A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.IV.37.367/2018/2.
A tanács tagjai: dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, előadó bíró dr. Dobó Viola bíró, dr. Horváth Tamás bíró
A kérelmező: dr. Tuzson Bence Balázs
Képviselője: dr. Biczi Tamás ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 532/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 532/2018. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2018. március 13-án kifogást nyújtott be a Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz, amelyben előadta, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2018. március 12-én választási plakátokat (a továbbiakban: Plakát) helyezett ki Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületéhez tartozó Fót településen. A Plakáton a kifogás benyújtójának képmása látható az alábbi szöveg kíséretében: „Az Ön képviselője; Tuzson Bence 2014 óta egyszer ejtette ki Fót nevét az Országgyűlésben”. A kérelmező előadta, hogy a Plakát kiadójaként a Jobbik Magyarországért Mozgalom van megjelölve, illetve felelős szerkesztőként és kiadóként Merkwart Krisztián. Állítása szerint a Plakáton az az állítás szerepel, hogy a kérelmező 2014 óta Fót nevét csupán egyszer ejtette volna ki az Országgyűlésben, amely álláspontja szerint valótlan állítás, mivel csak az utóbbi négy hónapban több alkalommal foglalkozott a választókerületéhez tartozó településekkel a parlamenti felszólalásaiban. Állítása alátámasztására szövegszerűen, valamint a parlament hivatalos oldalára mutató internetes elérhetőséggel is meghivatkozta a kérelmező a 2018. február 20-án, 2017. december 12-én, valamint 2017. november 20-án elhangzott felszólalásait.
[2] Az ügyben eljárt OEVB a 26/2018. (III. 14.) számú határozatában a kifogásnak helyt adott, és megállapította, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezet, és Merkwart Krisztián felelős szerkesztőként és kiadóként megsértette a Ve. 2. § a), c) és e) pontjában foglalt rendelkezéseket a 2018. március 12-én Fót településen kihelyezett választási plakátokon szereplő állítással. Egyidejűleg eltiltotta őket a további jogsértéstől. Az OEVB szerint a Plakáton az OEVB által elbírált megfogalmazás tényállításnak minősül, ebből kifolyólag az nem áll az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésben megfogalmazott véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt. A véleménynyilvánítás szabadsága nem adhat teret valótlan tényállításokon alapulva más személyre vonatkozóan valótlan tények közlésére. A vizsgált kijelentések alkalmasak a választói akarat befolyásolására, sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontban foglalt választási alapelvet. Az OEVB döntésében hivatkozott – többek között – a Kúria Kvk.IV.37.488/2014/3. számú, Kvk.III.37.211/2006/3. számú és Kvk.III.37.107/2008/2. számú végzéseire.
[3] Az OEVB döntésével szemben egy beadványozó fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A Nemzeti Választási Bizottság az 532/2018. számú határozatában az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 26/2018. (III. 14.) számú határozatát megváltoztatta, és a kifogást elutasította.
[4] A Nemzeti Választási Választási Bizottság döntésben hivatkozott az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB és a 9/2015. (IV.23.) AB határozatára, valamint a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú döntésére, ezekből idézte a releváns részeket. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a kifogásolt kijelentés – nevezetesen a Fóton több helyen kihelyezett Plakáton szereplő felirat, miszerint „Tuzson Bence 2014 óta egyszer ejtette ki Fót nevét az Országgyűlésben” – a véleménynyilvánítás szabadsága nyújtotta, a fentiekben rögzített alkotmánybírósági és kúriai döntésekben részletezett, magasabb szintű védelmet élvez. A kijelentés tartalma a választási plakátokat kihelyező jelölő szervezet politikai véleménye, mellyel a választókerületi választópolgárokat szólítja meg, az ő figyelmüket kívánja felhívni a mandátumszerzésért vívott politikai küzdelemben.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem tárgyává tett kijelentés a közéleti vita körébe tartozik, és az országgyűlési képviselők általános választását érintő véleménynyilvánítás, az a választópolgárok választói akaratának befolyásolását, döntési lehetőségei elősegítését célozza. A Nemzeti Választási Bizottság rögzítette továbbá, hogy politikai vélemény vitatására és cáfolatára a Plakáton megnevezett jelölteknek a választási kampány során minden lehetősége adott. A kijelentés, értékítéletek tartalmának bizonyítására azonban nincs törvényes lehetőség. A kijelentés cáfolata lehet a választók meggyőzésére alkalmas eszköz a kampány hátralévő időszakában, a véleménynyilvánítás azonban jogi felelősség megállapításának nem lehet alapja.
[6] A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az OEVB 26/2018. (III. 14.) számú határozata törvénysértő, mivel a kifogásolt Plakátok kapcsán a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített eljárási alapelvek sérelmét nem lehet megállapítani.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottság 532/2018. számú határozatával szemben. Álláspontja szerint a Plakáton szereplő állítás valótlansága a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelvekbe ütközik.
[8] A kérelmező szerint 2017. 11.20., 2017. 12.12. és 2018. 02.20. napján az országgyűlési felszólalásaiban említette Főt települést, a 2017. 12.12. és 2018. 02. 20. napján elhangzott felszólalásaiban több ízben is. Erre figyelemmel a Plakáton közölt állítás, miszerint a kifogás benyújtója 2014 óta egyszer ejtette volna ki Fót nevét az Országgyűlésben, valótlan. Véleménye szerint a Plakáton szereplő szöveg tényállítás, hiszen az ún. bizonyíthatósági teszt alapján – amelyet egyébként maga az NVB is felhív az indokolásában – vizsgálható. A valótlan tényállítás a tartalmát tekintve alkalmas egyébként arra, hogy a választói akaratot negatív értékítélet kiváltásával negatív irányba befolyásolja.
[9] A Ve. 2. (1) bekezdés e) pontja előírja, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A kérelmező hivatkozott a Kúria a Kvk.IV.37.488/2014/3. számú végzésében már kifejtettekre, miszerint a választási kampány a véleménynyilvánítás szabadsága megnyilvánulási formája, és hangsúlyozta azt is, hogy kampányidőszakban különösen fontos a véleményszabadság érvényesülése. A Ve. nem tiltja a negatív kampány folytatását. Ami azt jelenti, hogy megengedett a konkurens jelölt képessége hiányosságainak, programhibáinak felsorolása, felnagyítása, karikírozása, a kampányt folytató előnyeinek hangsúlyozása mellett. Az ilyen irányú kampánytevékenységnek azonban gátat szabnak a Ve. alapelvei. A véleménynyilvánítás szabadsága az Alaptörvényben és Ptk.-ban megfogalmazott emberi méltósághoz való joggal összeegyeztetve gyakorolható. A kérelmező szerint ebből a szempontból kell vizsgálni, hogy a kifogásolt, Plakáton való közlés az abban foglalt tartalommal a fenti jogot sérti-e.
[10] Hivatkozott továbbá a kérelmező az OEVB által felhívott eseti döntésekre is: a Kúria Kvk.IV.37.429/2010/6. és Kvk.III.37.211/2006/3. számú végzései értelmében a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott választási alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat – ezek között a kampánytevékenység folytatásának jogát – oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni, és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni (tényállítás), míg a Kvk.III.37.211/2006/3. és Kvk.III.37.107/2008/2. számú végzések szerint értékítélet kifejezésével a választási alapelvek sérelme nem valósítható meg, még akkor sem, ha az adott megnyilvánulás éles megfogalmazást tartalmaz.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott az alábbiak szerint:
[12] A Kúria elsőként azt állapította meg, hogy jelen ügyben a közszereplők kritizálhatóságával kapcsolatos probléma merült fel, továbbá a sérelmezett szöveg kampányidőszakban hangzott el, ezért a választási kampány specialitásai is irányadóak annak megítélése során. A Kúria elfogadta, hogy a kifogásolt kijelentés az ún. negatív kampány körébe tartozik.
[13] 1. Az ügyben az OEVB alapvetően az országgyűlési képviselők 2014-es általános választásán, illetve ezt megelőzően meghozott kúriai döntésre hivatkozott. A Kvk.IV.37.488/2014/3. számú ügyben a Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság azon döntését, amely megállapította a Ve. 2. § c) és e) pontjának sérelmét a valós tényeket elferdítő, azokat hamis színben feltüntető közlés miatt. Hivatkozott még az OEVB a 2014-es választásokat megelőző időszakban hozott Legfelsőbb Bíróság-i döntésekre is. A Kvk.IV.37.429/2010/6. és Kvk.III.37.211/2006/3. számú végzések szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott választási alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat – ezek között a kampánytevékenység folytatásának jogát – oly módon gyakorolják, hogy egyes tények elhallgatásával, vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni, és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni (tényállítás).
[14] A fenti döntésekben a közszereplőket ért bírálat – a véleménynyilvánítás szabadsága – a Ve. 2. § e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével kapcsolatban került értékelésre, mégpedig úgy, hogy ezen választási alapelv érvényesülése adott esetben a kifejezés szabadsága elé korlátot állíthat az alábbiak szerint: A Kúria a Kvk.IV.37.488/2014/3. számú végzésében – többek között – rámutatott, hogy a hazai és nemzetközi emberi jogi standardok szerint a politikai közszereplők vonatkozásában a kritika határai szélesebbek, mint más személyek esetében. Bár a becsület büntetőjogi védelmével összefüggésben került kidolgozásra, de általános tartalma szerint figyelembe veendő, hogy a véleménynyilvánítási szabadság által nyújtott oltalom szempontjából különbséget kell tenni tényállítás és értékítélet között. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága az 1986. július 8-án meghozott Lingens kontra Ausztria ügyben kifejtette, hogy különbséget kell tenni tények és értékítéletek között, mivel az előző megléte bizonyítható, az utóbbiaké lehetetlen. Így az értékítélet alkotmányos védelem alatt áll, de nem áll a véleménynyilvánítás védelme alatt a közszereplő becsületének csorbítására alkalmas azon hamis tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata, ha a tényt állító, híresztelő, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló személy tudta, hogy a közlése lényegét tekintve valótlan vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a hivatása vagy foglalkozása alapján (pl. újságíró) a reá irányadó szabályok szerinti figyelmet, körültekintést elmulasztotta.
[15] 2. A Nemzeti Választási Bizottság döntését a 2014-es országgyűlési képviselőválasztást követően megtartott időközi választások során született kúriai döntéseket megsemmisítő alkotmánybírósági határozatokra alapította: az 5/2015. (II. 25.) AB határozatra és a 9/2015. (IV.23.) AB határozatra.
[16] 2.1. Az 5/2015. (II. 25.) AB határozat alapjául szolgáló ügyben a veszprémi időközi választáson Kész Zoltán 2015. február 1-jén a budapesti Kossuth téren tartott demonstráción elhangzott azon kijelentése volt a jogvita tárgya, hogy „A Fidesznek van 11 jelöltje, 11 különböző mezben. Kamu jelöltekkel, és az ellenzéki szavazók megosztásával, és készülő kalandorokkal áll fel a Fideszes csapat.” A Kúria a Kvk.I.37.191/2015/3. számú végzésében elfogadta a Nemzeti Választási Bizottság azon álláspontját, amely szerint ez kijelentés a véleménynyilvánítás körébe tartozó megnyilvánuláson túl (így pl. kamujelölt) olyan ténymegállapítást tartalmaz, amely tényszerűen és többszörösen eltér a valóságtól. Így a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is megállapította a jogsértést. Az Alkotmánybíróság azonban az 5/2015. (II.25.) AB határozatában megsemmisítette a Kúria Kvk.I.37.191/2015/3. számú végzését. Az 5/2015. (II.25.) AB határozat szerint: „Választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák. Ez alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak. Ha jogvitára kerül sor, a bíróságnak az Alaptörvény 28. cikkében foglaltak szerint kell eljárnia, vagyis úgy, hogy a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék. […] Az is fontos szempont, hogy azok a közszereplők, akik nyíltan vállalhatnak közéleti-politikai szerepet (szemben például egy bíró idevonatkozó lehetőségeivel), meg is tudják magukat védeni az alaptalan megnyilvánulásokkal szemben a nyilvánosság előtt. Erre minden lehetőség adott például egy választási kampány során az országgyűlési képviselőjelölteknek. A véleménynyilvánítás szabadsága tehát fokozottan érvényesül olyan értékítéletekkel kapcsolatban, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak, netán képi (elvont) formában jelennek meg.” (Indokolás [26], [28])
[17] 2.2. A 9/2015. (IV. 23.) AB határozat alapjául szolgáló ügy előzménye, hogy egy magánszemély kifogást nyújtott be a Veszprém Megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz. Ebben előadta, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel a Fidesz Ajkai Szervezete nem jóhiszeműen és nem rendeltetésszerűen gyakorolta jogait akkor, amikor a közösségi oldalán 2015. március 29-én megosztott Pad Ferenc bemutatkozik címmel egy videót. Szerinte a videóban szereplő közlésekkel (A cég vezetői között ott ült Pad Ferenc; Pad Ferenc dolga az lett volna, hogy megakadályozza a katasztrófát, de ő semmit sem tett) valótlan tényeket híresztel, továbbá a kifogást tevő becsületén túl a választók jogos érdekét is sérti, mert ezek a közlések alkalmasak arra, hogy a közvéleményt, a választókat negatívan befolyásolják. Az OEVB a kifogást elutasította, a Nemzeti Választási Bizottság pedig azt helybenhagyta. A Kúria azonban a Kvk.II.37.345/2015/3. számú végzésével az NVB határozatát – az OEVB határozatra is kiterjedően – megváltoztatta, és a videót közzétevő szervezetet a további jogsértéstől eltiltotta. A Kúria kimondta, hogy alaptalanul állapította meg az NVB és az OEVB, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye nem sérült. A Kúria indokolásában kifejtette, hogy a kifogásolt videóban az OEVB és az NVB által elbírált megfogalmazás tartalmaz tényállításnak minősülő kijelentéseket, így azok nem állnak az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésben megfogalmazott véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt. A Kúria döntését arra alapozta, hogy a sérelmezett közlést semmilyen adat vagy tény nem támasztja alá, és sérti a jelölt becsületét. A Kúria figyelembe vette, hogy Pad Ferenc 2010. szeptember–októberben a katasztrófa okozójaként említett MAL Zrt. vezetőségének nem, hanem a felügyelő bizottságnak volt a tagja. A felügyelő bizottság ellenőrző tevékenységet végez, így nem lehet egy felügyelő bizottsági tagot a vezetőség körébe sorolni. A Kúria az elemezett Kvk.II.37.345/2015/3. számú végzésben elfogadta, hogy a jelölt semmit sem tudott tenni a tragédia elkerülése érdekében, a szórólapon tett közlés a jelölt büntetőjogi felelősségét veti fel. Hangsúlyozta, hogy az iszapkatasztrófával összefüggésben a büntetőeljárás tart, a jelölt büntetőjogi felelőssége az eljárásban nem merült fel.
[18] Az Alkotmánybíróság a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatában a Kúria Kvk.II.37.345/2015/3. számú végzését megsemmisítette. A határozatban „[a] konkrét közlés körülményeinek, tárgyának és céljának figyelembevételével az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a választási kampány során közzétett videó és annak közlései egyértelműen a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelmét élvező közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartoznak. A Kúria a döntése meghozatalakor tehát nem volt tekintettel arra, hogy a jelölő szerv indítványozó által képviselt városi szervezete politikai véleményként tette közzé a videót egy választási kampány során. … Az Alkotmánybíróság hangsúlyoz[t]a, hogy a jelen, kifejezetten politikai jellegű választási ügyben eljárva a konkrét ügy összes értékelt körülményére figyelemmel volt, és döntését erre tekintettel hozta meg.” (Indokolás [43], [44]).
[19] 3. Az 1. és 2. pontban részletesen bemutatottak alapján látható tehát, hogy az Alkotmánybíróság – az 5/2015. (II. 25.) AB határozatában és a 9/2015. (IV. 23.) AB határozatában – választási kampányidőszakban a jelöltek, közszereplők kritizálhatóságának a mércéjét megemelte. Az OEVB határozat az ez előtti kúriai gyakorlatot vette figyelembe, míg a Nemzeti Választási Bizottság már a fenti alkotmánybírósági határozatokra épített. A Nemzeti Választási Bizottság által is idézett 2016-ban meghozott Knk.I.37.723/2016/3. számú határozat is már az 5/2015. (II.25.) AB és a 9/2015. (IV.23.) AB határozatok megállapításain alapul, ahogyan ezen alkotmánybírósági döntések a közszereplők egymás közötti kontextusában rögzítették a véleménynyilvánítás szabadságának preferenciáját. Szinten ezt a mércét érvényesítette a Kúria a 2018. március 20-án meghozott a Kvk.VI.37.327/2018/2. számú végzésében is.
[20] A fentiekre – azaz az Alkotmánybíróság által felállított szigorúbb mérce követésére – tekintettel a Kúria jelen ügyben megállapította, hogy helyesen mérlegelt a Nemzeti Választási Bizottság, amikor nem állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdésben megjelölt alapelvek sérelmét, s amikor az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 26/2018. (III. 14.) számú határozatát megváltoztatta, és a kifogást elutasította. A kérelmező által sérelmezett – meghökkentő és túlzó – kifejezésben rejlő vélemény arra kívánja ráirányítani a figyelmet, hogy a jelölt mennyit foglalkozott az adott település ügyeivel, amely kijelentés cáfolata – ahogy a Nemzeti Választási Bizottság megállapította – a választók meggyőzésére alkalmas eszköz a kampány hátralévő részében. Ezáltal a közéleti vita körébe tartozik.
[21] A Kúria az NVB határozatát a fentiekre figyelemmel a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontját alkalmazva helybenhagyta.
Záró rész
[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel a Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[23] A Kúria a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a Pp. 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdése, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte a kérelmezőt a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illeték megfizetésére.
[24] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve.232.§ (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 23.
dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, előadó bíró,
dr. Dobó Viola bíró,
dr. Horváth Tamás bíró