Kvk.I.37.995/2014/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA

Kvk.I.37.995/2014/4.szám

A Kúria …. ügyvéd által képviselt Együtt - a Korszakváltók Pártja kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. szeptember 26. napján meghozott 1356/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1356/2014. számú határozatát a felülvizsgálat által támadott részében helybenhagyja.

A le nem rótt 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja 2014. szeptember 19-én kifogást terjesztett elő a Fővárosi Választási Bizottsághoz (továbbiakban: FVB), melyben a Budapest számos pontján, azonos tartalommal, többféle formátumban kihelyezett Tarlós István főpolgármester-jelölt plakátjain Budapest hivatalos címerének feltüntetését nehezményezte. Szerinte a fővárosi címer használatához Budapest Főváros Önkormányzatának engedélye szükséges, ezért az ilyen engedély nélküli címerhasználat a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik, ezért sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontját. Az pedig, hogy az egyik, hivatalban lévő polgármester-jelölt a hivatali tisztségének ellátása során használható fővárosi címert jelöltként is felhasználja, sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvet.

Az FVB egy másik beadványozó által benyújtott kifogással együtt - azok tartalmi azonossága okán - bírálta el a kérelmet. A 213/2014. (IX.22.) FVB számú határozattal a kifogásoknak részben helyt adott és megállapította, hogy Budapest Főváros Önkormányzata címerének Tarlós István főpolgármester-jelölt választási plakátján való feltüntetése sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvet. Az FVB a jogsértőt a további jogszabálysértéstől eltiltotta.

A fellebbezések folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) az FVB határozatát megváltoztatta és a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntésének indoka az volt, hogy a kérelmek a  Ve. 212. § (2) bekezdésében szabályozott kötelező tartalmi követelményeket nem tartalmazták, ezért a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. Kiemelte, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kifogásnak a vélelmezett jogszabálysértés bizonyítékait is tartalmaznia kell. Márpedig a kifogástevők jogorvoslati kérelmükhöz semmilyen érdemi bizonyítékot nem csatoltak. A kifogásokhoz mellékelt plakátokról készült fényképek csak a címer használatát, de nem annak a kifogástevők által hivatkozott, engedély nélküli használatát bizonyítják. A jogorvoslati kérelmek benyújtói azt sem igazolták, hogy fentiekben rögzített vélelmük, illetve állításuk alátámasztása érdekében megpróbáltak volna pl. adatigénylés vagy megkeresés formájában a Főpolgármesteri Hivataltól – mely a Főv. Kgy. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet – információt beszerezni arra vonatkozóan, hogy a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség, illetve annak főpolgármester-jelöltje állításukkal egyezően, valóban nem rendelkezik a fővárosi címer használatára vonatkozó engedéllyel.

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a támadott határozat megváltoztatását, a benyújtott kifogás teljesítését, a jogsértő további jogsértéstől való eltiltását kérte. Azzal érvelt, hogy beadványa két elemből állt, és az NVB kizárólag a címerhasználat engedélynélküliségének bizonyítottsága hiányában utasította el a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, de nem döntött a főváros címerének a főpolgármester-jelölti kampányban való felhasználására vonatkozó kifogásról.

Budapest főváros címere a főváros egyik közjogi jelképe, annak feltüntetése a közhatalmi jelleg látszatát kölcsönzi a plakátnak. Ez a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség megsértésére vezet, mivel ilyen módon viszonylagossá válik a közhatalom semlegességének követelménye a politikai pártok és jelöltek küzdelme vonatkozásában. Ez pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmére vezet attól függetlenül, hogy a kifogásolt plakát kiadója nem állami vagy önkormányzati szerv. Ezen túlmenően a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának a sérelmét is jelenti, mert a közhatalomnak a politikai pártok és jelöltek közötti küzdelmében tanúsítandó semlegességének megkérdőjelezésére is alkalmas.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében nem vitatta a címerhasználat engedélynélküliségének bizonyítottsága hiányában történt érdemi vizsgálat nélküli elutasítás jogszerűségét. A jogszabálysértést abban látta megvalósulni, hogy a beadványában foglalt másik kérelméről az NVB nem döntött.
 
A Kúria nem osztja a kérelmező erre vonatkozó meggyőződését. Ugyanis a kifogásában előterjesztett másik kérelem ugyanabból a jogalapból ered, a kérelmező által állított engedély nélküli címerhasználatból. Ennek egy más szempontból történő megközelítése volt a kifogás tárgya, a címer használatának közjogi jellegű vetülete. Az NVB részletesen kitért - jogszabályi hivatkozással alátámasztva – arra, hogy miért nem felelt meg a kérelmező beadványa a jogszabályi feltételeknek, egyértelműsítette a kérelmező ez irányú bizonyítási kötelezettségét is. Kifejtette, hogy az „engedély nélküliség” bizonyításának elmaradása okán a kérelem érdemi vizsgálatra alkalmatlan. A címerhasználat közjogi jellege pedig már érdemi kérdés lett volna. Ahhoz, hogy ebben a kérdésben döntsön, a kérelmező beadványának meg kellett volna felelnie a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontjában írtaknak. Így jogszerű volt az NVB döntése, nem vizsgálhatta a címerhasználat kapcsán az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét.

A fentiekre figyelemmel a Kúria a határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 5. § (3)-(4) bekezdése alapján illetékmentességi nyilatkozatot tett; az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján fennálló személyes illetékmentessége folytán az illetéket az állam viseli.

A Kúria döntése elleni jogorvoslatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. október 1.

Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró