Kvk.IV.37.530/2014/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Kúria

Kvk.IV.37.530/2014/3.

A Kúria Dr. Cs. J. által képviselt Demokratikus Koalíció  kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által 2014. április 25-én meghozott 1089/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1089/2014. számú határozatát helybenhagyja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Gy. F., a Demokratikus Koalíció törvényes képviselője, 2014. április 22-én kelt beadványában bejelentette, hogy a szervezet a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 27. § (3) bekezdése alapján az Európai Parlament tagjainak választására a Nemzeti Választási Bizottságba dr. Cs. J.-ot kívánja megbízni.

A Nemzeti Választási Bizottság az 1089/2014. számú határozatában a Demokratikus Koalíció képviselője által előterjesztett, a jelölő szervezet által a Nemzeti Választási Bizottságba történő tag megbízására vonatkozó kérelmét visszautasította. A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt jelölő szervezetek, mint az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán közös pártlistát állító szervezetek a Ve. 27. § (2) bekezdése alapján 2014. február 28-án dr. L. A.-t bízták meg a Nemzeti Választási Bizottságba. Dr. L. A., figyelemmel a Ve. 37. §-ában foglaltakra, a 2014. március 3-án történt eskütételét követően gyakorolja jogait a Nemzeti Választási Bizottságban, mint megbízott tag.

A Nemzeti Választási Bizottság szerint, mivel a közös pártlistát állító jelölő szervezetek a Ve. 27. § (2) bekezdése szerint már megbíztak egy tagot, így a Ve. 29. § (2) bekezdésére tekintettel a 27. § (3) bekezdés nem alkalmazható. A Ve. 29. §-a szerint a közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak a Nemzeti Választási Bizottságba a Ve. 27. § és 28. § szerinti tag, azaz az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjai választásának jogcímén delegált tag megbízására. A Ve. 29. § (2) bekezdésének alkalmazásában a jelölő szervezet által megbízott tagnak kell tekinteni azt a megbízott tagot is, akit a jelölő szervezet mint közös jelöltet vagy listát állító jelölő szervezet más jelölő szervezettel együttesen bíz meg.

A Nemzeti Választási Bizottság utalt arra, hogy az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló – 2013. december 11-én hatályba lépett – 2013. évi CCVII. törvény 28. § c) pontja oly módon módosította a Ve. 29. § (2) bekezdését, hogy megszüntette annak lehetőségét, hogy az Európai Parlament tagjainak választása során listát állító jelölő szervezetek akkor is megbízhassanak tagot a Nemzeti Választási Bizottságba, ha az országgyűlési képviselőcsoportjuk útján ott már rendelkeznek megbízott taggal.

A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Ve. 29. § (2) bekezdése nyelvtani és rendszertani értelmezése, valamint a jogszabály-módosítás tartalma mögött húzódó jogalkotói szándék egyértelműen arra irányul, hogy a jelölő szervezetek a választási bizottságokba kizárólag egy tagot bízhassanak meg.

A Nemzeti Választási Bizottság 1089/2014. számú határozata ellen a Demokratikus Koalíció nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A kérelmező szerint – az Alaptörvény 28. §-át is figyelembe véve – a Ve. 29. § (2) bekezdés második fordulatának cél szerinti értelmezéséből az következik, hogy ha a Ve. 27. § (2) bekezdése alapján a közös listát állító pártok delegáltak tagot a Nemzeti Választási Bizottságba, akkor a Ve. 27. § (3) bekezdése szerinti delegálásra is jogosultak, ha az Európa Parlament tagjainak választásán önálló listát állító jelölő szervezetként vesznek részt. A kérelmező álláspontja, hogy a Ve. 29. § (2) bekezdés második mondatát úgy kell értelmezni, hogy ha az országgyűlési választásokon közös listát állító pártok az európai parlamenti választásokon külön listát állítanak, akkor delegálhatnak újabb tagot. Ennek indoka, hogy a korábbi érdekazonosság megszűnt, sőt az Európa Parlament tagjainak választásán versenytársként indulnak. A kérelmező szerint ezzel ellentétes jogértelmezés a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség követelményével is ellentétes lenne.

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.

A Ve. 29. § (2) bekezdés szerint egy jelölő szervezet, illetve párt, valamint egy független jelölt egy választási bizottságba legfeljebb a 27. § és 28. § szerinti számú tagot bízhat meg. E bekezdés alkalmazásában a jelölő szervezet által megbízott tagnak kell tekinteni azt a megbízott tagot is, akit a jelölő szervezet, mint közös jelöltet vagy listát állító jelölő szervezet, más jelölő szervezettel együttesen bíz meg.

A Ve. 27. §-a határozza meg a Nemzeti Választási Bizottság tagjai közé történő delegálás rendjét.
A Ve. 27. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak. E bekezdés alapján nincs lehetőség bizottsági tag megbízására az országgyűlési képviselők általános választása kitűzésének napja és az Országgyűlés alakuló ülésének napja között.
A Ve. 27. § (2) bekezdés kimondja, hogy az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját az országos listát állító jelölő szervezetek bízzák meg.
A Ve. 27. § (3) bekezdés szerint az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját a listát állító jelölő szervezetek bízzák meg.

Jelen ügyben az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán közös pártlistát állító szervezetek – közöttük a Demokratikus Koalíció – a Ve. 27. § (2) bekezdése alapján 2014. február 28-án dr. L. A.-t bízta meg a Nemzeti Választási Bizottságba. Amennyiben a Ve. 27. § (3) bekezdése alapján az Európa Parlament tagjainak választásán új tagot delegálhatnának azok a pártok is, amelyek képviselője már Nemzeti Választási Bizottsági tag, úgy a jogi szabályozásnak a közös delegált jogi státuszát érintően erre az esetre rendelkeznie kell. A Ve. 33. § (1) bekezdése határozza meg a Nemzeti Választási Bizottsági tag megbízásának megszűnése eseteit. A Ve. 33. (1) bekezdés szerint a Nemzeti Választási Bizottság
(...)
„b) 27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az országgyűlési képviselők következő általános választása kitűzésének napjáig, de legfeljebb a képviselőcsoport megszűnéséig,
c) 27. § (2) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása az Országgyűlés alakuló ülésének napjáig,
d) 27. § (3) bekezdése alapján megbízott tagjának megbízatása a választás végleges eredményének jogerőssé válásáig
tart."

A Kúria úgy ítélte meg, hogy megalapozott a Nemzeti Választási Bizottság azon állítása amely szerint „az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán közös pártlistát állító szervezetek e jogcímen a Ve. 27. § (2) bekezdése alapján delegáltak tagot a Nemzeti Választási Bizottságba, az Európai Parlament tagjainak választásán állított lista jogcímén e jelölő szervezetek külön-külön további tag megbízására a Ve. 33. § (2) bekezdése [helyesen 33. § (1) bekezdése] alapján csak az Országgyűlés alakuló ülésének napját követően jogosultak, amennyiben az Országgyűlésben nem alkotnak képviselőcsoportot. Amennyiben az Országgyűlésben frakciót alakítanak, úgy a Ve. 27. § (1) bekezdése alapján e jogcímen delegált tag látja el a frakciót alakított párt és az Európai Parlament tagjainak választásán listát állított jelölő szervezet képviseletét a Nemzeti Választási Bizottságba[n].”

A Kúria megállapítja, hogy épp az sértené a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt esélyegyenlőség elvét és egyben a Ve. 33. § (1) bekezdés b) és c) pontját, ha a közös pártlistát állító szervezetek által delegált tag mellé – a megbízás megszűnését megelőzően - újabb tagokat delegálhatnának a korábbi közös jelölő szervezetek külön-külön is. Így ezen jelölő szervezetek válnának túlreprezentálttá. A Kúria osztja a Nemzeti Választási Bizottság azon álláspontját, hogy az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében egy jelölő szervezetnek csak egy megbízott tagja lehet a Nemzeti Választási Bizottságban, annak ellenére is, ha egyébként több jogcímen is jogosult lenne tag delegálására.

A Kúria továbbá utal arra, hogy a jelölő szervezetek által a választási bizottságba történő delegálás a képviseleten és nem a versenyen alapul. A jelölő szervezet (szervezetek) által megbízott tag a választási bizottság feladatainak közös ellátásában és nem a pártok választási versengésében vesz részt.

A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (3)-(4) bekezdése alapján illetékmentességi nyilatkozatot tett; az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján fennálló személyes illetékmentessége folytán az illetéket az állam viseli.

A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. április 29.

Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr. Kalas Tibor sk. bíró