Kvk.I.38.025/2014/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA

Kvk.I.38.025/2014/3.szám

A Kúria a ... ügyvéd által képviselt ... kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. szeptember 30. napján meghozott 1368/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül- meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét  érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a Kúria a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Beadványozó 2014. szeptember 25-én kifogást nyújtott be a ... ellen a ... című kiadvánnyal kapcsolatban. Előadta, hogy a ... 2014. évi 34., 35., 36., 37. és a 38. számai döntő mértékben a FIDESZ–KDNP jelölőszervezetet, vagy annak polgármesterjelöltjét népszerűsítik, a címoldalai a FIDESZ–KDNP reklámjainak, plakátjainak szín-és formavilágával egyeznek meg és ezek szlogenjei köszönnek vissza. A ... kifogásolt számai elektronikus formában a ... által üzemeltetett ... elnevezésű portálon is közzétételre kerültek, így álláspontja szerint a jogsértés folyamatos. Mindez sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint az esélyegyenlőséget a jelöltek és jelölő szervezetek között és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvet.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban TVB) 63/2014. (IX. 26.) számú határozatában a kifogást elutasította, mert álláspontja szerint a kifogásolt sajtótermékekben olvasható tudósítások, cikkek nem felelnek meg a Ve. 146. § b) pontja által meghatározott politikai hirdetésekkel szemben támasztott követelménynek.
A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) a TVB határozatát megváltoztatta, és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az NVB megállapította, hogy a kifogásban szereplő sajtótermék kiadványai közül a legkésőbbi (a 38. szám) 2014. szeptember 20-i dátummal jelent meg, így az ezzel kapcsolatos jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje 2014. szeptember 23-án 16 órakor járt le. A Ve. 209. §-ának (1) bekezdése szerint, a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
Utalt a Kúria Kvk.III.37.484/2014/3. számú végzésére, miszerint egy kiadvány esetén nem az az időpont számít kezdő időpontnak, amikor ahhoz a jogsértést kifogásoló kérelmező hozzájutott, hanem az a nap, amikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. Ez az időpont – ellenkező bizonyítás hiányában – az az időpont, melyet a kiadvány feltüntet a megjelenés napjaként.
Az NVB mindezek alapján megállapította, hogy a kifogást benyújtó az utolsóként megjelent lapszám 2014. szeptember 20-i időpontjához képest 2014. szeptember 23-án 16 óráig élhetett volna jogorvoslati kérelemmel, ezzel szemben kifogását 2014. szeptember 25-én nyújtotta be, amely a Ve. 209. §-ának (1) bekezdését figyelembe véve elkésett.
Az NVB vizsgálta a ... honlapon történő megjelenést is. Ezzel kapcsolatban azt fejtette ki, hogy a ... kifogásolt lapszámai elektronikus formában is közzétételre kerülnek a ... internetes oldalon, melyek a nyomtatott lapszámokkal teljesen megegyező formában és tartalommal olvashatók, így azok ún. másodlagos közlése, járulékos módon valósult meg.
Az NVB hangsúlyozta, hogy valamely sajtótermék elkészítése, kiadása vagy annak az interneten való azonos formában való közzététele nem minősül a Ve. 209. § (2) bekezdésében szabályozott folyamatosan fennálló tevékenységnek. A közzététel, a kiadás egyszeri tevékenység, melyet nem tesz folyamatossá az, hogy az egyszeri cselekménnyel közzétett sajtóterméket meg lehet tekinteni, hozzá lehet férni. Ez utóbbi ugyanis nem a készítő, közzétevő, terjesztő stb. felelőssége, hanem az olvasó cselekménye, tevékenysége. Így az NVB arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vitatott esetben is a jogsértés időpontjának meghatározásakor a kiadványon feltüntetett dátumot tekintette irányadónak. Egyebekben az NVB azt is megjegyezte, hogy a kifogásban az internetes közzétételre semmilyen, a jogszabálysértés elkövetésének időpontjára, illetve a jogszabálysértés észlelésére vonatkozó időpont nem szerepel.
Mivel a kifogás formai vizsgálata alapján az NVB azt állapította meg, hogy az a Ve. 209. § (1) bekezdésében foglalt határidőn túl érkezett, azt a Ve. 215. § b) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a támadott határozat megváltoztatását, a benyújtott kifogás teljesítését, a jogsértő további jogsértéstől való eltiltását és bírság kiszabását kérte. Azzal érvelt, hogy a Ve. 209. § (2) bekezdése értelmében folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogás a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. Ezt követően részletesen ismertette az inkriminált kiadványban, honlapon sérelmezett cikkeket, fényképeket. Jogi álláspontjának alátámasztásául több kúriai választási ügyben hozott döntésre is hivatkozott.

A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas.

A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében „a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.” A Ve. 231. § (1) bekezdése a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.

Ellentétben a korábbi szabályozással, a Ve. egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. A fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult fellebbezést benyújtani (221. § (1) bekezdés).

Ezzel szemben a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult (222. § (1) bekezdés). A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen.

Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében ugyan hivatkozott az érintettségére („az ügyben érintett miskolci lakos”), de nem jelölt meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből a Kúria az érintettségét bizonyítottnak találta volna, és ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem volt megállapítható.

Rámutat a Kúria arra, hogy választási ügyben az eljárás nemperes jellege folytán a bíróság hivatalból bizonyítást nem végezhet. A kérelmezőt terhelte volna érintettségének igazolása, mely kötelezettségének nem tett eleget, ezért az igazolás hiányának következményeit viselni köteles.

Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Az illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § s) pontja alapján a kérelmezőt megillető illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illetékből az Itv. 58. § (1) bekezdés f) pontja szerinti mérsékelt illetéket az eredménytelen felülvizsgálati kérelem folytán a kérelmező köteles megfizetni a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. § (1) bekezdése és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján. Az illeték kiszabása során a Kúria tekintettel volt arra, hogy a kérelmező nem igazolta az Itv. 5. § (2) bekezdése szerinti feltételeket.

A határozat elleni további jogorvoslatot a Ve. 232. § (5)bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. október 6.

Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök és előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró