tartalmi elem hiányában érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kifogást, ez a hiány a bírósági felülvizsgálati eljárásban már nem pótolható. Új bizonyíték ugyanis feltételezi, hogy már korábban is csatoltak bizonyítékot, és kérelmező az új bizonyítékkal a korábbi bizonyítékot kívánja megerősíteni. Ha azonban korábban nem csatolt bizonyítékot, ezt már nem teheti meg a bírósági felülvizsgálati eljárásban. Ez ugyanis nem „új” bizonyíték lesz, hanem „„a”” bizonyíték. A bizonyítási eljárást pedig nem lehet először a Kúrián kezdeményezni. Ennél fogva a felülvizsgálati kérelemben K. M. kijelentésével kapcsolatban előterjesztett bizonyítékot a Kúria nem vizsgálhatta. A Ve. 10. § (4) bekezdésében a határidők számítására vonatkozó szabály alapján nem lehetett a két beadványt egy szabályszerűen benyújtott beadványnak, illetőleg a kifogás hiánypótlásának tekinteni.

[14] Egyetért a Kúria azzal a kérelmezetti állásponttal is, hogy a 2016. szeptember 30-án pótlólag megküldött bizonyíték előterjesztésre nem volt lehetőség, az legfeljebb egy új kifogásnak lett volna tekinthető, ha a jogszabályoknak megfelelően kerül előterjesztésre. Ugyanis a Ve. nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a kérelmező által is hivatkozott Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján köteles a tényállás tisztázására, melynek szolgáltatása azonban a kérelmező feladata. Attól, hogy a Ve. nem szűkíti a felhasználható bizonyítékok körét, még nem jelenti, hogy a bizottság feladata lenne ezek felkutatása, esetleges tanúbizonyítás lefolytatása, mint ahogy erre felülvizsgálati kérelmében a kérelmező utal.

[15] Összegezve, a Kúria álláspontja szerint a kérelmezett határozata nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket, a kérelmezett jogszerűen állapította meg, hogy a kérelmező kifogásához nem csatolta a jogsértés tényét igazoló bizonyítékait, ekként a kifogás érdemi megvizsgálására nem kerülhetett sor.

Záró rész

[16] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el.

[17] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt eljárási illetéket a kérelmező a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján viseli.

[18] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2016. október 12.

dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró