Kvk.III.37.503/2014/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA

Kvk.III.37.503/2014/3.szám

A Kúria (...) által képviselt (...) kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) 2014. április 16. napján meghozott 1046/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

végzést:

A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000.- (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A kérelmező kifogást nyújtott be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 06. számú Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) kérve a választási eljárás alapelvei megsértésének megállapítását és erre tekintettel a választókerületben az eredmény megsemmisítését és új választási időpont kitűzését. Az OEVB a kifogást részben elkésettség, részben a jogszabálysértés megjelölésének és a bizonyíték előterjesztésének hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A fellebbezés folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi választási Bizottság határozatát helybenhagyta. Indokolása szerint az OEVB a kifogás elbírálásáról rendelkező határozatában a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján döntött a tényállást feltárta, és a bizonyítékokat megfelelően és okszerűen értékelte.

A határozattal szemben a kérelmező nyújtott be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, melyben az NVB határozatának az OEVB határozatára is kiterjedő hatályon kívül helyezését, a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelvei megsértésének megállapítását a választókerületben, az eredmény megsemmisítését és új választás kitűzését kérte. Arra hivatkozott, hogy az esélyegyenlőség súlyosan sérült amiatt, mert a választáson induló jelöltek népszerűsítésére alkalmas eszközökön szinte csak a kormánypárt jelöltje jelent meg. Erre vonatkozóan példákat állított.

A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 222. §-ának (1) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. §-a (1) bekezdésének a) pontja - egyebek mellett – úgy rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a 222. § (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be. A Kúria eddig több határozatában, így például a Kvk.III.37.179/2014/3. számú végzésében kimondta, hogy érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A Kúria megállapította, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében nem hivatkozott az üggyel kapcsolatos érintettségről, illetőleg nem jelölt meg olyan körülményt, amelynek alapján az állított jogsérelem jogaira és kötelezettségeire személyesen és közvetlenül kihatott volna. A kérelmező ilyen személyes érintettségére továbbá semmilyen adat nem utal, sem a kérelemhez csatolt felvételekből, sem az általa benyújtott iratanyagokból.

A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelmező nem igazolta a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges jogorvoslati jogát.

Rámutat a Kúria arra is, hogy hivatalból választási ügyben az eljárás nemperes jellege folytán bizonyítás elrendelésének nincs helye. A kérelmezőt terhelte volna érintettségének valószínűsége, mely kötelezettségének nem tett eleget, ezért a közvetlen érintettség valószínűsítésének hiány, illetőleg ennek következményei terhét ő köteles viselni.

A fentiek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. fent idézett rendelkezése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdésére és 58. § (1) bekezdésének a) pontjára tekintettel állapította meg és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján a kérelmezőt kötelezte.

A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §-ának (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. április 22.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró