Kvk.III.37.931/2016/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.III.37.931/2016/2.

A tanács tagjai:
dr. Kárpáti Zoltán a tanács elnöke
dr. Fekete Ildikó előadó bíró
dr. Kovács Ákos bíró

A kérelmező: .....................Párt

Képviselője: ......................ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság 93/2016. számú határozata

A kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 93/2016. számú határozatát helybenhagyja, a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A beadványozók a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) intézett kifogásaikban a Párbeszéd Magyarországért Párt (a továbbiakban: PM) által szervezett „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért” elnevezésű rendezvény kapcsán kérték jogellenességének megállapítását és annak betiltását.

[2] Az NVB a 2016. szeptember 28. napján kelt 93/2016. számú határozatával megállapította, hogy ezen rendezvény választási gyűlésnek tekinthető. Rögzítette, hogy a rendezvénynek a 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás napjára, Budapest V. kerület Kossuth Lajos téren 16:00 órára való meghirdetésével a szervezők megsértették a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdés alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 145. § (1) bekezdését, valamint a 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjában foglalt eljárási alapelveket. Felhívta az NVB a rendezvény szervezőit, hogy tartózkodjanak a választási gyűlés megtartásától és a szervezőket a további jogsértéstől eltiltotta. Az egyik beadványozó kifogását a Ve. 143. §-ának megsértése tekintetében elutasította.

[3] A határozat indokolása szerint a szervezők által előkészített rendezvény választási gyűlésnek minősül, annak megtartása a népszavazási kampány alatt tilos. Hivatkozott az NVB a Ve. 140. §-ára, 141. § d) pontjára, és 145. §-ára. Leszögezte, hogy a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gyülekezési tv.) 3. § a) pontja szerint a törvény hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre. Kifejtette, hogy a rendezvény szervezése, megtartása kampánytevékenységként, a rendezvény pedig választási gyűlésként értékelhető. Annak témája a Kormány kampánytevékenységének elutasítása, ezáltal pedig célja többek között a 2016. október 2-i népszavazással összefüggésben a választói akarat befolyásolása. A rendezvény megtartása nélkül is sérti a Ve. 145. § (1) bekezdését, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját.

A felülvizsgálati kérelem

[4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogások elutasítását, másodlagosan  a 2016. október 2-ára bejelentett rendezvény jogsértővé minősítésének és a magatartástól való eltiltásának a határozatból való mellőzését kérte. Kifejtette, hogy a Ve. 140. §-a és 145. §-a a választási gyűlés fogalmát nem határozza meg. Álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezések rendszertani értelmezése alapján választási gyűlésnek a több személy részvételével tartott olyan rendezvény minősül, amely az adott választás (népszavazás) vonatkozásában ténylegesen alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. Azon körülményből, hogy a kérelmező az általa 2016. október 2-ára bejelentett rendezvény szervezése során kampányidőszakban a népszavazással kapcsolatos véleményét is kifejti, nem lehet magának a rendezvénynek a jellemzőire következtetni. Kifogásolta, hogy az NVB nem vizsgálta a rendezvény jellemzőinek minősítését, a rendezvény apropóját, jelmondatát, napirendjét. A kérelmező ezt a rendezvényt Mahatma Gandhi születésnapja és az Erőszakmentesség Világnapja alkalmából rendezi, annak témája a szembenállás, a kirekesztés és az erőszak elutasítása. A rendezvényen a résztvevők a Kormány társadalompolitikáját („A szívtelenségtől, a szociális érzéketlenségtől, a mindent ellepő korrupciótól, az elitek gátlástalan önzésétől és kapzsiságától lehet tartani”) is bírálni kívánják, ugyanakkor meg sem jelenik a népszavazáson tartandó magatartásra való buzdítás, ezért alaptalan annak választási gyűléssé minősítése. A kérelmező álláspontja szerint a jogsértés tényét akkor lehet megállapítani, illetve a további jogsértéstől akkor lehet eltiltani, ha a jogsértést már elkövették. Jövőbeli eseményre a Ve. nem ad hatáskört a választási bizottságok számára. Az NVB határozata a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában és 145. § (1) bekezdésében ütközően jogsértő. Megjegyezte a kérelmező, hogy a rendezvényt a Gyülekezési törvény előírásai szerint a rendőrségnek bejelentette, azzal kapcsolatban a rendőrség sem tiltó határozatot, sem hatáskörének hiányát megállapító végzést nem hozott.

A Kúria döntése és jogi indokai

[5] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

[6] A Kúria álláspontja szerint az NVB helytálló jogi következtetésre jutott akkor, amikor a kérelmező által a népszavazás napjára, 2016. október 2-én 16.00 órára, a Kossuth térre meghirdetett rendezvényt a Ve. 140. § d) pontja alapján választási gyűlésnek minősítette.

[7] A beadványozók által kifogásaikhoz csatolt dokumentumok, cikkek, kiadványok, online tartalmak tételes vizsgálata és értékelése alapján a Kúria osztotta az NVB azon okfejtését, amely szerint a kérelmező tevékenysége a rendezvény-szervezés kapcsán kimerítette a Ve. 141.§ szerinti kampánytevékenység fogalmát. Ennek értelmében: kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

[8] A felülvizsgálati kérelemben felhozott érveléssel szemben a kérelmező egyértelműen összekapcsolta a Gandhi születésnapja és az Erőszakmentesség Világnapja címszó alatt meghirdetett rendezvényt az országos népszavazással, a megemlékezést dátum szerint is egyazon napra ütemezve, sőt még a népszavazástól való távolmaradásra is konkrétan buzdította az állampolgárokat. A rendezvény témái közt maga jelölte meg a Kormány kampánytevékenységének elutasítását, céljaként pedig a választói akarat befolyásolását.

[9] Mindebből következően okszerűen megállapítható volt a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontokban foglalt alapelvi sérelem és az így előkészített rendezvény Ve. 145.§ (1) bekezdésbe ütközése. Jogszerű és megalapozott döntést hozott tehát az NVB akkor, amikor felhívta a szervezőket a gyűlés megtartásától való tartózkodásra és a további jogsértéstől is eltiltotta őket.

[10] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán hangsúlyozza a Kúria, hogy a beadványozók kifogásai elbírálásakor a rendelkezésére álló dokumentáció alapján hozta meg döntését az NVB, annak nem képezte jogszabályi akadályát az, hogy a jogszabálysértéssel érintett rendezvény még nem került megtartásra. Annak megtörténte egy másik eljárást vonhat maga után. A most felülvizsgált eljárásában azt kellett értékelni, hogy egy politikai párt, a népszavazás napján, azzal egyértelműen összhangban álló rendezvényt szervez, kiemelt, központi helyszínre, olyan időpontban, amikor még a kampányidőszak fennáll ( Ve. 139. § ).

[11] A Kúria megítélése szerint szükséges és arányos korlátozás volt az NVB részéről a határozatában foglalt intézkedés, az előre látható célú rendezvény megakadályozásának szándéka, a népszavazás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás ( Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pont ) biztosítása érdekében.

[12] Utal arra is a Kúria, hogy a rendőrség „hallgatása” a kérelmező rendezvény-bejelentése kapcsán az NVB határozatának jogszerűségére nem hatott ki. A felülvizsgált határozat meghozatalára a Ve. és nem a Gyülekezési tv. szabályainak alkalmazásával került sor – a fenn részletesen kifejtett minősítés okán.

[13] Minderre figyelemmel a Kúria a kérelmezett határozata felülvizsgálati kérelemmel érintett részének felülvizsgálata eredményeképp azt állapította meg, hogy az megalapozott és jogszerű, ezért azt a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el.

[15] A kérelmező az illetékekről szóló többször módosított 1990.évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv) 5. § (3)-(4) bekezdése szerint illetékmentességi nyilatkozatot tett, így az Itv. 5. § (1) bekezdés alapján fennálló személyes illetékmentessége folytán a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

[16] A Kúria határozata elleni jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2016. október 5.

Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Kovács Ákos sk. bíró