A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.II.37.512/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Rothermel Erika előadó bíró
Dr. Márton Gizella bíró
Az I. rendű kérelmező: Magyar Szocialista Párt
(cím)
A II. rendű kérelmező: Párbeszéd Magyarországért Párt
(cím)
Képviselőjük: Dr. Pink Marianna Ügyvédi Iroda
(dr. Pink Marianna ügyvéd,
cím)
Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
864/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 864/2018. számú határozatát helybenhagyja.
A le nem rótt 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.
E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nógrád megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 72/2018. (IV.14.) számú határozatában megállapította, hogy a választókerületben a választás eredményes volt és a megválasztott egyéni képviselő B.M.T. a Fidesz-KDNP jelöltje 29.754 érvényes szavazattal.
[2] A kérelmezők a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel a határozat ellen fellebbezést nyújtottak be.
[3] A jogsértés indokaként egyrészt hivatkoztak arra, hogy a ... 001. számú szavazókörben a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett és a szavazáson megjelent választópolgárok részére a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) nem egy egyéni és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott, hanem egy pártlistás és egy nemzetiségi listás szavazólapot, amellyel megsértette a Ve. 257.§ (1a) bekezdését. A jogsértés következtében 42 választópolgár egyéni jelöltre nem szavazhatott, amit csak a megismételt szavazás tud orvosolni.
[4] Másrészt hivatkoztak az EBESZ jelentésében foglaltakra, amely alapján – álláspontjuk szerint – sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja, azaz a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elve, a kampány retorikája megfélemlítő és idegenellenes volt, mely korlátozta a választókat a teljes tájékozottság alapján való döntéshozatalban, a Kormány kommunikációra fordított túlzott kiadások felerősítették a kormánykoalíció kampányüzenetét. A Ve. alapelvének a sérelme pedig megítélésük szerint érdemben és közvetlenül kihatott az egyéni választókerületi szavazás eredményére, azt érdemben befolyásolta, ezért indokolt az egyéni választókerületi szavazás megismétlése.
[5] A kérelmezők arra is hivatkozotak, hogy a www.valasztas.hu oldal csökkentett adattartalma nem biztosítja megfelelően a választási eljárás nyilvánosságát, továbbá felmerül annak lehetősége, hogy a választási eredmény nem feltétlenül a valóságot tükrözi, amellyel sérülnek a Ve. 2.§ a), b), e) és f) pontjában foglalt alapelvek is. Állították, hogy az egyéni választókerületi eredmény hitelt érdemlő pontossága alapvető, mert kihat az országgyűlési választás végeredményére is. Hiányolták a felmerült informatikai hibák és problémák tisztázását.
[6] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az OEVB 72/2018. (IV.14.) számú határozatát helybenhagyta.
[7] Hangsúlyozta az NVB, hogy a fellebbezés az OEVB egyéni választókerületi választási eredményt megállapító döntését támadja, a választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, annak egyes, az általánostól eltérő szabályait a Ve. 241. §-a rögzíti.
[8] Rámutatott az NVB, hogy a választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. E körben hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében foglaltakra.
[9] A kérelmezők az SZSZB jogsértő tevékenységére vonatkozóan konkrét bizonyítékot jogorvoslati kérelmükhöz nem mellékeltek, az ott megfogalmazott állításaikat semmivel nem támasztották alá. A kérelmezők által sérelmezett tevékenységet elsődlegesen nem az eredmény elleni jogorvoslatban lehetett volna vitatni, arra leginkább kifogásban lehetett volna hivatkozni. Mindez nem jelenti azt, hogy ezeknek az eseményeknek ne lehetne hatása a választás eredményére, ebben az esetben azonban pontosan meg kell jelölni, ki kell fejteni a fellebbezésben az arra vonatkozó jogi okfejtést, hogy azok hogyan eredményezték a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltát, vagy hogyan eredményezte a szavazóköri eredmények jogsértő összesítését és ezáltal a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértését. A vélelmezett jogsértések és a szavazóköri eredményt megállapító döntés meghozatala, valamint a szavazóköri eredmények összesítése közötti ok-okozati kapcsolat feltárása nélkül a fellebbezés nem eredményezheti a választási eredmény felülvizsgálatát.
[10] A kérelmezők az EBESZ előzetes jelentésében a magyarországi országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatban megfogalmazott álláspontjából vonták le azt a következtetést, hogy általában sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja, ami érdemben és közvetlenül kihatott az egyéni választókerületi voksolás eredményére. Azt azonban a kérelmezők nem fejtették ki, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme hogyan okozta az OEVB konkrét eredménymegállapító határozatának alapjául szolgáló, szavazatszámláló bizottsági szavazóköri eredményt megállapító döntések törvénysértő voltát, miben áll a kettő közötti ok-okozati kapcsolat. A Ve. 188-198. §-a tételesen leírják a szavazatszámlálás menetét, így a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjának sérelmére alapított eredmény elleni fellebbezésben alapvetően azt kellene valószínűsíteni, hogy e szabályokat az SZSZB nem megfelelően alkalmazta, így például az érvényesség körében nem megfelelően értékelte egyes szavazólapokat vagy szavazatokat, vagy pl. nem vette figyelembe, hogy a mozgóurnában nem volt ellenőrzőlap, és a Ve. 191. § (2) bekezdésében foglalt érvénytelenségi szabály figyelmen kívül hagyásával összekeverte az urnában és a mozgóurnában lévő szavazólapokat.
[11] Az NVB szerint a kérelmezők által hivatkozott és érdemben összefüggéseit érintően nem is indokolt, EBESZ jelentésben tett megállapítások, illetve az annak alapján állított Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nincs okozati kapcsolatban azzal, hogy az OEVB valamennyi szavazókörében a szavazatszámláló bizottságok a szavazóköri eredményt törvénysértő módon állapították volna meg. Az állított jogsérelem az absztrakció olyan szintjén marad, amely semmilyen módon nem alapozza meg a választókerületi eredmény vizsgálatát.
[12] Az NVB szerint a fellebbezés nélkülözi az azzal kapcsolatos jogi okfejtést, hogy hogyan függ össze a választások hivatalos oldalán közölt információ a szavazatszámláló bizottságok szavazatszámláló tevékenységével, így ok-okozati kapcsolat hiányában a választókerületi választás eredménye e hivatkozásra tekintettel sem vizsgálható felül.
[13] Az NVB megállapította, hogy a fellebbezés nem tartalmaz egyik megjelölt jogsértési ok tekintetében sem olyan konkrét jogsértést és olyan konkrét tényállítást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjával.
Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[14] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben az NVB határozatának megváltoztatását kérték akként, hogy a Kúria a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint az egyéni választókerületben az egyéni választókerületi szavazást ismételtesse meg.
[15] Az érintettség indokául a kérelmezők hivatkoztak a Nógrád Megye 02. számú választókerületében az MSZP-Párbeszéd jelölő szervezet jelöltjének képviselőjelölti jogaira, amely a jelölő szervezetre is közvetlen kihatással van.
[16] A kérelmezők szerint a szavazóköri jegyzőkönyvekből a szavazólapok érvénytelenségének konkrét oka nem olvasható ki, így az NVB azon érvelése, amely konkrét jogszabályhely megjelöléséhez köti a jogsértés megállapíthatóságát – álláspontjuk szerint – nem értelmezhető.
[17] A kérelmezők szerint a választópolgárok szavazati joga sérült azáltal, hogy nem megfelelő szavazólapokat kaptak, mivel így egyéni jelöltre nem is szavazhattak. Álláspontjuk szerint a szavazólapok összekeverése a választási eljárás törvényességét sérti, mivel az a választókerület egyéni és listás eredményére is befolyással van. Az NVB döntése ezért nem felel meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választási eljárás tisztasága alapelvnek.
[18] A kérelmezők előadták, hogy az NVB érvelésével ellentétben a www.valasztas.hu oldalon szereplő adatoknak és az oldal működőképességének jelentősége van a tárgybeli ügyben, mivel a Ve. 76. § (1) bekezdés g) pontja alapján az oldalnak a szavazóköri jegyzőkönyvekről is teljes képet kellett volna adnia. A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) oldalára azonban a szavazás napjától számított 3 napon belül nem minden szavazóköri jegyzőkönyv került fel, és ennek köztudomású oka a www.valasztas.hu oldal csökkentett adattartalmú funkcionálása.
[19] A kérelmezők álláspontja szerint az SZSZB megsértette a Ve. 257. § (1a) bekezdését, mivel a nemzetiségi listára szavazásra jogosultaknak nem adott egyéni szavazólapot. Utóbbi bizonyítékául arra hivatkoztak, hogy míg az urnában a pártlistára leadott szavazatok esetében 42 többletszavazat keletkezett, az egyéni eredményt megállapító jegyzőkönyvben 43 hiányzó szavazólap szerepel, ez pedig azt igazolja, hogy a listás többlet magában foglalja azt, ami az egyéni jegyzőkönyvből hiányzik.
A Kúria döntése és jogi indokai
[20] A kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[21] A Kúria a kérelmezők érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta.
[22] A Kúria az NVB határozatát a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja folytán alkalmazandó Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a felülvizsgálat iránti kérelemben megjelölt jogsértések körében vizsgálta felül. A kérelmezők jogsértésként a Ve. 257. § (1a) bekezdése, 2. § (1) bekezdés a) pontja megsértésére hivatkoztak, ezek a jogsértések képezték a felülvizsgálat tárgyát és keretét. A Kúria hangsúlyozza, hogy az NVI-re vonatkozó szabályok nem kérhetők számon az NVB-n, másrészt a www.valasztas.hu honlap csökkentett adattartalommal való működése kapcsán a kérelmezők jogsértésre nem hivatkoztak, ezért ez a körülmény – jogsértés megjelölése hiányában – érdemben nem volt vizsgálható.
[23] A kérelmezők a felülvizsgálati kérelmükben – ellentétben a fellebbezésükben foglaltakkal – a Ve. alapelvének megsértésére már nem a választási honlappal kapcsolatban felmerült informatikai probléma kapcsán hivatkoztak, hanem azt állították, hogy a szavazólapok összekeverése a választási eljárás törvényességét, leginkább a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választási eljárás tisztaságát sérti, hiszen az a választókerületnek mind az egyéni, mind a listás eredményére befolyással volt. A bírósági felülvizsgálati eljárásban új jogszabálysértés nem jelölhető meg, mert csak az a jogsértés ítélhető meg, amely az NVB előtti eljárás tárgya volt. A kérelmezők mivel a fellebbezésükben eltérő jogi érvek mellett más cselekményhez kapcsolódóan állították a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja megsértését, ettől nem térhetnek el. Nem vonatkoztathatják ennek az alapelvnek a sérelmét a korábbitól eltérő, más cselekményre, mert erre nézve az NVB nem hozhatott döntést, mivel előtte erre nem hivatkoztak, a bírósági felülvizsgálat tárgya pedig az NVB határozatának a törvényessége. Mindebből következően a Kúria a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja megsértését érdemben nem vizsgálta.
[24] A Ve. 257. § (1a) bekezdése megsértése kapcsán a Kúria a következőkre mutat rá:
E rendelkezés szerint a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének listás szavazólapját adja át. A Ve. 241. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.
[25] E § (2) bekezdés a) pontja értelmében a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
[26] A Kúria a Kvk.I.37.495/2018/2. számú és Kvk.VI.37.494/2018/2. számú végzésében kimondta, a szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat keretében támadható, s csak ezen jogorvoslat keretében van mód az eredmény megsemmisítésére és esetleg új választás elrendelésére.
[27] Ezért a választókerületi eredmény, és ezen keresztül a szavazóköri eredmény megtámadására irányuló fellebbezés arra szolgál, hogy azokat a jogsértéseket orvosolja, amelyek az eredmény megállapítását befolyásolták. A jogsértést és annak bizonyítékait a fellebbezőnek kell igazolnia, vagy kellően valószínűsítenie, csupán a gyanú felvetése a jogsértés megállapítására nem szolgálhat, továbbá kellően valószínűsített olyan jogsértés, amely nem alapvetően jelentős vagy nem hat ki az eredményre a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem szerinti cél elérésére nem alkalmas.
[28] A szavazólapok számszaki összefüggései alapján a Kúria nem vitatja a Ve. 257. § (1a) bekezdése szerinti jogsértés elkövetését. A nemzetiségi választópolgárnak adott téves szavazólap folytán ezen személyek egyéni képviselőjelöltre nem szavazhattak, azonban a kérelmezők nem mutatták be, hogy ez a tényhelyzet relevánsan milyen módon befolyásolta a szavazás eredményét, az a Ve. 197.§ szerinti jogkövetkezmény keretén túlmenően az egyéni jelöltekre vonatkozó szavazás eredményét miként befolyásolta.
[29] Kúria hangsúlyozza, hogy az OEVB csak az egyéni jelöltekre vonatkozóan állapít meg eredményt, a pártlistákra vonatkozóan nem, a pártlistára vonatkozó szavazóköri jegyzőkönyv – mivel az eredményt nem állapít meg, csak a szavazatokat összegzi – és az OEVB döntése a pártlistás eredmény tekintetében önállóan nem támadható ebben a fellebbezésben, nem is vizsgálható az egyéni jelöltekre való szavazás eredménye és a szavazatok érvénytelenségének a pártlistára való kihatása, mert ezek az adatok majd a Ve. 294. § (2) bekezdése, 296. § (1) bekezdése, (2) bekezdés értelmében külön határozattal kerülnek megállapításra és kerülhetnek jogorvoslattal megtámadásra. Mindebből következően a kérelmezőknek az egyéni jelölti szavatoknak a pártlistás szavazatok összevetésével tett megállapításai nem bírnak jelentőséggel és a jogsértés gyanújának felvetésével sem adnak kellő alapot a jogsértés megállapításához
[30] Mindebből pedig az következik, hogy az OEVB a Nógrád megye 02. számú választókörzet eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés nem volt megalapozott, az NVB indokoltan hagyta helyben az OEVB határozatát.
[31] A Kúria mindezek alapján az NVB határozatát – az indokolás részbeni módosításával – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[32] A Kúria a kérelmezők illetékmentességi nyilatkozataira figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 35. § (1) bekezdése, a Pp. 101. § (1) és 102. § (6) bekezdései alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti összegű és a kérelmezők közös jelölő szervezetként való eljárására tekintettel egyszeres összegben meghatározott eljárási illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.
[33] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2018. április 25.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró