Kvk.V.37.489/2014/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

KÚRIA

Kvk.V.37.489/2014/2.szám

A Kúria az ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. április 11. napján meghozott 1011/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t :

A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A kérelmező 2014. április 5-én kifogást nyújtott be Vas Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), amelyben előadta, hogy az önkormányzati tulajdonban álló, költségvetési pénzből működő Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Médiaközpont) fizetett hirdetése, amely a Vas Népe napilap 13. oldalán 2014. április 4-én jelent meg, sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiba foglalt alapelvi rendelkezéseket. A hirdetés 2/3-ad részét ugyanis  országgyűlési képviselő, a jelölő szervezet szombathelyi képviselőjelöltjének közlése teszi ki, aki az elmúlt 4 év Szombathelyt érintő pozitív történésekről, illetve városfejlesztési terveiről beszél. A hirdetésben nem jelenik meg más képviselő, pl. a Kormányváltás jelöltje. A közzétett hirdetés továbbá nem a Médiaközpont híre, nem kötődik pályázati kommunikációs tevékenységéhez sem, az „önkormányzati tulajdonú cég gyakorlatilag a szombathelyi adófizetők pénzéből kampányol egy országgyűlési képviselőjelölt mellett”. A kérelmező kérte az OEVB-től a jogszabálysértés tényének megállapítását, a Médiaközpont eltiltását a további jogszabálysértéstől és bírság kiszabását.

Az OEVB 39/2014. (IV.6.) számú határozatában a kifogást elutasította.

A kérelmező fellebbezése alapján eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2014. április 11-én hozott 1011/2014. számú határozatában helybenhagyta az OEVB határozatát. Érdemi döntését a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjaira, 146.§ b) pontjára, 231.§ (5) bekezdés a) pontjára alapította. Határozatának indokolása szerint a kérelmező által kifogásolt médiatartalom nem minősül politikai hirdetésnek. A sajtóterméket közzétevő napilap tulajdonosa ugyanis nem közpénzből fenntartott gazdasági társaság, a közte és a Médiaközpont között létrejött szerződés pedig tartalmaz olyan kitételt, mely szerint a Médiaközpont nem jogosult politikai hirdetés közzétételére. A sajtótermékben továbbá olyan Médiaközpont által átadott anyag jelent meg, amely aktuális közéleti eseményről, konferenciáról, Szombathely város egész közösségét érintő városfejlesztési koncepcióról tartalmaz tudósítást. A kérelmező csupán egy oldal lapterjedelmet kifogásolt, és nem hivatkozott olyan tényre, illetve nem csatolt olyan bizonyítékot, amely arra utalt volna, hogy a megjelent lapszám összességében nem biztosított egyenlő feltételeket a jelölő szervezetek számára, ezért az esélyegyenlőség elvének sérelme nem állapítható meg. Mivel a kifogásolt médiatartalom megjelenítésére jogszerűen, megbízási szerződés alapján került sor a kérelmező tévesen hivatkozott a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértésére is.

A kérelmező bírósági felülvizsgálati iránti kérelmében az NVB 1011/2014. számú határozatnak az OEVB 39/2014. (IV.6.) számú határozatára is kiterjedő megváltoztatását, kifogásának helyt adó döntés meghozatalát kérte. Azzal érvelt, hogy ezek a döntések nem felelnek meg a Ve. 2.§-ában, 43.§-ában, 146.§-ában, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010.évi CLXXXV. törvény 32.§-ában, 203.§ 55.pontjában, a 3096/2014. (IV.11.) AB határozatban, a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzésében foglaltaknak. Hivatkozott arra is, hogy hiányos, illetve téves az NVB határozatában megállapított tényállás, nem helytállóak a ténybeli és jogkövetkeztetések. Kifejtette, hogy az általa sérelmezett közlés politikai hirdetésnek, politikai reklámnak minősül.

A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem alkalmas érdemi felülvizsgálatra.

A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. § (1) bekezdése a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.

A Kúria rámutat arra, hogy a korábbi szabályozással ellentétben, a Ve. jelen esetre kialakított egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozta meg a jogorvoslati jogosultság alanyi körét. A fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult fellebbezést benyújtani [221. § (1) bekezdés].

A bírósági felülvizsgálat előterjesztésére azonban a Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát - az egyéb formai feltételek mellett - az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen.

Az érintettség azonban – ahogyan arra Kúria már több végzésében rámutatott – csak akkor állapítható meg, ha a hivatkozott jogsérelem a kérelmező saját jogaira és/vagy kötelezettségeire közvetlenül kihat. (Kvk. I.37.439/2014/2., Kvk.37.440/2014/3., Kvk.V.37.469/2014/2.) Ez azonban a kérelmező által előadottak alapján nem állapítható meg, mivel érintettségének alátámasztásaként csupán arra hivatkozott, hogy személyes adataiból megállapíthatóan, mint szombathelyi állandó lakos, szombathelyi választópolgár. A kérelmező e minőségének megnevezésén túl azonban nem közölt olyan adatokat, tényeket, és nem csatolt be olyan bizonyítékokat sem, amelyek igazolhatnák, hogy az általa kifogásolt médiatartalom rá személy szerint, jogainak gyakorlása, illetve kötelezettségei teljesítése tekintetében közvetlenül mikor, milyen módon hatott ki.

A választási eljárásban hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért a kérelmezőt terheli a felülvizsgálati kérelem valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor, ezért a Kúriának a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania. Utal ugyanakkor arra, hogy az NVB 1011/2014. számú határozata ellen nem csak a kérelmező, hanem más, a Ve. 222.§ (1) bekezdése szerinti törvényi követelménynek megfelelő személy, is terjesztett elő a kérelmezőével azonos tartalmú bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, amit a Kúria a Kvk.V.37.490/2014/2. számú végzésében érdemben bírált el. 

A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése és 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.

A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. április 17.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke
Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró
Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró