KÚRIA
Kvk.V.37.405/2014/2.szám
A Kúria a személyesen eljáró kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 27. napján meghozott 897/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
végzést:
A Kúria a kérelmező teljes személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét elutasítja, a bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (azaz egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A kérelmező 2014. március 24-én, 25-én és 26-án elektronikus levélben a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azonos tartalmú kifogásokat terjesztett elő.
Az NVB a kifogások közül a 6. számút - amely szerint a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárokhoz képest a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok kedvezőbb elbánásban részesülnek, mivel számukra biztosított a levélben szavazás lehetősége - a 2014. március 27. napján meghozott 897/2014. számú határozatával - hatáskörének hiányában - érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 215.§ d) pontja, 14.§ (2) bekezdése alapján hozta meg.
A kérelmező az NVB e határozata ellen – személyesen eljárva, további 11 határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelemmel egybefoglaltan - bírósági felülvizsgálati kérelmet, továbbá költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Előadása szerint anyagi helyzete a nem tárgyi illetékmentes felülvizsgálati eljárás kezdeményezésétől elzárja, továbbá a Ve. 222.§-a szerinti bírósági felülvizsgálati eljárásra a Ve. 224.§ (5) bekezdésében előírt kötelező jogi képviseletet csak - a részére, és a felülvizsgálati eljárásban biztosított teljes személyes költségmentessége alapján a jogi segítségnyújtó szolgálat által biztosítható - pártfogó ügyvédi képviselettel tudná teljesíteni. A kérelmező a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését, illetve az ezzel felmerült költség viselését a Kúriától kérte.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A kérelmező a teljes személyes költségmentesség engedélyezése iránt előterjesztett kérelméhez csatolta a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló 2/1968. (I.24.) IM rendelet (a továbbiakban: R.1) 1-5. számú, általa kitöltött mellékleteit, amelyek szerint adóköteles vagyontárggyal nem rendelkezik, 27.075 Ft időskorúak járadékában részesül.
A kérelmező az időskorúak járadékára vonatkozóan csak személyes előadást tett, járadékban részesítettségét nem igazolta. A R.1. 6.§ (2) bekezdésében szabályozott hiánypótlási lehetőség kapcsán azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ennek alkalmazását a Ve. nem teszi lehetővé, mert a Ve. rövid, de kötelező eljárási határidőket állapít meg a felülvizsgálati eljárásra.
A kérelmező nem igazolta az általa hivatkozott szociális ellátásban részesítettségét, ezért a Kúria a kérelmező teljes személyes költségmentesség iránt előterjesztett kérelmét nem teljesíthette.
A pártfogó ügyvéd kirendeléséről és a költségmentesség engedélyezéséről, annak feltételeiről a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 84.§-88.§-ai tartalmaznak szabályozást.
A Ve. 228.§ (2) bekezdése, és 229.§ (2) bekezdése alapján alkalmazandó nemperes eljárásban a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13.§-a szerint a Pp. szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha azok a Ve. szabályaival - annak speciális jellege miatt - összhangban állnak.
A pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti kérelemről a Kúria nem jogosult dönteni (Pp. 87.§ (1) bekezdése). A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Jstv.) foglalt feltételek fennállása esetén erről a kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő Jogi Segítségnyújtó Szolgálat a kérelem előterjesztésének formájától függően 5 vagy 15 napon belül határoz. Ezek az előírások nem teszik lehetővé pártfogó ügyvéd kirendelése esetén a törvényes eljárási határidő alatt a kúriai döntés meghozatalát.
A pártfogó ügyvéd kirendelése iránti eljárás lefolytatását a Ve. nem teszi lehetővé, mert a Pp. és a Jstv. idézett rendelkezései ellentétesek a Ve. rövid, de kötelező eljárási határidőket megállapító szabályaival. A pártfogó ügyvéd szabályszerű kirendelésére a bírósági eljárásra és a döntéshozatalra előírt határidők betartása miatt nincs mód, azok túllépésével a bíróság a választási eljárás alapelveit is súlyosan sértő törvénysértést valósítana meg.(Kúria Kvk.I.37.073/2014/3.)
A Ve. 224.§ (5) bekezdése alapján ugyanakkor a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező. A bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a Ve. 231.§ (2) bekezdése szerint, ha a kérelmező a kötelező ügyvédi képviseletre vonatkozó előírást megsérti.
A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtása során jogi képviselő közreműködése nélkül járt el, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231.§ (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése, 58.§ (1) bekezdés f) pontja határozza meg. A Kúria a kérelmezőt személyes illetékmentesség engedélyezése hiányában a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján kötelezte a mérsékelt illeték viselésére.
A Kúria határozata ellen a Ve. 232.§ (5) bekezdése a további jogorvoslatot kizárja.
Budapest, 2014. április 1.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró
Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró