Kvk.V.37.325/2018/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.V.37.325/2018/3.

A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
                         Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
                         Dr. Kárpáti Magdolna bíró

A kérelmező: 
Képviselője:   dr. Pap Hunor ügyvéd

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2018. március 13. napján kelt 409/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 409/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1]    A Tolna megyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252.§ (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján eljárva megállapította, hogy a Hajrá Magyarország! Párt jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó egyéni választókerületi jelölt a bejelentésekor benyújtott 120 db ajánlóívet. Az Országos Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) szerint a rögzített ajánlások száma 912, ebből elfogadható 496 ajánlás, nem elfogadható többszörös ajánlás miatt 75, egyéb okból 341 ajánlás. Az OEVI ellenőrzését követő értesítése alapján az OEVB további három személy ajánlását, amelyek többszörös ajánlásként szerepeltek, nevenként egy esetben fogadta el, ezért érvényes ajánlásként összesen 493 ajánlást határozott meg. Az OEVB a 25/2018.(III.08.) számú határozatával a jelölt nyilvántartásba vételét elutasította, mert az érvényes ajánlásainak száma nem érte el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6.§-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást, a bejelentése így a törvényes feltételeknek nem felelt meg.
[2]    A kérelmező fellebbezéssel támadta  az OEVB határozatát. Álláspontja szerint a nyilvántartásba vételét visszautasító határozat sérti a Ve.-nek az ajánlások érvényességét szabályozó 126.§-át. Hivatkozott továbbá az Alaptörvény XXIII., XXIV. cikkeiben, a Ve. 2.§ (1) bekezdésében, 122.§ (1)-(2) bekezdéseiben, 125.§ (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakra, valamint a Nemzeti Választási Bizottságnak (a továbbiakban: NVB) az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú iránymutatására (a továbbiakban: Iránymutatás) is. Sérelmezte ív és ajánlási szám megjelölésekkel azoknak az ajánlásoknak az érvénytelenné nyilvánítását, amelyeknél az elutasítás oka lakcímeltérés, az aláírás hibája, névelírás volt.  
[3]    Az NVB a 2018. március 13. napján kelt 409/2018. számú határozatával az OEVB határozatát – az NVB határozatában foglalt indokolással - helybenhagyta.
[4]    Indokolása szerint az OEVI és az OEVB elvégezte a Ve. 122.§ (2) bekezdés, 125.§ (1) bekezdés, 127.§ (3) bekezdés, 252.§ (1)-(2) bekezdés rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően az ajánlások ellenőrzését. Az NVB megállapította, hogy a „Beadványozó által megjelölt ajánlások közül az eredeti ellenőrzéshez képest további 6 felelt meg a törvényi követelményeknek, így az érvényes ajánlások száma összesen 499. Valamennyi további esetben, mind a megjelölt egyedi ajánlásoknál, mind a megjelölt íveken az OEVI által megállapított érvénytelenségi ok fennállt. Mindezek alapján az egyéni választókerületi jelölt által leadott ajánlóíveken szereplő érvényes ajánlások száma 499, amely továbbra sem éri el a Vjt. 6.§-ában rögzített, a nyilvántartásba vételhez szükséges 500 érvényes ajánlást.”.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[5]    A kérelmező a felülvizsgálati kérelmében megjelölt ajánlások érvénytelenségének a felülvizsgálatát, eredményeként az NVB határozatnak a megváltoztatását, és országgyűlési képviselőjelöltként a nyilvántartásba vételét kérte.
[6]    Álláspontja szerint az NVB eljárása során sérültek az Alaptörvény XXIII., XXIV cikkek, a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pont, 126.§, 223.§ (3) bekezdés a), b) pontok, 231.§ (5) bekezdés rendelkezései, az Iránymutatásban foglaltak. Hivatkozott a 3/2012. Polgári jogegységi határozatra, a Kvk.III.327/2014/5. számú kúriai végzésre.
[7]    Elsődlegesen rámutatott, hogy mind első-, mind másodfokon eljárt választási szervek mérlegelési jogkörükben figyelmen kívül hagyták a Ve. 122.§ (5) bekezdését, amely értelmében az ajánlás nem vonható vissza. Az a körülmény, hogy az OEVI-nek nyilatkozók tényállításán alapult az OEVB, illetve NVB döntése, e jogszabályhelyben foglalt kógens rendelkezéssel szembeni visszaélésszerű joggyakorlást is megvalósíthat, nem lett mérlegelés tárgyává téve. Részben e körülmény vezetett az NVB jogsértő döntéshozatalához.
[8]    A kérelmező a továbbiakban ajánlóívek, azokban sorok megjelölésével részletezte az NVB álláspontja szerint jogsértő megállapításait.
[9]    Rögzítette, hogy nem került elfogadásra 0010 számú ajánlóív 3., 4., 7. sora, a 0038 számú ajánlóív 1. sora, a 0065 számú ajánlóív 2. sora, és a 0070 számú ív 5. sora. E sorokban az „utca, házszám” rovatban csupán annyi szerepel, hogy lakótelep, hiányzik a Liget megjelölés. A kérelmező szerint mivel az adott településen egyetlen lakótelep található, így a választási szervek aggálytalanul képesek az ajánlóíven szereplő adattartalomból megállapítani a választópolgár névjegyzékben szereplő lakcímét.
[10]    A következő esetkör a lakcímadatok eltérése a választói névjegyzék adattartalmától. A 0010 számú ajánlóív 1. sorában a névjegyzéktől eltérő házszám található, az ajánlás egyéb adattartalma megfelel a választói névjegyzéknek. A 0076 számú ajánlóív 2. sorában a kérelmező szerint a „házszám” rosszul olvasható, az 19.-nek is olvasható, az egyéb adatok itt is aggálytalanul egyezőek a névjegyzéki adatokkal. A 0054 számú ajánlóív 4. sorában a közterület neve került elírásra, az ajánlás ebben a tartalmában tér el a választói névjegyzéktől, azonban nyilvánvalóan hasonló jellegű közterületről van szó, így az eltérés ellenére a választópolgár és így az ajánlása beazonosítható.
[11]    A kérelmező szerinti legkirívóbb jogszabálysértés, hogy a választási szervek mérlegelési jogkörben eljárva olyan ellenőrzéseket folytattak a választópolgárok íveken szereplő aláírásának vizsgálata körében, amelyekhez szükséges eszközrendszer nem állt a rendelkezésükre. Egy-egy aláírásról csak szakértői vizsgálat képes teljes bizonyossággal megállapítani, hogy az a jogosult kezétől származik-e, az ilyen vizsgálatokat a választási eljárás keretében - a szoros jogvesztő határidők miatt - nem is lehet elvégezni. Erre tekintettel a Ve. csupán annyit rendel a választási irodák hatáskörébe, hogy az aláírás megvan-e, avagy nincs. A kérelmező hivatkozott a polgári jog öröklés körében a végrendeletek alaki követelményeire is. Álláspontja szerint jogszabálysértő az aláírások kifogásolása miatti érvénytelenítés a 0113 számú ajánlóív 8. sorában, a 0114 számú ajánlóív 4. sorában, a 0109 számú ajánlóív 7. sorában, a 0110 számú ajánlóív 3. sorában, a 0021 számú ajánlóív 8. sorában, a 0090 számú ajánlóív 5. sorában, a 0111 számú ajánlóív 6. sorában, a 0116 számú ajánlóív 5. sorában is.
[12]    A kérelmező sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú választási szerv elvonta a fellebbezési jogát azáltal, hogy a fellebbezés elbírálási eljárásának részbeni lezárulása után módosította a korábbi döntésnek indokolását (496-ról 493-ra).

A Kúria döntése és jogi indokai

[13]    A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem alapos.
[14]    A kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségére kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta.
[15]    Elsődlegesen rögzíti a Kúria, hogy a jelöltállítás törvényi követelményeit a Ve. VII. fejezete tartalmazza. A jogalkotó által meghatározott, hogy jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet, az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét, az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja [122.§ (1), (2) bekezdések].
[16]    Az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi. Az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a Ve. 122.§-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot. Az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni (Ve. 125.§).
[17]    A központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda által vezetett elektronikus nyilvántartás. A szavazóköri névjegyzék a központi névjegyzékben nyilvántartott adatoknak szavazóköri bontásban való nyilvántartása (Ve. 82.§, 101.§). Az elektronikus nyilvántartás miatt az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018.(I.3.) IM rendelet (a továbbiakban: IM) r.) 4.§ e) pontja szerint a választási informatikai rendszert kell használni az ajánlások ellenőrzéséhez.
[18]    Törvényi szinten meghatározott, hogy az ajánlás akkor érvényes (Ve. 126.), ha a) pont: az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben, b) pont: az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljes körűen megegyeznek, c) pont: az ajánlás megfelel a 122.§-ban foglalt követelményeknek.
[19]    Az OEVI ellenőrizte a kérelmező országgyűlési képviselőjelölti ajánlásához benyújtott ajánlóíveket, az ajánlások ellenőrzésének eredményéről tájékoztatta az OEVB-t [Ve. 127.§ (3) bekezdés], amely szerv meghozott határozatával a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasította. Az OEVB határozatát az NVB helybenhagyta. A Kúria az NVB határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem alapján jár el (e. 222.§ (1) bekezdés), az irányadó jogszabályok alkalmazásával és a felülvizsgálati kérelem keretei között. Az NVB a választási szervek számára adhat iránymutatást (Ve. 51.§), amely kötelező jogi hatással nem rendelkezik.
[20]    A Kúria megállapította: az OEVI a Ve. 125.§-a alapján elvégezte az ajánló választópolgárok azonosítását. Az azonosítás eljárása a kötelezően alkalmazandó informatikai rendszer használatával az ajánló választópolgárok ajánlóíven feltüntetett adataiknak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetése. A jogalkotó kötelező előírása alapján csak és kizárólag az az ajánlás érvényes, amelyen az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljes körűen megegyeznek.
[21]    A Kúria a kérelmező által a felülvizsgálati kérelmében megjelölt, az informatikai rendszer használatával elvégzett azonosítás eredményeként érvénytelennek minősített ajánlásokat tételesen, egyenként megvizsgálta. Rögzíti a Kúria, hogy olyan ajánlóíveket vizsgált, amelyeken az informatikai rendszer használatával elvégzett azonosítás szerinti, a központi névjegyzék adataival teljes körűen meg nem egyező adatú ajánlások teljes körűen megegyező adattartalmúnak és érvényesnek minősítését kérte a kérelmező. 
[22]    Az ajánló ívekre a Ve. 122.§ (2) bekezdésében meghatározottak teljesítéséhez rá kell vezetni az ajánlást adó magyarországi lakcímét, amelyhez ki kell tölteni az irányítószám, település, utca, házszám rovatot. A jogalkotó által előírt törvényi előírásnak, hogy az ajánlóíven feltüntetett adatoknak a központi névjegyzék adataival teljes körűen meg kell egyezniük (Ve. 126.§ b) pont), nem felelnek meg azok az ajánlások, amelyeken a központi névjegyzékben feltüntetett magyarországi lakcím nem azonos az ajánló íven feltüntetett lakcímmel, pl: mert a lakcím adata hiányos, nem azonos tartalmú. A kérelmező maga ismerte el, hogy az általa érvényesnek elismerni kért ajánlások adataiban a lakcím adatból hiányzik adat, illetve eltérő továbbá téves az adat. Nincs arra jogszabályi lehetőség, hogy a törvényi feltételeknek meg nem felelő adattartalmú ajánlást az NVB elfogadja. A Kúria – tételes vizsgálat alapján kialakított - álláspontja szerint a felülvizsgálati eljárásban megjelölt mindegyik ajánlást, amelyekben a kérelmező által is elismerten az ajánlást adó választópolgár címe nem teljes körűen azonos a központi névjegyzék adataival, az NVB a jogalkotó akarata szerinti jogalkalmazással minősítette érvénytelennek.
[23]    Az ajánlóívet az ajánló választópolgárnak saját kezűleg kell aláírnia [Ve. 122.§ (2) bekezdés]. A Kúria a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, az ajánlást adó aláírásával kapcsolatos kifogásokat is tételesen vizsgálta. Megállapította, hogy olyan ajánlások aláírásait kérte érvényesnek minősíteni a kérelmező, amelyek az „olvasható családi és utónév” rovatban szereplő adatokkal sem egyeztek, pl.: nő nemű ajánló helyett férfi nemű írta alá az ajánlást, vagy fordítva, az utónév nem azonos vagy hiányzik, továbbá az aláírásban nincsen családnév. Törvényi követelmény az ajánlóíven feltüntetett adatoknak a központi névjegyzék adataival való teljes körű megegyezése, amely feltételezi az ajánlást adó feltüntetett nevének és aláírásának azonosságát és az aláírás hiánytalanságát. A Kúria – tételes vizsgálat alapján kialakított - álláspontja szerint a felülvizsgálati eljárásban megjelölt mindegyik ajánlást, amelyekben az ajánlást adó választópolgár névaláírása nem teljes körűen azonos a központi névjegyzék adataival, az NVB a jogalkotó akarata szerinti jogalkalmazással minősítette érvénytelennek.
[24]    A Kúria rögzíti, hogy az OEVB 2018. március 8-án hozta meg határozatát, a kérelmező e határozattal szemben a fellebbezését 2018. március 10-i keltezéssel terjesztette elő. Az NVB 2018. március 13-án döntött, határozatának bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a kérelmező 2018. március 16. napján nyújtotta be. A kérelmező a Ve.-ben biztosított jogorvoslati jogát (221.§, 222.§) folyamatosan gyakorolta, annak sérelmére megalapozatlanul hivatkozott.
[25]    Végezetül megállapította a Kúria, hogy az OEVB határozatában foglaltak szerint nem történt ajánlat visszavonása. A Ve. 122.§ (4) bekezdését alkalmazta az OEVB akkor, amikor egy választópolgártól egy ajánlást fogadott el a kérelmezőre, és a többszörös ajánlás helyett a határozat szerint három személy ajánlásánál nevenként csak egy ajánlást ismert el.
[26]    A kérelmező által hivatkozott 3/2012. Polgári jogegységi határozat már nem hatályos, a Kvk.III.327/2014/5. számú kúriai végzés pedig hibás számelírás miatt nem beazonosítható.
[27]    A jogalkotó akaratával megegyező jogértelmezéssel folytatott joggyakorlás az Alaptörvénynek, a választási alapelveknek megfelel, az NVB határozatában a Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján jogsértést nem állapított meg. 
[28]    Mindezek folytán a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[29]    A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[30]    A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[31]    A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 20.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Kárpáti Magdolna  sk. bíró