Kvk.V.37.864/2016/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A KÚRIA
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.V.37.864/2016/3.
A tanács tagjai: dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke,
                    dr. Kurucz Krisztina előadó bíró,
                    dr. Kárpáti Magdolna bíró

A kérelmező:

Képviselője: dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda
                           (ügyintéző: dr. Czeglédy Csaba ügyvéd)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

A per tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 2016. szeptember 16. napján kelt 65/2016. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 65/2016. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] A magánszemély (a továbbiakban: Indítványozó) a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) indítványt terjesztett elő a NVB elnökének e megbízatása összeférhetetlenségének és megbízatása megszűnésének megállapítása iránt.

[2] Indítványát a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 18.§ (1) bekezdése, (2) bekezdés d) pontja, 34.§ (1) bekezdés b) pontja, (3)-(4) bekezdései, 43.§ (4) bekezdése, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről szóló 2011. évi XXXVI. törvény 2.§ (1) bekezdése, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról szóló 1278/2010.(XII.15.) Korm. határozat, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 13.§ (5) bekezdése, 104.§ (1) bekezdés a), b) pontjai, 104/A.§ (2) bekezdése, az Államreform Bizottság felállításáról szóló 1602/2014.(XI.4.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm.hat1.), a közigazgatási perrendtartás kodifikációjáról szóló 1011/2015.(I.22.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm.hat2.), a rektori megbízásról szóló 1/2012.(I.6.) KE határozat, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 1.§ (1) bekezdése, 2.§ a), b) pontjai alapján terjesztette elő.

[3] Előadása szerint az NVB elnöke egyben rektor és egyetemi tanár a Nemzeti Közszolgálati (NK) Egyetemen, elnöke az Államreform Bizottságnak, illetve a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs (KPK) Bizottságnak. 

[4] Az Indítványozó következtetése, hogy  nem lehetne a NVB választott tagja (elnöke), mert rektorként és a bizottságok elnökeként a kormánnyal, a közigazgatási fejlesztésért, a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterekkel, mint központi államigazgatási szervekkel más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A választási bizottság, így a NVB csak akkor független, ha a választott tagjai függetlenek. A NVB jelenlegi elnöke nem független, több tevékenységét is a kormány érdekében, a kormánynak alárendelten végzi, így megbízatása a társadalom érdekét és a törvényhozói célt sérti. Kérte ezért a NVB-t, hogy a NVB elnökének e megbízatása megszűnését – összeférhetetlensége okán – állapítsa meg.

[5] Az indítványozó bizonyítékként a NVB elnökének a NVB hivatalos honlapján elérhető önéletrajzát, továbbá az interneten megjelent, a NVB elnökének tisztségeivel összefüggő cikket nyújtott be.

[6] A NVB a 2016. szeptember 16. napján kelt 65/2016. számú határozatában a NVB elnöke összeférhetetlenségére tett indítványt elutasította, megállapítva, hogy nem összeférhetetlen a NVB elnökének a NVB-ben betöltött választott tagságával az, hogy a NK Egyetem rektora, illetve hogy az Államreform és a KPK Bizottságok elnöke.

[7] A NVB megállapította, hogy az Indítványozó semmilyen konkrétumot nem szolgáltatott állítására vonatkozóan annak bizonyítékaként, hogy az egyetemi rektori és a bizottsági elnöki pozíciók miért lennének összeférhetetlenek a választási bizottság választott tagságával.

[8] A NVB az irányadó jogszabályok mellett döntése meghozatalakor figyelembe vette a Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárainak, valamint a NVB elnökének írásbeli nyilatkozatait. A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárának megkeresésre adott válaszirata szerint  nem áll kormányzati, állami vezetői, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban a Miniszterelnökséggel, a Belügy-, az Emberi Erőforrások, a Földművelésügyi, a Honvédelmi, az Igazságügyi, a Külgazdasági és Külügy-, a Nemzetgazdasági, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumokkal és a Miniszterelnöki Kabinet Irodával, e minisztériumok részéről semmilyen díjazásban nem részesül. Az Igazságügyi Minisztérium Közigazgatási államtitkára megkeresésre akként nyilatkozott, hogy a NVB elnöke semmilyen jogviszonyban nem állt, és nem áll az Igazságügyi Minisztériummal, a KPK Bizottság elnöki feladatait az Igazságügy miniszter felkérésére díjazás nélkül látta el, e bizottság a munkáját már befejezte. A NVB elnöke nyilatkozatában az Indítványozó állításait mindhárom pozíció tekintetében cáfolta.

[9] A határozat indokolása szerint a NVB 7 tagját és 3 póttagját – a Köztársasági elnök javaslatára - az Országgyűlés 2013. szeptember 30-án választotta meg, amely napon tartott alakuló ülésén a NVB megválasztotta elnökének, aki ekkor már (2012. január 1-től) a NK Egyetem rektora volt.

[10] A NVB kifejtette, hogy a NVB elnöke a NK Egyetem rektoraként két okból sem tartozik a Ve. 18.§ (2) bekezdés d) pontjában foglalt, összeférhetetlenségi rendelkezések hatálya alá. Az Egyetem nem a Kjtv. szerint meghatározott államigazgatási szerv, és nem a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6.§ 17. pontjában meghatározott közigazgatási szerv. Az Egyetem felsőoktatási intézmény, amely egyik kategóriába sem sorolható, azaz az Egyetem nem tartozik a Ve. 18.§ (2) bekezdés d) pontjának szervi hatálya alá, és azt nem eredményezi a fenntartói struktúrája sem.

[11] A Ve. 18.§ (2) bekezdés d) pontja továbbá felsorolja azon jogviszony típusokat, amelyek esetében összeférhetetlenség megállapításának lehet helye az ott meghatározottak szerinti központi államigazgatási szerveknél. Kivételként tartalmazza e törvényhely a közalkalmazotti jogviszonyt. A NVB elnöke az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban áll, amelyet kinevezési okmánya bizonyít. Összeférhetetlensége tehát ezen az alapon sem állapítható meg.

[12] Az Indítványozó következő állítása körében, hogy a Bizottságok elnöki posztja miatt az NVB elnöke a kormánnyal más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, a NVB a határozatában megjelölt törvényhelyek, határozatok alapján azt állapította meg, hogy az Államreform Bizottság nem a Ve. 18.§ (2) bekezdés d) pontjában hivatkozott Kjtv. szerinti központi államigazgatási szerv és nem minősül a Kttv. szerint egyéb közigazgatási szervnek sem. Elnöki feladatait e bizottságban a NVB elnöke nem munkaszerződés és nem is más munkavégzésre irányuló jogviszonyban látja el, továbbá nem szolgálati viszony keretében, ezentúl tisztsége nem állami vezetői tisztség. Díjazásban nem részesül. Az Államreform Bizottságban az elnöki pozíció tehát nem összeférhetetlen a NVB elnöke részéről a NVB választott tagságával és elnöki megbízatásával.

[13] A KPK Bizottság az Államreform Bizottság eseti munkacsoportja, feladata a koncepcionális súlyú kérdésekben való álláspont kialakítása, szakmai anyagok előkészítése, véleményezése, elnöki tevékenységéért a NVB elnöke díjazásban nem részesül. E Bizottság ugyanolyan szerv, mint az Államreform Bizottság, amely okán összeférhetetlenség ebben a bizottságban betöltött elnöki pozíciója miatt sem állapítható meg a NVB elnökére vonatkozóan.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[14] Az Indítványozó felülvizsgálati kérelmében a NVB határozatának megváltoztatását és a NVB elnöke megbízatásának összeférhetetlenség miatti megszűnése megállapítását kérte. Álláspontja szerint a határozat sérti a Ve. 14.§ (1) bekezdés, 18.§ (2) bekezdés d) pontja, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 4.§, 5.§, a Nftv. 104.§ (1) bekezdés b) pontja rendelkezéseit, a Korm.hat1. 2.-5. pontjait.

[15] A NVB és annak elnöke megsértette továbbá a Ve. 34.§ (4) bekezdésében foglaltakat, a NVB elnökének bármilyen jellegű nyilatkozata és részvétele a saját összeférhetetlenségi eljárásában nem megengedhető.

[16] Az Indítványozó fenntartotta és lényegében megismételte az indítványában foglaltakat, új tényként hivatkozott az Államreform Bizottság tagjainak személyi összetételére,  a NK Egyetem rektori tisztségének összeférhetetlenségi körében bizonyítékként megjelölte az egyetem 2016. június 30. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát, mellékletét.

[17] Hangsúlyozta, hogy a NVB elnökének rektori teendői, a mindennapos (pl.: irányítás, fenntartás) és a jövőre néző munkavégzése jogi függőséget, azaz más, munkavégzésre irányuló jogviszonyt eredményezett, ahogyan a bizottsági elnöki pozíciói is, figyelemmel e bizottságok létrehozásának körülményeire és feladataikra.

A Kúria döntése és jogi indokai

[18] Az Indítványozó-kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme nem alapos.

[19] A NVB tagjait, közöttük …..., az Országgyűlés választotta meg. A választási bizottság tagjának megbízatása megszűnik a Ve. 18.§-ában szabályozott összeférhetetlenség esetén. E megbízatás megszűnésének megállapítását összeférhetetlenség miatt bárki indítványozhatja, az indítványról a választási bizottság dönt (Ve. 20.§ (1) bekezdés, 34.§ (1) bekezdés b) pont, (3)-(4) bekezdés). Az Indítványozónak e jogszabályhelyekre alapítottan előterjesztett indítványát a NVB a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatában elbírálta.

[20] A Ve. 18.§ (1) bekezdése szerint a választási bizottságnak nem lehet tagja
a) a köztársasági elnök,
b) a háznagy,
c) képviselő,
d) alpolgármester,
e) jegyző,
f) másik választási bizottság tagja, választási iroda tagja,
g) a Magyar Honvédséggel szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint
h) jelölt.

[21] Az Indítványozó e bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokra nem hivatkozott.  

[22] A Ve. 18.§ (2) bekezdése továbbá előírja, hogy nem lehet a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a) párt tagja,
b) a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet tagja,
c) a választókerületben induló jelölt hozzátartozója,
d) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervvel vagy a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, szolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a közalkalmazott kivételével, állami vezető.

[23] Az Indítványozó indítványában (6. oldal ötödik bekezdés) azt állította, hogy „a Ve. 18.§ (2) bekezdés d) alapján dr. Patyi András nem lehetne a NVB választott tagja (elnöke)”, mert mind rektorként, mind a két Bizottság elnökeként „a Kormánnyal, a közigazgatási fejlesztésért, a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterekkel, mint központi államigazgatási szervekkel más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll”. Az Indítványozónak állítását bizonyítania kell.

[24] Az Indítványozó bizonyítékként jelölte meg a NVB elnökének a NBV hivatalos honlapján elérhető önéletrajzát, és annak adatait (a rektori, illetve az indítványban megjelölt két bizottságban betöltött elnöki tisztséget).

[25] ….........nak az önéletrajza és annak adatai tények, azoknak a valósággal egyezőségét az NVB és az Indítványozó nem vitatta, az Indítványozó által kiemelt adatoknak a Ve. 18.§ (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakkal való egyezőségét, azoknak való megfelelőségét az Indítványozó maga sem állította. Önmagukban azok a tények, hogy a NVB elnöke a NK Egyetem rektora, az Államreform Bizottság és a KPK Bizottság elnöke a Ve. 18.§ (1) bekezdésének, (2) bekezdés a)-c) pontjainak kifejezett rendelkezése hiányában összeférhetetlenséget nem eredményeznek.  

[26] A Ve. 18.§ (2) bekezdés d) pontjára alapított összeférhetetlenség esetén pedig az Indítványozónak azt kellett volna bizonyítania, hogy a NVB elnöke a NK Egyetem rektoraként, továbbá az Államreform Bizottság, illetve a KPK Bizottság elnökeként a Kjtv. szerinti
központi államigazgatási szervvel vagy
a választási bizottság illetékességi területén hatáskörrel rendelkező egyéb közigazgatási szervvel
kormányzati szolgálati jogviszonyban,
állami szolgálati jogviszonyban,
szolgálati vagy
más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban
álló személy a közalkalmazott kivételével, állami vezető.

[27] Önmagában az önéletrajzi adat „más, munkavégzésre irányuló jogviszony”-t nem bizonyít. Az Indítványozó által benyújtott, a NVB elnökének függetlenségét tárgyaló cikk a „más, munkavégzésre irányuló jogviszony”-on alapuló összeférhetetlenség igazolására alkalmatlan bizonyíték, ahogyan a bírósági felülvizsgálat iránti kérelméhez csatolt, a NK Egyetem alapító okirata és melléklete sem igazol ilyen jogviszonyt.

[28] Az Indítványozó kérelme bizonyítására köteles, a Ve. 43.§ (1) bekezdése értelmében pedig a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A NVB határozata ellen benyújtott - új tényeket és bizonyítékokat is tartalmazható - bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló Kúria a bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell, hogy alkalmazza a Ve.-ben foglalt eltérésekkel (Ve. 225.§, 228.§ (2) bekezdés, 229.§ (1) bekezdés). Az Indítványozó tehát a bírósági felülvizsgálati szakban is bizonyíthatott, a Kúria pedig a NVB határozatának jogszerűségét a felülvizsgálati kérelemben meghatározott körben és jogszabályok alapján vizsgálhatta felül (Pp. 215.§).

[29] A Kúria a rendelkezésére álló iratanyag alapján azt állapította meg, hogy az Indítványozó nem bizonyított indítványát a NVB helyes döntéssel utasította el, és a nem bizonyítottság okán az indítványa körében az összeférhetetlenség nem volt megállapítható. Hangsúlyozza a Kúria, minden egyes nemperes választási eljárásban a konkrét tényállás és alkalmazandó jogszabályok határozzák meg a mikénti döntést. Az Indítványozó jelen bírósági felülvizsgálati kérelme bizonyítatlansága miatt nem alapos, ugyanis saját előadásait tények igazolására alkalmas bizonyítékokkal nem támasztotta alá.

[30] Rögzíti a Kúria, hogy az Indítványozó és a NVB is hivatkozott részletesen azon jogszabályi, határozati háttérre, amelyek kapcsolhatók a NVB elnöke önéletrajzából az Indítványozó által kiemelt adatokhoz (pl.: az NK Egyetem fenntartóinak személye, fenntartói jogosítványok, a Bizottságok személyi összetétele). Az Indítványozó kérelme a Ve. 18.§ (2) bekezdés d) pontjának „más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy” törvényi feltételén alapult, az összeférhetetlenség bizonyítékainak előtárása hiányában azonban nem voltak a megjelölt jogszabályok, határozatok mivel összevethetők, ütköztethetők, így azok érdemi értékelését a Kúria nem végezhette el.

[31] Az Indítványozó eljárási kifogására figyelemmel rögzíti a Kúria, hogy a választási bizottsági tagság - összeférhetetlenség miatti - megszűnésének megállapítása iránti indítványt elbíráló döntés meghozatalában az érintett tag nem vehet részt, az érintett tagot a határozatképesség szempontjából nem kell figyelembe venni (Ve. 34.§ (4) bekezdés). A NVB 2016. szeptember 16-i üléséről felvett jegyzőkönyv szerint az ülésen a NVB elnöke nem vett részt, a jelenléti ívet sem írta alá, az ülésnek az Indítványozó indítványának eldöntésén kívül más napirendi pontja nem volt. Nincs bizonyíték arra, hogy a döntésben a NVB elnöke részt vett volna, erre vonatkozó bizonyítékot az Indítványozó nem nevezett meg. A NVB elnöke álláspontját az ellene előterjesztett összeférhetetlenségi indítványra vonatkozóan nyilatkozatban fogalmazta meg, amely írásbeli dokumentum, és nem tagi személyes részvétel a döntéshozatalban. Az indítvánnyal érintett tag részéről nyilatkozat tételét, illetve annak döntéshozó általi értékelését a Ve. nem tiltja.

[32] A Kúria megállapította, hogy az Indítványozó eljárási kifogásának nincsen ténybeli alapja, annak hiányában jogszabálysértés a NVB részéről nem volt megállapítható.  

[33] Mindezek folytán a Kúria a NVB határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta, megállapítva, hogy az Indítványozó nem bizonyította kérelme alaposságát.

Záró rész

[34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229.§ (2) bekezdésének megfelelően nemperes eljárásban bírálta el.

[35] A Kúria a felülvizsgálati eljárási illetékről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése, a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján rendelkezett.

[36] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2016. szeptember 20.

Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Kárpáti Magdolna sk.bíró