Kvk.II.37.447/2014/5. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

KÚRIA

Kvk.II.37.447/2014/5.szám

A Kúria a Dr. K és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. április 1.  napján meghozott 925/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 925/2014. számú határozatának bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezését nem érinti, a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Egy magánszemély (a továbbiakban: kifogást tevő) 2014. március 30-án kifogást nyújtott be, amelyben azt állította, hogy a kérelmező mint lineáris médiaszolgáltató a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés e) pontjában, 147/F.§ (1) bekezdésében foglaltakat megsértette azzal, hogy a 2014. március 30-án 14 óra 30 perckor sugárzott „” műsorszámában politikai reklámokat közölt. A politikai reklámokon nem szerepelt a kiadó neve, székhelye, a kiadásért és a szerkesztésért felelős személy neve. A kifogást tevő a kifogását március 31-én kiegészítette, közölve a támadott műsorszám internetes elérhetőségét, az abban közzétett reklámok sugárzásának idejét.

A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a  kifogásnak részben helyt adva megállapította, hogy a kérelmező a kifogásolt műsorszámban a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt jelölő szervezeteket népszerűsítő politikai reklámok közzétételével a Ve. 147/F.§ (1) bekezdésében foglalt rendelkezést megsértette. A jogsértőt eltiltotta a további jogsértő tevékenység folytatásától és kötelezte a határozat rendelkező részének a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon való három napon belüli  közzétételére.  A kérelmezőt 1.015.000 forint bírság megfizetésére kötelezte.
Megállapította továbbá, hogy a videofelvételek készíttetője  megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontját, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV.  törvény (a továbbiakban: Mttv.) 46.§ (9) bekezdését az impresszum hiánya miatt, a jogsértőt eltiltotta a videofelvételek impresszum nélküli további terjesztésétől.
Indokolása szerint a műsorszámot megtekintve megállapítható, hogy a műsorszámot megszakítva négy alkalommal politikai reklámnak minősülő videofelvételek kerültek leadásra. A kérelmező az Mttv. 203.§ 41. pontja szerinti szerkesztői felelőssége folytán felel a jogsértésért. A jogsértés tényét a jelölő szervezetek  vonatkozásában bizonyíték hiányában nem állapította meg, e körben a kifogást alaptalannak találta. 

A határozat bírósági felülvizsgálata iránt a kérelmező nyújtott be kérelmet, amelyben az NVB  határozatának  részbeni, a kérelmezőre vonatkozó részének megváltoztatását, és elsődlegesen a jogsértés hiányára hivatkozással a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság mellőzését vagy csökkentését kérte.
Bírósági felülvizsgálati kérelmében előadta; az NVB-nek vizsgálnia kellett volna, hogy a kifogást tevő személy megfelel-e a Ve. 208.§-ban foglalt feltételeknek.
Sérelmezte, hogy az NVB a Ve. 43.§ (1)-(4) bekezdéseibe ütközően a tényállást nem tárta fel, az eljárása során nem biztosította a kifogás kellő időben való megismerését, a nyilatkozattétel jogát, a védekezés előterjesztésének lehetőségét, az ülésen résztvevő képviselőjét az ülésen való megjelenése ellenére nem hallgatta meg, emiatt a tényállást csak a kifogást tevő által előadottakra alapozva és a műsorszám kiragadott részeinek megtekintésével, egyoldalúan állapította meg. A kérelmező szerint az NVB eljárásával megsértette az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében, XXV. cikkében foglalt alapelveket, a bírság kiszabása az NVB gyakorlatában példa nélkül áll, a bírság előírása indokolatlan és aránytalan összegű.  A Ve. 219.§ (1) bekezdésében foglalt körülmények feltárása,  szempontok értékelése a határozatból nem tűnik ki.
Kifogásolta, hogy az NVB határozata a Ve. 46.§ b) pontja szerint nem tartalmazza a kérelmező nevét és lakcímét.
Sérelmezte, hogy az NVB a határozatot rövid úton vele nem közölte a Ve. 48.§ (1) bekezdés a) pontja előírásának megfelelően.
Az ügy érdemét illetően előadta továbbá, hogy az Mttv. 203.§ 55. pontjában foglalt definíciónak megfelelő politikai reklámot nem tett közzé. A politikai tájékoztató műsorában  választási rendezvényről tudósított helyszíni kapcsolással. A műsorszám megszakítás nélkül ment adásba. A műsort nem szerkesztette, csak közvetítette. Nem volt ráhatása, hogy milyen bejátszásokra kerül sor. Azt közvetítette, amit a rendezvényen résztvevők is láttak. A kifogásolt videofelvételeket is közvetítés keretében tette közzé. E körben tévesen állapította meg a tényállást az NVB, ezért téves következtetésre jutott, amikor a rendezvény részeként lejátszott videofilmeket politikai reklámnak minősítette. Hangsúlyozta, hogy szerkesztői felelősség nem terheli, nem marasztalható.
Vitatta a bírság összegét is, azt eltúlzottnak tartotta a Ve. 152.§ (3) bekezdés szerinti bírságmaximumra tekintettel. Sérelmezte, hogy a határozat nem tartalmazza a Ve. 46.§ d/dc) pontja szerinti mérlegelés szempontjait, így nem derül ki, hogy mire alapítottan került megállapításra a bírság összege 1.015.000 forintban.

A Kúria az NVB határozatát csak a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott részében vizsgálta. Felülvizsgálati kérelem hiányában a videofelvételek készítőjével szemben hozott rendelkezések jogszerűségének vizsgálatára nem került sor.

A bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A Kúria elsőként azt vizsgálta a kérelmező eljárási kifogása kapcsán, hogy a kifogás előterjeszthető volt-e. A Ve. 208.§-a a kifogás megtételéhez nem ír elő olyan különös feltételt, amellyel a kifogást tevő nem rendelkezett, ezért a kifogást az NVB érdemben elbírálhatta.

Az eredetben csatolt iratok alapján megállapítható, hogy az NVB eredeti, kiadmányozott határozata tartalmazza a Ve. 46.§ b) pontja szerinti adatokat, ezért jogsértés nem történt. A Ve. 46.§ b) pontjában említett kérelmező alatt a jelen esetben a kifogást tevőt kell érteni, nem pedig a bírósági felülvizsgálatot kezdeményezőt.

A kérelmezővel a határozat közlése az NVB tájékoztatása szerint elektronikus úton történt. A Ve. 48.§ (1) bekezdése a határozat rövid úton való közlésének módjait vagylagosan szabályozza, annak módját az NVB előtt nem kérelmezőként eljáró nem írhatja elő, a határozat személyes átadását jelenlevőként nem kérheti. A  kérelmező a határozatról értesült annak elektronikus közlésével, a bírósági jogorvoslatot törvényes határidőben igénybe vehette, jogai érvényesítésében nem volt akadályoztatva.

A kérelmező a Ve. 43.§-ában foglalt tényállás tisztázási kötelezettség elmulasztását tévesen állította. Az NVB a 2014. április 1-jei ülés jegyzőkönyve szerint megtekintette a műsorszám beadvánnyal érintett részeit, így a kifogásban szereplő állítások valóságáról meggyőződött. A Ve. 43.§  (3) bekezdése abban az esetben teszi lehetővé a kifogással érintett médiaszolgáltatónak, hogy a kifogásban tett állításokra védekezést terjeszthessen elő, és nyilatkozhasson, ha a kérelmező élt a szóbeli nyilatkozattétel jogával. Ennek hiányában a kérelmezőnek nincs lehetősége arra, hogy az NVB nyilvános ülésén nyilatkozatot tegyen, „védekezését előadja” és ily módon az NVB bizonyítást folytasson le a tényállás tisztázására. A bizonyítékokat a kifogást tevőnek kell szolgáltatnia és az NVB-nek – a Ve. 43.§ (1) bekezdése értelmében -a kifogást tevő által állított jogsértéseket kell vizsgálnia a benyújtott bizonyítékok tükrében. Az NVB ezen túlmenő bizonyítást, hivatalból, nem folytat le. Az NVB  Ve. által szabályozott eljárása nem ütközik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében, XXV. cikkében foglalt alapelvekbe, az eljárás rövid határideje a kérelmező által kért módon a bizonyítási eljárás lefolytatását nem teszi lehetővé, de biztosítja a bírósági jogorvoslat lehetőségét.

A Kúriának arról kellett állást foglalnia, hogy politikai reklámnak tekinthetők-e a műsorszám során sugárzott videofelvételek. A Kúria ennek eldöntése érdekében megtekintette a műsorszámról készített DVD felvételt.

Az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése szerint a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos törvényben meghatározott feltételek mellett közölhető. Az Alaptörvény e rendelkezésének megfelelően  a  Ve. 146.§-ának a) pontja értelmében politikai reklám az Mttv. 203.§ 55. pontjában meghatározott politikai reklám azzal az eltéréssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni.
Az Mttv. 203.§ 55. pontja szerint politikai reklám  valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány – azaz értsd: jelölő szervezet, független jelölt -  népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.

A kérelmező – mint országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató – a Ve. 147/F.§ (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a törvény által megkívánt nyilatkozat hiányában politikai reklámot nem tehetett közzé.

A perbeli esetben a vizsgált videofelvételek nem a műsorszám kapcsolt helyszínén történt események során kerültek közzétételre, hanem attól függetlenül kerültek a műsorba szerkesztésre és közlésre. A videofelvételek tartalmuknál fogva a Ve. szerinti politikai reklám fogalmának megfelelnek, azzal zárulnak: ”Most választhatunk! Április 6-án szavazzon a demokráciára! Szavazzon a kormányváltó összefogás jelöltjeire egyéniben és listán is!” Megjelenik a szöveg alatt a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt jelölő szervezetek logója is, ezáltal népszerűsítve a jelölő szervezeteket, annak támogatására ösztönző tartalommal.  A kérelmező az Mttv. 203.§ 36. és 41. pontja szerinti szerkesztői felelőssége fennáll, marasztalására jogszerűen került sor.

Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelmező az ügy tárgyát képező műsorszámban négy alkalommal összesen tizenegy politikai reklám közzétételével megsértette a Ve. 147/F. § (1) bekezdését. 

Az NVB a jogszabálysértés tényét a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján helytállóan állapította   meg, és a kérelmezőt a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel jogszerűen tiltotta el a további jogsértéstől. A határozat rendelkező részének közzétételét a Ve. 152.§ (1) bekezdés c) pontja alapján törvényesen írta elő.

A Ve. 218.§ (2) bekezdés d) pontja alapján kampányszabályok megsértése miatt bírság szabható ki. Az NVB a határozatában a bírság kiszabásának az indokát, a mérlegelés szempontjait nem tüntette fel, az NVB ülésének jegyzőkönyve tartalmazza az arról való döntés hozatalánál   figyelembe vett indokokat, a bírság mértékének a legkisebb munkabér havi összegének tízszeres mértékében történő meghatározását. A Kúria a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, annak összegét - a bírságmaximum összegére és a jogsértés körülményeire figyelemmel - nem tartotta eltúlzottnak a Ve. 219.§ (1) és (2) bekezdése alapján, arra tekintettel, hogy a jogsértés folytonosan, összesen tizenegy reklám bejátszásával, a Ve. 147/F.§ (1) bekezdésében felhívott nyilatkozat hiányában, szándékosan került elkövetésre és az országosan sugárzott műsorszám révén nagy nyilvánosság előtt valósult meg.

A fentiekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelemmel támadott körben megalapozottnak és törvényesnek ítélte, ezért azt a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő kérelmező a 6/1986.(VI.26) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése szerint köteles a feljegyzett 10.000 forint eljárási illeték  megfizetésére.

A Kúria határozata ellen a jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. április 8.

Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró,
Dr. Tóth Kincső sk. bíró