Kvk.V.37.182/2017/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.V.37.182/2017/3.
A tanács tagjai: dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke, dr. Kurucz Krisztina előadó bíró, dr. Kárpáti Magdolna bíró

A kérelmező:
Képviselője: dr. Tordai Csaba ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

A per tárgya: népszavazási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2017. február 20. napján kelt 1/2017. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1/2017. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1]    A Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban: FVB) 3/2016.(XII.7.) FVB számú határozatával hitelesített népszavazási kezdeményezés támogatására az Együtt – a Korszakváltók Pártja aktivistái 2017. február 7-én az aluljáróban aláírásokat gyűjtöttek.

[2]    Sz. V. magánszemély (a továbbiakban: kérelmező) az aláírásgyűjtés során tapasztaltak miatt a FVB-hez kifogást nyújtott be. Előadta, hogy az aluljáróban – az aláírásgyűjtéshez nem kapcsolódó tárgyban – rendőri intézkedésre került sor, a helyszín biztosítása érdekében a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság állományába tartozó közterület-felügyelők is jelen voltak. A rendőri intézkedés során azonban a közterület-felügyelők mintegy sorfalat álltak az aláírásgyűjtő pult előtt, amely magatartásuk alkalmas volt - a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 45.§ (1) bekezdésében biztosított - aláírásgyűjtés szabadságának a korlátozására. A sorfal ugyanis már önmagában nehezítette az aláírásgyűjtő pulthoz való jutást, és azt a látszatot keltette, hogy a rendészeti jellegű intézkedés miatt nem is lehet odamenni. Mindezzel pedig sérült a rendeltetésszerű joggyakorlásnak a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés e) pontjában rögzített alapelve.

[3]    A kérelmező nem vitatta, hogy a közterület-felügyelők a rájuk vonatkozó rendészeti, igazgatási normáknak megfelelően intézkedtek, azonban álláspontja szerint a népszavazási eljárás során a hatásköreiket és jogosultságaikat úgy kell gyakorolniuk, hogy azzal nem akadályozhatják indokolatlanul a kiemelkedő alkotmányos védelemben részesülő politikai jogok gyakorlását. Kifogásához csatolta a Budapest Rendőr-főkapitányság 2017. február 8-ai közleményét (amely szerint körözött személyről érkezett bejelentés, a BRFK két rendőre az aluljáróban „körözött személyt igazoltatott és fogott el. A rendőri intézkedésnek semmilyen köze nem volt az aláírásgyűjtési akcióhoz.”), továbbá 2 darab fényképfelvételt, és „A közteresek is tagadják, hogy akadályozták az Együtt aláírásgyűjtését” című, a hvg.hu oldalon megjelent cikket. 

[4]    Mindezek alapján kérte a FVB-t, hogy a jogsértést állapítsa meg, és a jogsértőket tiltsa el a további jogsértéstől.

[5]    A FVB a 2017. február 13. napján kelt 4/2017.(II.13.) FVB számú határozatával a kifogást elutasította.

[6]    A fellebbezés folytán eljárt kérelmezett a 2017. február 20. napján kelt 1/2017. számú határozatával a FVB határozatát – a kérelmezetti határozatban foglalt indokolással – helybenhagyta.

[7]    A kérelmezett szerint a népszavazási vagy választási eljárást érintő cselekményeket nem az eljáró személy vagy szervezet, hanem a tevékenység és a választási, népszavazási eljárás összefüggése szempontjából kell megítélni. Azt kell vizsgálni, hogy a konkrét magatartás kifejtése során sérültek-e a választásra irányadó jogszabályok rendelkezései, jelen esetben a helyi népszavazás aláírásgyűjtésére vonatkozó Nsztv. és Ve.-beli szabályok tükrében kellett vizsgálni a jogorvoslati kérelem tárgyává tett magatartásokat.

[8]    A mellékelt, illetve a megjelölt cikkben szereplő fényképfelvételek négy, egyenruhát viselő személy (kettő rendőr, kettő közterület-felügyelő) jelenlétét bizonyítják mindösszesen. A kérelmező előadása és a bizonyítékok alapján csak az igazolható, hogy ezek a személyek az aláírásgyűjtő pulttal, az aláírást gyűjtőkkel vagy az aláírni szándékozókkal fizikai kontaktusba nem léptek, részükre hatósági jogkörükben utasítást nem adtak, illetve egyéb módon sem intézkedtek, az aláírni szándékozók áthaladását nem gátolták. Nem hivatkozik a jogorvoslati kérelem olyan tényre, amely alapján valószínűsíthető lenne, hogy a választópolgárokat az aláírástól – fizikailag vagy szóbeli utasítással – visszatartották, vagy az aláírásgyűjtést egyéb módon akadályozták. A kérelmező nem bizonyította az aláírásgyűjtés bármilyen módon történt akadályozását, ennek hiányában nem állapítható meg az Nsztv. 45.§ (1) bekezdésének sérelme.

[9]    A megismerhető körülmények alapján nem tehető olyan megállapítás sem, hogy a rendészeti intézkedés az aláírásgyűjtés ellen irányult, vagy azt akadályozta, így nem alapos a Ve. 2.§ (1) bekezdése e) pontjában foglalt alapelv sérelmére vonatkozó beadványozói érvelés sem.

[10]    A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a kérelmezett határozatának megváltoztatását, és a kifogása teljesítését kérte. Álláspontja szerint a határozat sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontját, a Nsztv. 45.§ (1) bekezdését. Lényegében fenntartotta és megismételte a kifogásában foglaltakat.

[11]    Előadása szerint nem állította, hogy a közterület-felügyelők egy konkrét választópolgárt fizikailag vagy szóbeli utasítással akadályoztak volna az aláírásgyűjtő ív aláírásában. A népszavazási eljárási jogsértés megvalósult azzal, hogy a rendőrségi láthatósági mellényt nem viselő egyenruhások úgy álltak sorfalat az aláírásgyűjtő pult előtt, hogy sem az előttük levő területen, sem a sorfal mögött nem folyt rendőri intézkedés. Mindez alkalmas a választópolgárok visszatartására attól, hogy a sorfal mögötti aláírásgyűjtő pulthoz odalépve az aktivistákkal kommunikáljanak vagy az aláírásgyűjtő ívet aláírják.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12]    A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem alapos.

[13]    Rögzíti a Kúria, hogy a Nsztv. 1.§ (1) bekezdése, a Ve. 228.§ (2) bekezdése alapján a Kúria a kérelmezett határozatát a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül. A kérelmező nem valamely jogszabályhely mikénti értelmezése miatt terjesztette elő kérelmét, a nemperes eljárás felei között az alkalmazandó jogszabályhelyek jogértelmezésében nem volt vita. A kérelmezettnek abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező részéről benyújtott bizonyítékok igazolnak-e olyan magatartást, amellyel annak kifejtője a megjelölt jogszabályhelyeket: az Nsztv. 45.§ (1) bekezdését, a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontját megsértette. Ténykérdésben kellett tehát a kérelmezettnek határoznia, amelyből következően pedig a Kúriának arról, hogy a kérelmezett részéről jogszerű volt-e bizonyítékok értékelése.

[14]    A Kúria a rendelkezésére álló teljes iratanyag, a kérelmező részéről benyújtott okiratok tételes átvizsgálása alapján azt állapította meg, hogy helytálló az a kérelmezetti döntés, amely szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok jogsérelmet nem igazolnak.

[15]    Az Nszvt.-ben önálló fejezet (III.) rendelkezik a helyi népszavazásról, meghatározva annak tárgyát, a kezdeményezés szervezőjét, a javasolt kérdés benyújtásának, hitelesítésének, az aláírásgyűjtésnek a szabályait. A közöttük a 44.§ (1) bekezdése szerint helyi népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítési záradékkal ellátott mintapéldányáról készített másolaton lehet támogatni. A 45.§ (1) bekezdése értelmében a támogató aláírást a választópolgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - bárhol lehet gyűjteni.

[16]    Az Nsztv. 1.§ (1) bekezdése alapján az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az e törvényben foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell. A Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja pedig akként rendelkezik, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is.

[17]    A kérelmező saját előadása az, hogy a rendőri intézkedésre „az aláírásgyűjtéshez nem kapcsolódó tárgyban” került sor, amelynek során, a „helyszín biztosítása érdekében” közterület-felügyelők is a helyszínen tartózkodtak. Mindezt a kérelmező szerint a BRFK közleménye is alátámasztja. Az intézkedő rendőrökről, a közterület-felügyelőkről fotók készítése, és annak megállapítása, hogy e személyek a fotókon vannak, jogsértést nem igazol.

[18]    Nem bizonyított a rendőröknek és a mellettük álló közterület-felügyelőknek az aláírásgyűjtőkkel való kapcsolata, magatartásuk irányultsága, mindezekre vonatkozóan csak kérelmezői előadásokat (pl.: „mintegy sorfalat álltak”) tartalmaz az iratanyag, bizonyítékot azonban nem. A kérelmező véleménye nem jogsértés igazolása, ahogyan a csatolt újságcikk szerzőjének közölt gondolatai, kérdései sem. Kétséget kizáróan bizonyított tények nélkül, önmagukban kérelmezői állítások jogsértést nem alapoznak meg, amelyet a kérelmezett helytállóan állapított meg.

[19]    A Kúria álláspontja szerint a bizonyítatlan kifogás elutasításáról rendelkező FVB határozatnak a kérelmezett részéről történt helybenhagyása megfelelő döntés. 

[20]    Mindezek folytán a Kúria a Ve. 231.§ (5) bekezdése alapján a kérelmezett határozatát helybenhagyta.

Záró rész

[21]    A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229.§ (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el.

[22]    Az eljárási illetékről a Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának (2) bekezdése alapján rendelkezett.

[23]    A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2017. február 27.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró