Kvk.II.37.907/2014/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

KÚRIA

Kvk.II.37.907/2014/3.szám

A Kúria a dr. S D ügyvéd  által képviselt dr. H Gy  kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság  2014. szeptember 8. napján meghozott 1293/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1293/2014. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A kérelmező kifogását a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a 2014. szeptember 2-án kelt 27/2014. (XI.2.) számú határozatával elutasította azzal, hogy a Miskolci Napló 2014. augusztus 30-án megjelent 35. száma nem sértette meg a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket. A határozat az indokolásában visszautalt a kérelmező által korábban benyújtott hasonló tárgyú kifogás kapcsán hozott korábbi határozatában foglaltakra.

A kérelmező fellebbezést nyújtott be a határozat ellen és a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2004. szeptember 8-án meghozott 1293/2014. számú határozatával az elsőfokú határozatot az indokolás kiegészítésével helybenhagyta. Általánosságban utalt arra, hogy a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény érvényesülésénél az adott sajtóterméket az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban és összességében kell vizsgálni. Kifejtette, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerinti kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye vizsgálatára nem rendelkezik hatáskörrel. A kifogásolt kiadványt vizsgálva megállapította, hogy annak egyes, vitatott cikkei nem politikai hirdetések, hanem közéleti eseményekről szóló tudósítások. A sajtótermék a 2. és a 4. oldalán a „Közélet/választás” címszó alatt foglalkozott a 2014. évi önkormányzati választásokkal és más jelölő szervezetekkel kapcsolatos cikkeket is megjelentetett. Az esélyegyenlőség sérelme nem állapítható meg, mert a kiadvány nemcsak a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjével kapcsolatos híreket tartalmazott. Ezeken az oldalakon kívül - az első oldalon található politikai hirdetést kivéve – a kiadványban egyetlen pártra vagy jelölő szervezetre utaló szín vagy szimbólum sem található, ezért a kifogás szerinti okokból az esélyegyenlőség sérelme nem volt megállapítható. Az NVB megítélése szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme sem következett be.

A határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelmet benyújtó kérelmező kérte a támadott határozat megváltoztatását és a kifogásának való helyt adást, a jogsértés tényének megállapítását, a kiadvány megjelentetőjének a további jogsértéstől való eltiltását. Álláspontja szerint megsértésre került a Ve. 46.§ dc) pontja, mert az elsőfokú határozat a mérlegelés szempontjait és az annak alapjául szolgáló tényeket nem rögzítette. A másodfokú határozat sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontját. Tévedett az NVB, amikor ezen alapelvek sérelmét nem állapította meg a kifogásolt sajtótermék kapcsán a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.III.37.328/2014/6. számú végzéseiben kifejtett jogi érvelés figyelembe vételével. A kiadvány 12 oldal terjedelemben jelent meg, amelyben a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje 22 helyen kerül említésre, abból is 5 helyen fényképpel. Ésszerű és okszerű indok nélkül tüntette fel az újra induló polgármestert ilyen mennyiségben a FIDESZ narancssárga színvilágában a kiadvány, míg az ellenzéki pártokról csak negatív alcímű cikkeket jelentetett meg. Téves az a hivatkozás is, hogy a sajtóterméket az ügy szempontjából irányadó teljes időszakban és összességében kell vizsgálni. Ebben az esetben egyetlen kiadvány tartalmával kapcsolatos kifogásról kellett dönteni.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alaptalan.

A Kúria az Mttv. 181.§ (1) bekezdésében hivatkozott kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelményét nem vizsgálhatta, mert arra a Ve. nem ad felhatalmazást sem az NVB-nek, sem az eljáró bíróságnak. A Kúria a kérelmező által az elsőfokú határozat kapcsán említett jogsértést sem vizsgálhatta, mert hatásköre – a Ve. 229.§ (1) bekezdése értelmében - a másodfokú határozat felülvizsgálatára terjed ki. Megjegyzi a Kúria, hogy a másodfokú határozat az indokolás kiegészítése mellett döntött az elsőfokú határozat helybenhagyásáról, ezért az elsőfokú határozat kérelmező által állított indokolásbeli hiányosságának nem volt jelentősége, az az NVB határozata által orvoslást nyert. A jelen eljárásban a másodfokú határozat és annak indokolása vizsgálható.

A fentiek előrebocsátásával a Kúria csak a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben hivatkozott választási alapelvek sérelmét vizsgálta érdemben. Megjegyzi a Kúria, hogy az NVB a határozatában a kiadvány vizsgálatánál irányadó szempontokat általánosságban rögzítette, de a jelen ügyben nem kívánta meg az adott kiadványt meghaladóan, „az ügy szempontjából irányadó teljes időszakban” történő vizsgálatot.

Az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelv kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy ennek megsértése csak akkor állapítható meg, ha a kifogásolt kiadvány kiemelten csak egy párttal vagy jelölőszervezettel összefüggő cikkeket tartalmaz, indokolatlan előnyt biztosítva ezzel annak a pártnak vagy jelölőszervezetnek. Mindezek a kifogásolt kiadvány kapcsán nem állapíthatók meg, mert - ahogy arra az NVB helyesen hivatkozott - a kiadvány 2. és 4. oldalán a „Közélet/választás” címszó alatt más jelölő szervezetekkel kapcsolatos írások és tudósítások is megjelentek a sajtótermékben. Ezeknek az írásoknak a hangvétele, és a kérelmező által „negatív”-nak titulált tartalma az esélyegyenlőség vizsgálatánál közömbös. A címoldalon megjelent politikai hirdetés pedig nem eredményezi azt, hogy ezen politikai hirdetés ténye az esélyegyenlőség megsértését jelentené, más jelölő szervezetek is megjelentethettek volna a kiadványban fizetett politikai hirdetést. A Kúria a kiadványban a kérelmező által állított, túlnyomórészt a FIDESZ színvilágát és szimbolikáját idéző szín alkalmazását sem találta megállapíthatónak, ilyen kiemelten, hangsúlyosan megjelenő színalkalmazást nem talált.

A kérelmező által kifogásolt további tudósítások a jelenleg polgármesteri tisztséget betöltő, egyúttal polgármesterjelöltként is induló, személy polgármesteri tisztségével kapcsolatos feladatok ellátásáról tudósítottak, így azok közérdeklődésre számot tartó eseményekről szóló beszámolók és nem a polgármesterjelöltet népszerűsítő cikkek. A tisztség betöltésével összefüggésben, az önkormányzati tisztségből fakadó feladatok ellátásáról tudósító cikkek nem minősíthetők kampányidőszakban sem a jelöltet népszerűsítő cikknek.

Mindezek alapján a Kúria úty találta, hogy az NVB helytállóan állapította meg a vitatott kiadvány kapcsán, hogy nem kerültek megsértésre a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvi rendelkezések, ezért a kifogás elutasítására helytállóan került sor.

A Kúria a fentiek értelmében az NVB határozatát törvényesnek és megalapozottnak találta, ezért azt a Ve. 308.§-a szerint alkalmazandó Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő kérelmező a 6/1986.(VI.26) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése szerint köteles a feljegyzett 10.000 forint eljárási illeték  megfizetésére.

A Kúria határozata ellen a jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. szeptember 15.

Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró,
Dr. Tóth Kincső sk. bíró