Kvk.I.38.007/2014/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA

Kvk.I.38.007/2014/2.szám

A Kúria a …. ügyvéd által képviselt Magyar Liberális Párt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. szeptember 26. napján meghozott 1356/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül- meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1356/2014. számú határozatát a felülvizsgálat által támadott részében helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Budapest hivatalos címerének Tarlós István főpolgármester-jelölt választási plakátjain való szerepeltetése miatt mind a kérelmező, mind az Együtt – a Korszakváltók Pártja (a továbbiakban: Párt) kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB).

Az FVB a 213/2014. (IX. 22.) számú határozatával a kifogásokat érdemben bírálta el, azoknak részben helyt adott. Megállapította, hogy Budapest Főváros Önkormányzata címerének Tarlós István főpolgármester-jelölt választási plakátján való feltüntetése sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. tv. (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésnek e) pontjában foglalt, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvét, és a jogsértőt eltiltotta a további jogszabálysértéstől.

Értékelése szerint a címerhasználatra vonatkozó 58/1994. (IX. 14.) Főv. Kgy. rendelet nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, ezért nem vizsgálta, hogy  kellett-e, és ha igen, akkor volt-e címerhasználati engedély.
A kifogások alapelvi hivatkozásai kapcsán azt állapította meg, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségi alapelv nem sérült, de az e) pontban foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás megsértésére sor kerül. Mivel azonban a jogsértő személye nem határozható meg, a további jogszabálysértéstől való eltiltásról csak a konkrét személy megadása nélkül tudott határozni.

A Párt és a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség fellebbezése folytán eljáró Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2014. szeptember 26. napján kelt 1356/2014. számú határozatával az FVB határozatát megváltoztatta, és mind a kérelmező, mind a Párt    kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Indokolása szerint a kérelmező sem a jogsértés elkövetésének, sem annak észlelésének időpontját nem jelölte meg kifogásában, ennél fogva nem állapítható meg, hogy a kifogás a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglalt jogvesztő határidő megtartásával került benyújtásra, a kifogás nem volt alkalmas az érdemi elbírálásra.

Mind a kérelmező, mind a Párt tekintetében rögzítette, hogy az engedély nélküli használat bizonyítására a jogorvoslati kérelmükhöz semmilyen érdemi bizonyítékot nem csatoltak, és azt sem igazolták, hogy megpróbáltak volna pl. adatigénylés vagy megkeresés formájában a Főpolgármesteri Hivataltól információt szerezni. A kifogások ez okból sem voltak alkalmasak az érdemi elbírálásra.

A kérelmező az NVB 1356/2014. számú határozata ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő annak hatályon kívül helyezését, és az FVB határozatának hatályban tartását kérve. Álláspontja szerint azt, hogy a főpolgármester-jelöltnek nincs közgyűlési felhatalmazása, nem lehet bizonyítani. A hivatalban lévő főpolgármester címerhasználata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait.

A Párt szintén bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel támadta az NVB határozatát. Kérelme nyomán a Kúria a   Kvk.I.37.995/2014/4. számú végzésével az NVB határozatát a támadott részében helybenhagyja.

A kérelmező felülvizsgálati kérelme nem alapos.

Mivel önálló budapesti főpolgármester-jelöltet állított, így erre tekintettel a Kúria a kérelmező, mint jelölőszervezet Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségét elfogadta.

A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A (2) bekezdés értelmében folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.

A Ve. 209. § (1) és (2) bekezdés két eltérő jellegű határidő számítást tesz lehetővé. A számítás alkalmazásának szempontjait, a jogszabálysértés releváns jellegének (egyszeri-folyamatos) vizsgálatához szükséges adatokat, figyelemmel a Ve. 10. § (1) bekezdésére, a kifogás előterjesztőjének kell megjelölni. A kifogás elbírálójának mindenkor hivatalból vizsgálnia kell a határidőket, a meg nem jelölt, nem igazolt határidő sem a Ve. 209. § (1), sem a (2) bekezdés szerint nem tekinthető  megtartottnak. Az elkésett kifogást a Ve. 215. §  b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott arra, hogy kifogását határidőben terjesztette volna elő, az NVB határozatának ezen irányú megállapítását nem vitatta. Az elkésett kifogás azonban önmagában kizárja a  a kérelmező felülvizsgálati kérelmének megfelelő bírósági határozat meghozatalát, az NVB 1356/2014. számú döntésének  megváltoztatását („hatályon kívül helyezését”), és az FVB határozatának helybenhagyását („hatályban tartását”). Tekintettel arra, hogy a kérelmező az NVB határozat rendelkező részének megtartása mellett csak az indokolás részbeni megváltoztatását nem kérte, a Kúria a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaira nézve előadott indokokat érdemben nem értékelhette.

A fentiek alapján a Kúria a határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja szerint helybenhagyta.

A kérelmező nem nyilatkozott illetékmentességéről, ezért  a Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének  mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése és 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.

A Kúria döntése elleni jogorvoslatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. október 2.

Dr. Hajnal Péter tanácselnök,
Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró