Kvk.III.37.900/2016/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma:             Kvk.III.37.900/2016/2.

A tanács tagjai:             dr. Kovács András a tanács elnöke
                                     dr. Kovács Ákos előadó bíró
                                     dr. Fekete Ildikó bíró

A kérelmező:             (...)

A kérelmező képviselője:     (...)

Kérelmezett:             Nemzeti Választási Bizottság

Az ügy tárgya: népszavazási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2016. szeptember 19. napján kelt 75/2016. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 75/2016. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] Sopron Liszt Ferenc utca 1. szám alatt található a Liszt Ferenc Konferencia Központ. A konferencia központ Sopron város tulajdona, a tulajdonosi jogokat a Soproni Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) gyakorolja. Az ingatlant a Templom utcától és a Széchenyi tértől, melyek közterületek, egy mellvéd választja el. Erre a mellvédre 2016. szeptember 13-án egy párt népszavazási plakátjait ragasztották fel. A ragasztásnál többen voltak jelen, egyikük a kérelmező volt.

[2] A plakátok kiragasztását sérelmezve a város polgármestere kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), melyben kérte a jogsértés megállapítását, és a kérelmező eltiltását a további jogsértéstől.

[3] A Nemzeti Választási Bizottság 2016. szeptember 19-én meghozott 75/2016. számú határozatában a kifogásnak helyt adott, és megállapította, hogy a kérelmező megsértette a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal, hogy az önkormányzat engedélye nélkül helyezte el a Magyar Kétfarkú Kutya Párt plakátjait a Liszt Ferenc Konferencia Központ (9400 Sopron, Liszt Ferenc u. 1.) előtti terasz mellvédjén. Az NVB a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől.

[4] A határozat indokolásában az NVB kifejtette, hogy a konferencia központ mellvédje mint kerítés választotta el a konferencia központ területét a közterülettől, Az épületet lehatároló mellvéd olyan építmény, mely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú mellékletének 60. pontja értelmében kerítésnek tekinthető és arra plakát jogszerű elhelyezése csak tulajdonosi, vagyonkezelői hozzájárulással lehetséges. Minthogy az önkormányzat mint vagyonkezelő népszavazási plakát elhelyezésére a kerítésére engedélyt nem adott, a polgármester kifogása megalapozott volt.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[5] A határozattal szemben a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte a határozat megváltoztatásával a kifogás elutasítását.

[6] Felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy az eljárásbeli ingatlan mellvédje valójában nem kerítés, mert - a határozat indokolásába foglaltakkal szemben - egyrészt nem kapcsolódott az épülethez folytonossági hiány nélkül, továbbá nem a közterület épülettől elválasztását szolgálta, mert annak mindkét oldalán a közforgalom számára nyitva álló azonos rendeltetésű területek találhatók. Ennélfogva a kérelmező nem az épület falán vagy kerítésen helyezte el a plakátot, ezért a vagyonkezelői hozzájárulásra ehhez nem volt szükség.

[7] Jogszabálysértésként a kérelmező a Ve. 144. §-ának (4) bekezdését jelölte meg.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8] A bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan.

[9] A Ve. 144. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.

[10] Az OTÉK fogalommeghatározásokat tartalmazó 1. számú mellékletének 60. pontja értelmében kerítés a telek területét a közterületről, a telek közhasználat céljára átadott területétől, illetve a szomszédos telek területétől, vagy a telek különböző rendeltetési, vagy használati részeit térben elválasztó, lehatároló építmény.

[11] Az NVB határozatának 3. oldala utolsó bekezdése 2. mondatában a következőket tartalmazza: Az OTÉK rendelkezése alapján az épület mellvédje gyakorlatilag egy folytonossági hiány nélkül megépített, az épületet a közterülettől elválasztó fal, mely ezáltal kerítésnek minősül. Az NVB határozatának ez a része megfogalmazásában téves, azonban érdemben ez a téves megállapítás a határozat érdemi megállapítását nem érinti. Az OTÉK idézett rendelkezése ugyanis a kerítés fogalmát nem úgy határozza meg, ahogy azt az NVB határozatának idézett mondata tartalmazza. Nem kívánja meg az OTÉK a kerítés fogalmának megállapításához a folytonossági hiány nélküli építést, valamint a fal építési módot, és nem az NVB határozata által említett okból minősül kerítésnek az építmény, hanem abból a tényből következően, hogy egy telek különböző rendeltetésű, vagy használatú részeit építménnyel térben elválasztották. Az iratokhoz csatolt fényképekből egyértelműen megállapítható, hogy a központ előterét választja el az építmény a területet körülvevő járdától. Az építménynek az a funkciója, hogy elválassza a terület közlekedésre szolgáló részét egy olyan területtől, melynek funkciója elsősorban az építmény kiszolgálását, az épületet használókat szolgálja. Abban ugyanakkor nem tévedett az NVB, hogy határozatában az építményt kerítésnek tekintette, mert az építmény az OTÉK kerítés fogalmának megfelelt. A Ve. idézett rendelkezése a kerítésen való plakát elhelyezéséhez a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulását kívánja meg.

[12] A kérelmező maga sem állította, hogy ilyen hozzájárulással rendelkezett, kérelmében az építmény minősítését vitatta, ami minősítés annak indokától eltérően a Kúria álláspontja szerint a jogszabályoknak megfelelő volt.

[13] A kifejtett indokok alapján a Kúria megtámadott határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdésének a) pontja alkalmazásával helybenhagyta.

Záró rész

[14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el.

[15] Az eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése alapján állapította meg, és annak viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.

[16] A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2016. szeptember 29.

Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró,
Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró