Kvk.III.37.465/2014/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA

Kvk.III.37.465/2014/2.szám

A Kúria a (...) által képviselt MTM-SBS Televízió Zrt. (1148 Budapest, Róna u. 174.) kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) 2014. április 4. napján meghozott 941/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

végzést:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 941/2014. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

(...) választópolgár 2014. április 3-án kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), melyben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvei megsértésének megállapítását kérte. Kérte továbbá a jogsértés megállapításán túl a kérelmező kötelezését arra, hogy az e tevékenységet elmarasztaló határozat rendelkező részét tegye közzé, és a jogsértés kirívó voltára tekintettel vele szemben szabjon ki bírságot. A magánszemély a kérelmező három műsorszámára, a Tényekre, a Naplóra és a Mokkára hivatkozott, első kettőnél sérelmezve, hogy az egyik párt, a Jobbik megjelenítése elmaradt, jóllehet több parlamenti párt megszólalására lehetőséget biztosítottak. A Mokka műsorszámait tekintve 11 példát említett kifogásában.

Az NVB a 2014 április 4-én hozott 941/2014. számú határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a A TV2 médiaszolgáltatást nyújtó MTM-SBS Televízió Zrt. országos lineáris műsorszolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjában megfogalmazott esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek közötti alapelv követelményeit és az e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét – a 2014. március 24-i és 2014. április 3. napja közötti műsorfolyamatot vizsgálva - a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölőszervezet vonatkozásában, egyben a jogsértőt eltiltotta a további jogsértő tevékenység folytatásától. Kötelezte továbbá, hogy a határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a Mokka, a Tények és a Napló című televíziós műsorok egy-egy műsorszáma előtt tegye közzé. Az NVB a TV2 médiaszolgáltatást nyújtó MTM-SBS Televízió Zrt. médiaszolgáltatót 5.075.000.- forint bírság megfizetésére kötelezte. Indokolásában rámutatott arra, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) a médiaszolgáltató részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek mintegy garanciáját adja az Mttv. 7. §-ának és a Ve. 2. § (1) bekezdése c) pontjának rendelkezése. Az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között alapelvi követelmény sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölőszervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kapott más azonos jogi helyzetben lévő jelölő szervezetekkel szemben. Mivel ezt az NVB bizonyítottnak tartotta a Ve. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja sérelmét megállapította. A határozata indokolásában megjegyezte továbbá, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvével ellentétes az a magatartás, mely révén a választási kampányban a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül. A vizsgált időszakban a médiaszolgáltató egyik műsorában sem és semmilyen formában nem biztosított a Jobbik számára megjelenési lehetőséget. Az NVB a bírság összegének meghatározásánál mérlegelte az eset összes körülményét, nevezetesen, hogy a jogsértés a kampányidőszak végén valósult meg, a műsorszolgáltató három műsorszámát érintette, egyik műsorszámát illetően többszörösen és ismétlődően, értékelte az NVB azt a tényt is, hogy a TV2 országosan elérhető lineáris médiaszolgáltató.

Az NVB határozatával szemben a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte. Előadta, hogy két műsorszámában  csak egy-egy példát hoztak fel jogsértésként, mégis a TV2 műsorszolgáltatásának teljes műsorfolyamát vizsgálták. A Napló és a Mokka című műsorszámok politikai tájékoztató műsorszámnak sem minősülnek, így azokat az NVB határozata meghozatalánál értékelési körbe nem vonhatta volna. Az anyagi szankcióval kapcsolatban sérelmezte, hogy miért a legmagasabb összegű bírságot szabta ki vele szemben az NVB és állította, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokat az NVB nem megfelelően értékelte.

A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.

A Ve. 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontja értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elveit. A Ve. 152. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 218. § (2) bekezdése a)-c) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét a lineáris médiaszolgáltatás esetében a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé. E § (2) bekezdése értelmében a választási bizottság az (1) bekezdésben foglaltak mellett bírságot is kiszabhat. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

Helyes döntést hozott az NVB, amikor a kérelmezővel szemben a határozata rendelkező részében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazta. Az NVB határozatának indokolásában foglaltakkal a Kúria mindenben egyetért, azt csak azzal kívánja kiegészíteni, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben a kérelmező általánosságban cáfolta a kifogásban foglaltakat, vitatva a műsorszámainak alapelvekbe ütközését, olyan műsorszámot azonban maga sem említett, amely a kifogásban szereplő párt bemutatását tartalmazta volna. Emiatt a Kúria tényként állapította meg, hogy a műsorszolgáltatónál a kampányidőszakban kizárólag egyetlen választáson induló parlamenti párt rendezvényei, álláspontja nem bírt hírértékkel, nem vitás továbbá, hogy ezen alapelvek nyilvánvaló sérelme miatt a szerkesztői szabadság elvét a kérelmező tévesen értelmezte és hozta fel kifogásában.

A bírság összegével kapcsolatban a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 339/B. §-t kellett alkalmazni. Ez kimondja, hogy a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. Mivel az NVB a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, határozata indokolásából a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak és kitűnik a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége is, alaptalan a felperes bírság kiszabásával kapcsolatos kifogása is.

A fentiek folytán a kérelmező alaptalan felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a Kúria ezért a Ve. 231. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint eljárva az NVB határozatát helybenhagyta.

A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §-ának (7) bekezdése alkalmazásával állapította meg az illeték mértékét, melynek viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján a kérelmező köteles.

A Kúria határozata ellen a jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. április 8.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró,
Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró