Kvk.III.37.485/2014/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Kúria

Kvk.III.37.485/2014/2.

A Kúria a személyesen eljárt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) 2014. április 9. napján kelt 1006/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt – hogy külön felhívásra – fizessen meg az államnak 1.000,- forint (azaz egyezer forint) mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s 

A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az Összefogás Magyarországért Pártnak az Európai Parlament Tagjainak 2014. évi választásán rövidített név nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét visszautasította. A határozat indokolása szerint a jelölőszervezet által bejelentett új rövidített név nem szerepel a civil szervezetek nyilvántartásában, az nincs nyelvtani kapcsolatban a párt teljes nevével, illetve nem hozható logikai összefüggésbe a szervezet bírósági nyilvántartásban is szereplő céljával. Rögzítette az NVB, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán jogerősen 843/2014. számú határozatával a Zöldek Pártja jelölőszervezetet nyilvántartásba vette, mely szervezet nyilvántartásba vett rövidített neve. Ezen indokok alapján az NVB az Összefogás Magyarországért Párt által 2014. április 7-én bejelentett rövidített név nyilvántartásba vételét visszautasította, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban. Ve.) 3.§ 3) pontjára, 119.§-ára, 133.§ (2) bekezdésére, 134.§-ára, és 331.§-ára hivatkozással.
 
Az NVB határozata ellen a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet. Tartalmilag a határozat hatályon kívül helyezését és a rövidített név nyilvántartásba vételét kérte az Európai Parlament tagjainak választására 2014-ben. Kérte, hogy a Kúria tekintsen el az ügyvédi képviselet igazolásától, mert megbetegedése miatt és az NVB hanyag ügyintézése okából túl későn kapta meg a határozatot ahhoz, hogy ügyvéddel ellenjegyeztetni tudja felülvizsgálati kérelmét.

A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
 
A Ve. 331.§ (1) bekezdése értelmében az Európai Parlament tagjainak választását e törvény I-XII. Fejezetét, a 245.§, a 247.§ (1)-(3) bekezdését, a 250.§, a 251.§, a 256.§ (2) bekezdés, a 257.§ (3) bekezdés, a 259-264.§, 269.§, a 270.§, a 271.§ (2) bekezdés, a 272.§, a 273.§, a 284.§, a 285.§, a 297.§, valamint a 298.
§ rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Ve. XII., a Jogorvoslatról szóló fejezete tartalmazza a 224.§ (5) bekezdés, amely előírja, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
A Ve. ezen rendelkezése kogens jellegű, az általánosan kialakult és következetes kúriai gyakorlat szerint a kötelező ügyvédi képviselet nélkül eljáró kérelmező jogorvoslati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. Ezt indokolja az eljárás sommás jellege, és a hiánypótlási eljárás szükségszerű mellőzése is.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében maga hivatkozott arra, hogy bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét ügyvéddel ellenjegyeztetni nem tudta. Tényszerűen megállapítható volt, hogy ahhoz ügyvédi  meghatalmazást nem csatolt, azt személyes eljárva nyújtott be.

A Ve. rendelkezéseiből következően a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy akár a kérelmező betegségét, akár az NVB eljárását e körben vizsgálja, és értékelje a mulasztás tekintetében. A kérelmező kérelmét határidőben be tudta nyújtani, így az NVB hivatkozott „hanyag ügyintézése” a jogorvoslati jog gyakorlására nem hatott ki. 
A Ve. 231.§ (2) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224.§ (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.

A fentiekre tekintettel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének  mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 43.§ (7) bekezdése és 58.§ (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, az ily módon számított mérsékelt illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése értelmében kötelezte a kérelmezőt, figyelemmel arra is, hogy a kérelmező az Itv. 5.§ (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem tett.
A Kúria határozata ellen további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. április 14.

Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke,
Dr. Fekete Ildikó előadó bíró,
Dr. Kárpáti Zoltán bíró