Kvk.II.37.396/2014/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság

Kvk.II.37.396/2014/3.szám

A Kúria a Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző ... ügyvéd, cím) által képviselt ATV Első Magyar Magántelevíziós Zrt. (1102 Budapest, Kőrösi Csoma út 31.) kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 27. napján meghozott 890/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

végzést:

A Kúria a  Nemzeti Választási Bizottság 890/2014. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

Egy magánszemély 2014. március 26-án benyújtott jogorvoslati kérelmében kifogásolta az ATV Első Magyar Magántelevíziós Zrt. (továbbiakban: kérelmező)  http://atv.hu/belfold honlapján a "Vitát hirdet az ATV és a Népszabadság" című 2014. március 25. napján megjelent cikkében, és a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Zrt. (továbbiakban: Népszabadság Zrt.) http://nol.hu/velemeny/vita internetes oldalán, valamint a Népszabadság című napilap 2014. március 25. napján megjelent számában a „Vita” című cikkében foglaltakat. Állította, hogy a két szerkesztőség azzal, hogy közösen hirdetett szakpolitikai fórumot külpolitikai, oktatáspolitikai, egészségügyi és gazdaságpolitikai elképzelések megvitatására, és ennek keretében felkérték a FIDESZ, az LMP és a Kormányváltás összefogásának képviselőit, szakpolitikusait álláspontjaik kifejtésére, majd a demokratikus erőként jelölt jelölőszervezetek miniszterelnök-jelöltjeit, hogy április 5-én, a választás előtti napon vegyenek részt egy vitán, ugyanakkor nem hívták meg a Jobbikot, megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat, azaz az esélyegyenlőség alapelvét. Mindezek alapján kérte a jogsértés megállapítását.

A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB)  890/2014. számú határozatában a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a kérelmező és a Népszabadság Zrt. megsértették a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjában szereplő, a jelölő szervezetek esélyegyenlősége biztosítására, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére vonatkozó alapelveket, emellett eltiltotta őket a további jogsértéstől. Határozatának indokolásában a NVB hivatkozott arra, hogy a rendelkezésre bocsátott bizonyítékok igazolták a jogsértés elkövetését. A kérelmező és a Népszabadság Zrt. az említett felhívásával, illetőleg cikkével megsértette a választási eljárás megjelölt alapelveit, tekintettel arra, hogy a meghirdetett szakpolitikai és miniszterelnök-jelölti vitára az országgyűlési képviselők választásán országos pártlistát állító jelölő szervezetek közül a médiaszolgáltató által szervezett műsorokba csak három országos listát állító szervezet képviselőit hívta meg, ugyanakkor a vitára történő felhívásban egyértelműen kizárta annak a lehetőségét, hogy a Jobbik a választási műsorban megjelenhessen. Hangsúlyozta, hogy a kifogásban megfogalmazott magatartás nemcsak azt jelenti, hogy a műsorszolgáltató nem biztosítja a jelölő szervezetek esélyegyenlőségét az adott műsorban, hanem azt is, hogy az április 1. és 5. napja közötti, 5 adást magában foglaló választási témájú műsorfolyamában egyáltalán nem kívánja az esélyegyenlőséget biztosítani. Ez a magatartás pedig sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontjában megfogalmazott alapelvet is.

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a NVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a NVB hatáskör hiányában járt el, tévesen és kiterjesztően értelmezte a Ve. 151-152.§-ában foglaltakat.  Álláspontja szerint a kifogás tárgyát képező cikk, illetve felhívás nem minősül kampányeszköznek, e körben kifejtett tevékenysége nem kampánytevékenység, mivel a választói akarat befolyásolására, illetőleg annak megkísérlésére nem alkalmas. Állította, hogy a kiterjesztő értelmezés elfogadása elvezetne oda, hogy a médiatartalom-szolgáltató által előállított, a választási eljárásban jelöltként vagy jelölő szervezetként résztvevő személlyel, vagy választási kampányeseménnyel foglalkozó bármely médiatartalom kampánytevékenységnek minősülne. Ezt az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakkal ellentétesnek tartotta. Érvelt a szerkesztői szabadsággal, mint a sajtószabadság részével. Hivatkozott arra, hogy nem önkényesen tett különbséget azzal, hogy azt állapította meg, hogy a Jobbikot nem tartja demokratikus erőnek, mert ezt Vona Gábor jelentette ki 2012 januárjában, melyet a hvg.hu, illetőleg az index.hu cikkei igazolják. Utalt az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. Álláspontja szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütköző magatartás bizonyítékát a határozat nem jelölte meg, egy jövőbeli eseményt ilyenként minősíteni nem lehet. E körben érvelt a tényállás tisztázási kötelezettség, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 3.§ (2) bekezdésének megsértésével. Véleménye szerint az esélyegyenlőség biztosítását az egész műsorfolyam alapján lehet megítélni, e körben utalt az ORTT korábbi, 2006-os állásfoglalására, valamint arra, hogy rendszeresen tájékoztat a Jobbikról, annak közéleti megnyilvánulásait, szereplését folyamatosan nyomon követi.

A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.

A Kúria a kifogás tárgyát képező cikk és felhívás tartalmát áttekintve megállapította, hogy a médiatartalmak  a Ve. 140.§ alapján kampányeszköznek, míg a kérelmező ehhez kapcsolódó tevékenysége kampánytevékenységnek minősül a Ve. 141.§ szerint, mivel alkalmas a választói akarat befolyásolására, hiszen a két szerkesztőség is azzal a céllal hirdette meg a vitát, hogy „az eséllyel rendelkező demokratikus erők érdemben kifejthessék elképzeléseiket”, ezzel a választók kellő információ birtokában dönthessenek.

Ez okból téves a kérelmező azon hivatkozása is, hogy a NVB hatáskör hiányában járt el, mivel a Ve. 151.§ (1) bekezdése erre jogalapot adott számára.

A Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között.

A kérelmező és szervezőtársa bár teljes körű tájékoztatást, kellő információt ígért, a felhívás alapvető és meghirdetett céljával ellentétesen az országos listát állító jelölőszervezetek között önmaga által kiválasztott szempont szerint kategorizált, kiválasztott három jelölőszervezetet annak ellenére, hogy a Ve. fent idézett rendelkezése alapján azonos esélyt kellene biztosítania az országos pártlistát állító jelölőszervezetek számára. A Jobbik megjelenésének kizárására, ezáltal az alapelv figyelembe vételének mellőzésére nem ad megfelelő indokot egy, a kérelmező  részéről megjelölt értékelési szempont.

A Kúria álláspontja szerint az NVB indokoltan marasztalta el a kérelmezőt a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv megsértése miatt, mert a kérelmező  az esélyegyenlőséget nem biztosító médiamegjelenés  szervezését a kifogásolt módon elvégezte, a műsorfolyam szereplőinek körét, a műsor menetét meghatározta, ezzel nem egy jövőbeni, hanem egy már megvalósult tevékenységet minősített az alapelvi követelmények tekintetében. Rögzíti a Kúria, hogy a Ket. 3.§ (2) bekezdésben foglaltak vizsgálata fel sem merülhet, mert a Ket. 13.§ (1) bekezdése alapján a Ket. hatálya a választási eljárásra nem terjed ki.

Fentiek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet  alaptalannak találta és a NVB érdemben helyes döntését a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A Kúria a nemperes eljárásban felmerült illeték mértékét az 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdésében foglaltak alapján állapította meg. A kérelmezőt  a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján kötelezte az eljárási illeték viselésére.

Budapest, 2014. április 1.

Dr. Tóth Kincső tanácselnök, előadó bíró,
Dr. Rothermel Erika bíró,
Dr. Kalas Tibor bíró