Kvk.III.37.918/2014/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

KÚRIA

Kvk.III.37.918/2014/2.

A Kúria a ... által képviselt ... kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság  2014. szeptember 12. napján kelt 1326/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban az alulírott napon meghozta a következő

v é g z é s t

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1326/2014. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000,- (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A kérelmező mint jelölőszervezet a ... Önkormányzati Képviselők 2014. évi általános választásán állított országos listáját 2014. szeptember 9-én 49 fő jelölttel bejelentette. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2014. szeptember 12. napján kelt 1326/2014. számú határozatával az országos lista nyilvántartásba vételét visszautasította. A határozat indokolása szerint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 60.§ (2) bekezdése meghatározza azt, hogy az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán melyik nemzetiségi szervezet milyen feltételek teljesítése esetén állíthat listát. Az NVB a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 309.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 2014. július 29-én meghozott 1128/2014. számú határozatában tűzte ki – a Nektv. szerinti 13 nemzetiség vonatkozásában – a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. évi általános választását, és egyidejűleg – nemzetiségenként – megállapította az országos lista állításához szükséges ajánlások számát is. Ezen NVB határozat 7. számú mellékletében a roma települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását 1383 településen tűzte ki. Figyelemmel a Nektv. 60.§ (2) bekezdés első fordulatának rendelkezésére a roma országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán országos listát az a jelölőszervezet állíthat, amely legalább 139 településen önállóan egyéni jelöltet állított. Az NVB hivatkozott határozatában továbbá akként rendelkezett, hogy az országos lista állításához szükséges érvényes ajánlások száma 1159.
A Ve. 319.§ (2) és 320.§ (1) bekezdésére hivatkozással az NVB megállapította, hogy a jelölőszervezet 151 településen összesen 469 települési nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltet állított. A jelölőszervezet által benyújtott ajánlóíveken szereplő  érvényes ajánlások száma 967 amely kevesebb mint a Nektv. 60.§ (2) bekezdése alapján, az NVB 1128/2014. számú határozatának 7. számú mellékletében meghatározott, a roma országos lista állításához szükséges érvényes ajánlások száma. Tekintettel arra, hogy a jelölőszervezet által benyújtott ajánlóíveken szereplő érvényes ajánlások száma nem éri el a listaállításhoz szükséges 1159 érvényes ajánlást, ezért a lista bejelentése nem felel meg a Nektv. 60.§ (2) bekezdésében foglalt törvényes követelményeknek.

Az NVB a nyilvántartásba vételt a Ve. 133.§ (2) bekezdésére hivatkozással utasította vissza.

Az NVB határozata ellen a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a szóbeli nyilatkozattétel biztosítását kérte, továbbá azt, hogy a Kúria adategyeztetés céljából kérje ki az NVB-től meghatározott megyékre vonatkozóan az országos listára leadott ajánlóíveket. Megjelölte, hogy mely városokban kéri megvizsgálni a roma nemzetiségi regisztráció ajánlóíveinek a feldolgozási gyakorlatát, a joggyakorlat időbeli folyamatát. Kérte, hogy a Kúria fogadja el a kérelmező egyesület által benyújtott országos lista nyilvántartásba vételét.
Arra hivatkozott, hogy sikerült teljesíteniük a nemzetiségi törvényben leírtak szerinti küszöböt, azaz több mint 139 településen állítottak jelöltet. Az ÉKE 151 településen állított több mint 460 jelöltet, és a 5 megyében állított megyei listát, ez azt jelenti, hogy ezek eléréséhez több mint 2300 helyes, regisztrált jelölést kellett összegyűjtenie, ami országosan sikerült. Amint az kiderült, a jelölések 50%-a hibásnak lett minősítve, amelynek fő okként az volt kimondva, hogy az ajánlást tévő választópolgárok nem szerepelnek a kisebbségi névjegyzékben. Ez több mint 620 regisztrálatlannak minősített hibás jelölést jelentene, amiről ők azt állították, hogy valójában érvényesek, mert regisztrációs papírt leadott, és jóhiszeműen aláíró, ajánlást tévő választópolgárokról van szó, akiket személyesen ismernek és tudják, hogy vallják a roma identitásukat. Szerintük az adatok feldolgozása csúszik. Ezzel a 620 helyes jelöléssel bőven megvan az 1159 ajánlási küszöb, és ha összeadjuk, a 907 már hivatalosan is romának regisztrált választópolgárral ezt több mint 1500 jelölést jelent.

A kérelmező jogsértőnek tartotta az NVB határozatát, a Nektv. 60.§ (2) bekezdése tekintetében is. Okfejtése szerint az adatok feldolgozása és a papíron benyújtott kisebbségi regisztrációs kérelme adatbázisba vitele csúszik, önkormányzati településenként változó módon. Ennek bizonyítékaként hivatkozott egyetlen véletlenszerűen kiválasztott ajánlóív átvizsgálására, amely a rögtönzött kontroll során érvényesnek bizonyult, tehát a regisztráció érvényes volt. Csatolta továbbá a törökszentmiklósi esetet is. Szerinte „hegyekben áll” az asztalon a regisztrációs papír, ezért kérte, hogy vizsgálja meg a Kúria az adott város hivatalát a regisztrációk feldolgozása tekintetében.
A kérelmező kérte, hogy az NVB általi 807 darab érvénytelennek minősített ajánlás újra átvizsgálását rendelje el a Kúria, úgy hogy a vizsgálaton a kérelmező képviselői jelen lehessenek. Feltételezte, hogy az átvizsgálás alkalmával számottevően érvényes ajánlás fog előkerülni. Így az érvényes ajánlások száma folyamatosan növekedni fog, hiszen szeptember hónap 26. napjáig lehet névjegyzékbe való kérelmet benyújtani és ezen kérelmek feldolgozása is több időt vesz igénybe. Kérték továbbá, hogy a felülvizsgálati kérelemhez csatolt nyilatkozatokat adók személyes meghallgatását is rendelje el a Kúria.
A kérelmező jogsértőnek tartotta az NVB határozatát, a Ve. 75.§ a), b), c) pontjába, és 76.§ a) pontjába ütközés miatt is. Észrevétele szerint nem tett eleget a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) a törvényben meghatározott kötelezettségének, mivel nem gondoskodott a nemzetiségi választáson a nemzetiségi regisztrált választópolgárok megfelelő tájékoztatásáról a tekintetben, hogy ajánlást csak az tehet, akit szeptember 9-éig visszaigazolnak a regisztrációja sikeréről. Az NVI nem tett meg minden szeptember 9-ig a magát romának valló állampolgárok regisztrációs kérelmének visszaigazolásáról, elbírálásáról sem. Utalt arra, hogy számtalan feldolgozatlan, elfogadásra váró regisztrációs papír hever az önkormányzatok asztalán, mivel a regisztráció folyamatos, szeptember 26-ig tart. Az NVB határozatát a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontját sértőnek is tartotta.

A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

A Kúria álláspontja szerint az NVB a rendelkezésére állt iratok alapján jogszerű határozatot hozott.
A Ve. 319.§ (1) bekezdése értelmében a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.
A (2) bekezdés szerint a területi nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát és az azon szereplő jelölteket a területi választási bizottság, az országos nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát és az azon szereplő jelölteket a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.
A kérelmező ezen bejelentési kötelezettségének eleget tett, a területi nemzetiségi önkormányzati választáson állított listát, az azon szereplő jelölteket a területi választási bizottságok a törvényi határidőben nyilvántartásba vették.
Az NVB 2014. július 29-én kelt 1128/2014. számú határozatának megfelelően a kérelmezőnek az országos lista állításához legalább 139 településen kellett önálló egyéni jelöltet állítani, az érvényes ajánlások számának pedig 1159-et meghaladónak kellett lennie.
Nem vitás, hogy a kérelmező a határozatban foglalt első feltételnek eleget tett, 151 településen állított – összesen 469 – nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltet. Az ajánlóíveken szereplő érvényes ajánlások száma azonban nem érte el az NVB által kötelezően megállapított mértéket, az mindössze 967 volt. Ezáltal az országos lista állításához szükséges mennyiségű érvényes ajánlás hiányában a kérelmező nyilvántartásba vételi kérelmét jogszerűen, a Nektv. 60.§ (2) bekezdésében rögzítettekből következően, a Ve. 133.§ (2) bekezdése alapján helytállóan utasította el az NVB.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán hangsúlyozza a Kúria, hogy a területi választási bizottsági nyilvántartásba vételi döntések elleni jogorvoslat igénybevételének hiányában a kérelmező ezen határozatokat a jelen felülvizsgálati eljárásban már nem kifogásolhatja.
A Ve. 223.§ (3) bekezdés c) pontja értelmében bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani. Ezen törvényi előírásból következően a Kúria kizárólag a felülvizsgálati kérelemmel támadott NVB határozat jogszerűségét vizsgálhatta. Ennek megfelelően az ajánlóívek feldolgozásának gyakorlata, a „joggyakorlat folyamata” nem képezhette vizsgálat tárgyát. Az adategyeztetés kapcsán a kérelmező konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg, így a Kúria – figyelemmel a jogorvoslati kérelmek elbírálásának igen szoros határidejére is (Ve. 228.§ (2) bekezdés) – e körben  „ általános” vizsgálódást nem végezhetett.

A Ve. 75.§ a), b) és c) pontja, valamint a 76.§ a) pontja sérelmére való hivatkozás kapcsán kiemeli a Kúria, hogy a szeptember 9-ei határidőt a Ve. 319.§ (1) bekezdése, továbbá az 5/2014. (VII.30.) IM rendelet 18.§-a  egyértelműen tartalmazza, arra vonatkozóan az NVB-nek további tájékoztatási kötelezettsége nem volt. Megjegyzi a Kúria, hogy a kérelmező a nyilvántartásba vételi kérelmet ezen törvényi határidőben be is nyújtotta, tehát azzal nyilvánvalóan – minden egyéb tájékoztatás nélkül is – tisztában volt. Ennek kapcsán utal arra is a Kúria, hogy a törvény záróhatáridőként határozza meg a „szavazást megelőző harmincharmadik napot”, tehát a további „számtalan, elfogadásra váró regisztrációs papír” ebből a szempontból már jelentőséggel nem bírt. 
A kérelmező által említett szeptember 26-ai határidő a nemzetiségi szavazóköri névjegyzékbe vétel kérelmezésének határideje, a felülvizsgált határozat tárgyával nem állt összefüggésben.

Végezetül hangsúlyozza a Kúria, hogy a szóbeli meghallgatásra – figyelemmel annak kizártságára - a 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdéséből következően lehetőséget biztosítani nem tudott.

Mindebből következően a Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét alaptalannak értékelte, és az NVB megtámadott határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 43.§ (7) bekezdés alapján állapította meg, amelynek viselésére az Itv. 5.§ (2) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában a kérelmező köteles, a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdésének megfelelően.

A Kúria a határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. szeptember 17.

Dr. Sperka Kálmán s.k. tanácselnök
Dr. Fekete Ildikó s.k. előadó bíró
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró