Kvk.V.37.540/2014/3. számú határozat

KÚRIA

Kvk.V.37.540/2014/3.szám

A Kúria az ügyvéd által képviselt  kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. április 30. napján meghozott 1094/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán indult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1094/2014. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Magánszemély kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NBV), sérelmezve, hogy a kérelmező médiaszolgáltató az Európai Parlament (EP) tagjai 2014. évi választásának kampányidőszakában, a 2014. április 08. és 28-a közötti időszakban, a televíziós műsorszámokban a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek közül a pártok számára lehetőséget adott politikai program bemutatására, a Jobbik Magyarországért Mozgalom (a továbbiakban: Jobbik) jelölő szervezet számára azonban nem. Benyújtotta kigyűjtését (24 tétel) időrendi sorrendben, kiemelve a műsorokba meghívott jelölő szervezet képviselőjét, és a hivatkozott műsorszámok internetes elérhetőségeit. A kifogást tevő álláspontja szerint sérült a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ /1/ bekezdés c) pontjában foglalt, az „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” és az e) pont szerinti, a „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” választási alapelv, ezért az NVB-től kérte a jogsértés tényének megállapítását, kérelmező kötelezését a határozat rendelkező részének közzétételére, és bírság megfizetésére.

A NVB a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázása érdekében a kifogás körében nyilatkozattételre hívta fel a kérelmezőt. A médiaszolgáltató képviselője szerint az alapelveket nem sértették meg, a Jobbik programjával kapcsolatosan is nyújtottak tájékoztatást, meg is jelölt három videofelvétel és négy internetes cikk elérhetőséget hivatkozva arra, hogy a kampány még nem zárult le, illetve 2014. április 29-én és április 30-án a Jobbik meghívást kapott a  műsorokba.

A NVB a 2014. április 30-án kelt 1094/2014. számú határozatával a kifogásnak helyt adott, megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2.§ /1/ bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket azzal, hogy a 2014. április 8. és 2014. április 28. napja közötti műsorfolyamban a Jobbik számára nem biztosított a többi jelölő szervezethez képest arányos megjelenési lehetőséget, ezért eltiltotta a jogsértő tevékenység további folytatásától, és kötelezte, hogy a határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a televíziós műsorok egy-egy műsorszáma előtt tegye közzé, a bírság kiszabására vonatkozó kérelmet ugyanakkor nem értékelte megalapozottnak, így azt elutasította.
Indokolása szerint a Ve. mellett irányadóak a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) rendelkezései is. A műsorszámokat összességükben, a kampányidőszak egy átfogó, jelentős hányadát felölelő időtartamára kell vizsgálni.
A Ve. 139.§ és 331.§ /1/ bekezdése alapján az Európai Parlament tagjai 2014. évi választásának kampányidőszaka 2014. április 5-től 2014. május 25-én 19.00 óráig tart, a kifogást tevő az EP tagjai választása kampányidőszakának egy átfogó, majdnem három hetet felölelő időszaka tekintetében nyújtott be bizonyítékot.
A NVB álláspontja szerint a kérelmező nyilatkozatában megjelölt hírműsorszámban való megjelenés nem egyenértékű a médiaszolgáltató által sugárzott azon műsorszámokkal, melyek keretében az EP tagjainak választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezetek öt, tíz, illetve tizenöt perces időkeretben fejthetik ki véleményüket, ismertethetik politikai programjaikat. A nyilatkozatban megjelölt további két felvétel tartalma pedig nem kapcsolódik az EP tagjainak választásához. Az internetes sajtótermékben megjelent négy cikk nem alkalmas a tényállás tisztázására, mivel a kifogás tárgya a médiaszolgáltató által közzétett médiatartalom.
A NVB véleménye szerint a kifogásolt időszakban a médiaszolgáltató nem biztosított a Jobbik számára lehetőséget arra, hogy az EP tagjainak választásával kapcsolatos politikai programját kifejtse, amellyel megvalósította a megjelölt alapelvek sérelmét.

A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte. Sérelmezte, hogy a nyilatkozatában megjelölt tényállási elemeket (a megjelölt három videó anyagot és a két meghívót) az NVB nem vette figyelembe, azok értékelése esetén ugyanis nem állapítható meg a Jobbik vonatkozásában a Ve. alapelveinek sérelme. Nem vizsgálta azt sem, hogy a kifogást tevő megfelel-e a Ve. 208.§-ában előírt feltételeknek. Hivatkozott arra, hogy az Smtv. 13.§-ában foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével kapcsolatos vizsgálat lefolytatására az NVB-nek nincs hatásköre, továbbá a Jobbik EP választással kapcsolatos listája csupán 2014. április 22-től kezdődően emelkedett jogerőre, addig jelölő szervezetről és jelöltekről nem is lehet beszélni. A kifogás és a határozat helytelen időszakra (2014. április 8.-28.) vonatkozóan jelölt meg az állítólagos jogsértést, érdemi és megfelelően alátámasztott döntés az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megtartásáról álláspontja szerint csupán a kampányidőszak után hozható meg.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár benyújthat /Ve. 208.§/, ezért a kifogást tevő, a határozatban „beadványozó magánszemély-nek” megnevezett személy kifogását az NVB jogszerűen bírálta el.

Rögzíti a Kúria, az NVB a tényállás tisztázása körében nyilatkozattételre megkereste a kérelmezőt, továbbá a 2014. április 30-i ülésének jegyzőkönyve tartalmazza, hogy egyhangú szavazata alapján megtekintette a kérelmező által becsatolt videó anyagot. Az NVB a kifogás mellett a kérelmező nyilatkozata, az általa meghatározott műsorok, cikkek megtekintése és értékelése alapján hozta meg döntését, amelyet tartalmaz a határozat is (4., 5. oldalak). Alaptalanul hivatkozott ezért a kérelmező a tényállás tisztázási kötelezettség megsértésére, az NVB eljárása megfelelt a Ve. 43.§ /1/ bekezdésében, 151.§-ában, 218.§ /1/ bekezdésében foglaltaknak, a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázta a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.

A Kúriának választási ügyben a Ve. 228.§ /2/ bekezdése alapján a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell – a Ve-ben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni. E törvényi előírásból következően a Kúria az NVB határozatát a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül.

A kérelmező felülvizsgálati kérelméhez nem készített kimutatást a kifogással érintett műsoroknak a vizsgált időszakban közzétett adásairól, azok tartalmáról, részletező álláspontot a megjelölt 24 tétellel kapcsolatosan nem közölt, az általa sugárzott médiatartalmakra vonatkozóan a Ve. 225.§-ában biztosított lehetősége ellenére bizonyítékokat nem nyújtott be. A NVB vizsgálta és okszerűen értékelte a kérelmező által hivatkozott három videofelvételt. A Kúria megállapította, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárásban a kérelmező bizonyítékokkal nem cáfolta meg az NVB azon megállapítását, hogy a Jobbik számára – a többi jelölő szervezethez képest – arányos megjelenési lehetőséget nem biztosított, ugyanakkor tételesen kimunkálva, bizonyítási eszközökkel alátámasztottan nem igazolta, hogy a nyilatkozatában megjelölt videó anyag tartalom a Jobbik számára is arányos megjelenési lehetőség. Bizonyítási kötelezettsége teljesítésére nem bírt befolyással a választási listára vonatkozó döntés jogerejének időpontja.

Az NVB-nek tényállás tisztázási kötelezettsége van, így nem volt feladata jelölő szervezet médiában való „részvételi szándéka felmerülésének” a vizsgálata. A kérelmező nem közölt és igazolt olyan tényt, hogy meghívta valamelyik műsorába a Jobbikot, azonban a lehetőséget a jelölő szervezet elutasította. A NVB által vizsgált időszakba nem tartozott bele a 2014. április 28-át követő időszak, ezért nem sértett jogszabályt a NVB azzal, hogy a kérelmező nyilatkozatában foglalt, a 2014. április 29-ei és 30-ai műsoraival kapcsolatos magatartására megállapításokat nem tett.   

A Ve. 139.§-a szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A NVB pontosan meghatározta az EP tagjai 2014. évi választásának kampányidőszakát, és helytállóan állapította meg, a kampányidőszakban húsz egymást követő nap elégséges időtartam ahhoz, hogy a médiaszolgáltató meghatározott műsorszámai vonatkozásában a Ve. alapelvek érvényesülése átfogóan vizsgálható.
Az NVB azt is helyesen fejtette ki, hogy nem kiragadott műsorszámokat vizsgált, hanem a választással kapcsolatos médiatartalmak műsorfolyamát. Nincs jogszabályi alapja a kérelmező azon felvetésének, hogy az esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megtartásáról a kampányidőszakban nem, csupán azt követően hozható - vizsgálatot követően - döntés.

A Kúria megállapította, hogy a NVB a Ve. 151.§-ában meghatározott kötelezettségét teljesítette, eljárása során más szerv, hatóság hatáskörét nem vonta el. Kiemelte ugyanakkor, hogy a médiaszolgáltatás tartalmának meghatározása a médiaszolgáltató szabad döntésén alapul, amelyért felelősséggel tartozik.  

Hangsúlyozza a Kúria: minden egyes nemperes választási eljárásban a konkrét tényállás és alkalmazandó jogszabályok határozzák meg a mikénti döntést. A kérelmező jelen bírósági felülvizsgálati kérelme bizonyítatlansága okán nem alapos, egyrészt az NVB határozati állításait nem cáfolta meg, másrészt saját hivatkozásait nem bizonyította.

Mindezek folytán a Kúria a Ve. 231.§ /5/ bekezdés a)pontja alapján az NVB határozatát helybenhagyta.

A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ /7/ bekezdése szerint állapította meg, és annak viselésére a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.)IM rendelet 13.§/2/ bekezdése értelmében kötelezte a kérelmezőt.

A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ /5/ bekezdése zárja ki.  

Budapest, 2014. május 7.

Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva bíró