Kvk.V.37.469/2014/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

KÚRIA

Kvk.V.37.469/2014/2.szám

A Kúria az ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. április 4. napján meghozott 939/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t:

A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A kérelmező 2014. április 1-jén kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Kifogásában kifejtette, hogy a Független Kisgazda – Földmunkás és Polgári Pártnak (a továbbiakban: jelölő szervezet) az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére jogszabálysértő módon került sor, mivel a jelölő szervezet nem minősül a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett szervezetnek. Hivatkozott a Fővárosi Törvényszék előtt a jelölő szervezet elnökének képviseleti jogát érintő, folyamatban lévő perre, valamint egy változásbejegyezéssel összefüggő eljárásra is.

Az NVB a kifogást a 2014. április 4. napján meghozott 939/2014. számú határozatával - hatáskör hiányában - érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 14. § (1) bekezdése, 215. § d) pontja alapján hozta meg. Határozatában utalt arra is, hogy a kifogás tartalma alapján a 2014. január 23-án kelt  9/2014. számú határozata ellen benyújtott fellebbezésnek tekinthető, amely azonban – mivel a határozat ellen 2014. január 26. napjáig lehetett fellebbezéssel élni – elkésett. A Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az elkésett kifogást is érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.

A kérelmező az NVB 939/2014. számú határozata ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő. A Ve. 218.§ (2) bekezdés a) és b) pontjaira alapítottan kérte annak megállapítását, hogy a jelölő szervezetet a bíróság nem vette nyilvántartásba, ezért  jogszabálysértően vett részt az országgyűlési választáson, indítványozta a jelölőszervezet, valamint a nevében eljáró személyek eltiltását a további jogsértő magatartásoktól. Azzal érvelt, hogy az NVB eljárása és  határozata nem felel meg a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban, a 44.§.(1) és (2) bekezdéseiben foglaltaknak. Kifejtette azt is, hogy az NVB-nek választási kifogását érdemben kellett volna elbírálnia.

A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. § (1) bekezdése a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a 221. § (1) bekezdése, illetve a 222. § (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be.

A Kúria e körben rámutat arra, hogy a korábbi szabályozással ellentétben, a Ve. jelen esetre kialakított egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozta meg a jogorvoslati jogosultság alanyi körét. A fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult fellebbezést benyújtani [221. § (1) bekezdés].

Ezzel szemben a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát - az egyéb formai feltételek mellett - az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. Az érintettség akkor állapítható meg, ha a hivatkozott jogsérelem a kérelmező saját jogaira és/vagy kötelezettségeire közvetlenül kihat.

A jogi képviselővel eljáró kérelmező a felülvizsgálati kérelmében érintettségére nem hivatkozott, nem jelölt meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből a Kúria érintettségére következtetni tudott volna, de ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem állapítható meg.

A választási eljárásban hivatalból bizonyítás felvételére nincs lehetőség, ezért a kérelmezőt terheli a felülvizsgálati kérelem valamennyi formai és tartalmi  törvényi követelményének határidőben történő előterjesztése, így érintettségének igazolása is. Jelen esetben a kérelmező érintettsége tekintetében ennek a törvényi követelménynek nem tett eleget, ezért a Kúriának a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania. Utal egyben a Kúria arra, hogy a Kvk. I.37.391/2014/2., és a Kvk. I. 37.440/2014/3 számú végzéséiben korábban már ugyanilyen tartalmú döntéseket hozott.

A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése és 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.

A Kúria döntése elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. április 8.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró,
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró