Kvk.III.38.069/2014/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

KÚRIA

Kvk.III.38.069/2014/2.

A Kúria a Harsányi Ügyvédi Iroda  által képviselt Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság  2014. október 12. napján kelt 1409/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban az alulírott napon meghozta a következő

V é g z é s t

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1409/2014. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000,- (tízezer forint) eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A kérelmező 2014. október 10. napján azon kérelemmel fordult a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény ( a továbbiakban: Ve.) 43. és 137.§-a alapján az Armenia Népe Kulturális Egyesület, a Kilikia Egyesület, valamint az Örmény Ifjúsági Egyesület jelölő szervezeteket, jelöltjeiket, és listáikat a nyilvántartásból törölje.
A kérelmező kérelmét az NVB a 2014. október 12. napján kelt 1409/2014. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Határozatának indokolása szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani a Ve. 215.§ c) pontja alapján, mert nem tartalmazta a Ve. 212.§ (2) bekezdésében foglaltakat.
A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében bírósági nyilvántartásba-vételi számát pótolta (Fővárosi Bíróság 11.Pk.60.217/1997., sorszám: 7498), kérte annak elfogadását, hogy azáltal az NVB-hez benyújtott kifogása érdemi tárgyalása lehetővé váljon.

A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Az NVB határozatában szereplő jogszabályi hivatkozás – a Ve. 212.§ (2) bekezdése d) pontjában kogens jelleggel előírja, hogy a kifogásnak tartalmaznia kell a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet, vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
A Ve. 215.§ c) pontja értelmében a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 212.§ (2) bekezdésében foglaltakat.
Mindennek megfelelően jogszerűen járt el az NVB akkor, amikor a kérelmező kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A Ve. 223.§ (3) bekezdése lehetővé teszi a bírósági felülvizsgálatot, jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörében hozott  határozata ellen. A Ve. 228.§ (2) bekezdése szerint a bírósági eljárásban Polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni.
A Ve. előírásaiból következően a bírósági felülvizsgálati eljárás nem hiánypótlási eljárás. Nem alkalmas arra, hogy annak során a kérelmező azon hiányosságokat pótolja, amelynek okán kifogása a választási bizottság által érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került. A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy az NVB döntése az abban hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek megfelelt, ugyanis a kérelmező az oda benyújtott kérelmében bírósági nyilvántartásba-vételi számát nem tüntette fel, amely hiányosság a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának jogkövetkezményét kellett, hogy maga után vonja. Így az NVB határozata megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek, az NVB a határozat meghozatalakor a kötelező törvényi előírások betartásával járt el.
Azon körülmény, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati eljárás keretében pótolta az NVB  eljárása során észlelt hiányosságot, nem tette a felülvizsgálati kérelemmel támadott NVB határozatot jogszabálysértővé, annak megváltoztatására tehát (Ve. 231.§ (5) bekezdés b) pont) a Kúriának jogszabályi lehetősége nem volt.
Hangsúlyozza a Kúria, hogy az NVB eljárása során a kérelmet a Ve.-ben megkövetelt kötelező tartalmi és formai elemek alapján megvizsgálta, és hiányosnak értékelte, ezen megállapítása helytállónak bizonyult, a bírósági felülvizsgálat, mint jogorvoslat, célja pedig nem az alapeljárásban rögzített – érdemi vizsgálatra alkalmatlanságot eredményező - hiányosságok pótlása. A Kúria a felülvizsgálati eljárás során az NVB határozatát a meghozatalakori jogszerűség szempontjából vizsgálja, e tekintetben pedig jogszabálysértés nem volt megállapítható.

Minderre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 301.§-a folytán alkalmazandó 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése alapján állapította meg, amelynek viselésére a kérelmezőt kötelezte a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése értelmében.

A Kúria határozata ellen a további jogorvosat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. október 16.

Dr. Sperka Kálmán s.k. tanácselnök,
Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró,
Dr. Kovács András s.k. bíró