Kvk.VI.37.303/2018/2. számú határozat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.VI.37.303/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: ...

A kérelmező képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Nemzeti Választási Bizottság 303/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 303/2018. számú határozatát helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Jász-Nagykun-Szolnok megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 31/2018. (III.05.) OEVB határozatával a ... jelölő szervezetnek ... jelölt nyilvántartásba vételére irányuló kérelmét visszautasította. Indoka szerint az Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 125. §-ában foglaltak szerint elvégezte az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzését és megállapította, hogy az elfogadható ajánlások száma 89. Tekintve, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-ában foglaltak szerinti, a jelöléshez szükséges 500 érvényes választópolgári aláírás 2018. március 5. napján 16 óráig nem állt rendelkezésre, az OEVB a törvényes feltételek hiányában a Ve. 133. § (2) bekezdés alapján a jelölt nyilvántartásba vételét visszautasította.

[2] A kérelmező fellebbezésében a határozat megváltoztatását, a jelölt nyilvántartásba vételét kérte, mert álláspontja szerint az elsőfokú határozat a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján jogszabálysértő, okszerűtlen és megalapozatlan. Hivatkozott még a Ve. 46. § d) pontjára, 126. § a) és b) pontjára, a 122. § (1)-(6) bekezdésére, a 125. § (1)-(3) bekezdésére, valamint az Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 5/2014. számú iránymutatására (a továbbiakban: Iránymutatás) is. Kifogásolta, hogy a határozat indokolásából nem állapítható meg az érvénytelenné nyilvánított ajánlások száma és az érvénytelenség pontos oka, ennél fogva a fellebbezését részletesebben indokolni nem állt módjában. Indítványozta az ajánlóívek - jelenlétében történő - ismételt tételes ellenőrzését.

[3] Az NVB 303/2018. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Rögzítette, hogy a Ve. 125. § (1) bekezdés alapján a jelöltállítás érdekében gyűjtött ajánlások ellenőrzését a választási irodák végzik. A Ve. 126. § szerint az ajánlás akkor érvényes, ha a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző 48. nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben, b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljes körűen megegyeznek, c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.

[4] A Ve. 127. § (3) bekezdése előírja, hogy az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot. Az ajánlások ellenőrzése során az OEVI nem mérlegelési jogkörében jár el, mivel a Ve. 126. § egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek. E körben utalt az NVB a Ve. 126. § b) pontjában foglalt szabályra, mely szerint csak azok az ajánlások fogadhatók el érvényesként, amelyeknél az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai teljes körű egyezést mutatnak a központi névjegyzék adataival.

[5] A teljes körű egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban az NVB által kiadott Iránymutatás rögzítette, hogy érvényesként fogadhatók el azok az ajánlások is, amelyek esetében a választópolgárnak az ajánlóíven feltüntetett adatai csekély mértékű eltérést mutatnak a névjegyzék adataihoz képest. Az Iránymutatás taxatíve rögzíti azokat az eltéréseket, amelyeket a választási irodák az ellenőrzés során figyelembe vehetnek. A kérelmező a fellebbezését a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára alapította, de amint arra már utalás történt a választási irodák az ajánlás ellenőrzésénél nem mérlegelés, hanem a Ve. 126. §-ában előírt szabály alapján, valamint az Iránymutatás egyes pontjában rögzítettek figyelembe vételével járnak el.

[6] Az NVB utalt a Ve. 127. § (3) bekezdésében írt azon szabályra, amely szerint az ajánlás ellenőrzés eredményéről az OEVI külön tájékoztatást készít, ennél fogva a nyilvántartásba vételről rendelkező NVB határozatnak nem része az érvénytelennek minősített ajánlások számának és az érvénytelenség okának tételes felsorolása. Ez összhangban van a Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú határozatában foglalt állásponttal is. Kiemelte, hogy az Iránymutatás 2. pontja rögzíti, hogy az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet számára fennáll annak lehetősége, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően az OEVI-től tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az Iránymutatás hangsúlyozta, hogy az OEVI biztosítja az ajánlások ellenőrzéséről készített iratokban való betekintés lehetőségét. Ezzel segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogsértés miben létének kifejtésében.

[7] A kérelmező a jogorvoslati kérelmében nem jelölte meg (az ajánlóív sorszáma és ezen belül az ajánlás sorszámának feltüntetésével), hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmes az érvénytelenné nyilvánítás, illetve hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesnek elfogadni. Az általánosságban kifejtett jogorvoslati kérelemben lehetősége lett volna konkrétan megjelölni a jogszabálysértést, tájékoztatást kérni az OEVI-től az ajánlások érvénytelenségének okairól.

[8] Az NVB megállapította továbbá, hogy az OEVB határozata tartalmazza  Ve. 46. § d) pont dd) alpontja szerinti jogszabályhelyeket. Ezek meglétét az NVB egyértelműnek találta.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[9] Az NVB határozatával szemben a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben elsődlegesen kérte, hogy a Kúria az NVB határozatát, mint megalapozatlant és jogszabálysértőt helyezze hatályon kívül és új határozat hozatalára utasítsa az NVB-t, másodlagosan pedig a határozat megváltoztatását kérte és a jelölt nyilvántartásba vételének elrendelését.

[10] Hangsúlyozta – az NVB határozatában foglalt külön tájékoztatással kapcsolatban –, hogy nézete szerint ezen tájékoztató nem tartalmazza az ajánlások érvénytelenségének okait, kizárólag statisztikai jellegű felsorolás, az egyéb okok meghatározásából nem derül ki az érvénytelenség valódi oka. Kiemelte, hogy a betekintés jog gyakorlása során, mivel a lakcímnyilvántartóba, egyéb nyilvántartásokba nincsen betekintési joga, önmagában nem állapítható meg, hogy mely adat nem egyezik meg a nyilvántartással.

[11] Kifejtette továbbá, hogy az a szubjektív megítélés, amely szerint adott esetben az ajánlóíven szereplő írás olvashatatlan nem lehet az elutasítás indoka. Rámutatott, hogy ezen tájékoztatót a határozat mellékleteként részére nem küldték meg. Az NVB nem vette figyelembe, hogy az elsőfokú határozat megsértette az Ve. 46. § d) pontjában foglalt rendelkezéseket, így különösen a da) alpontban lévő a tényállás megállapításra vonatkozó és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok rögzítésére vonatkozó kötelezettséget. Emiatt az elsőfokú határozat súlyosan jogszabálysértő.

[12] Az indokolási kötelezettség azzal csorbult, hogy az NVB csupán rögzítette, hogy a benyújtott ajánlásokból mennyi ajánlás került érvényessé nyilvánításra, az érvénytelenség okainak megjelölése nélkül.

[13] Az indokolási kötelezettség teljesítése nélkül az első- másodfokú választási bizottság határozata továbbra is jogszabálysértő és megalapozatlan.

A Kúria döntése és jogi indokai

[14] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.

[15] A Kúria rögzíti, hogy a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdésben foglalt érintettsége fennáll. A Kúria mindenek előtt arra utal, hogy a kérelmező a jogorvoslati eljárás során mindvégig azt kifogásolta, hogy az első fokon eljárt OEVB határozata nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, nem tartalmazta, hogy milyen okból minősített ajánlásokat érvénytelennek. Ezt a jogszabálysértést az NVB határozata sem orvosolta. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében lényegében az NVB határozatában foglaltakra reagálva állította, hogy nézete szerint a Ve. 227. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatóból sem derül ki az érvénytelenség valódi oka. Ez utóbbi –  már a bírósági felülvizsgálati kérelemben felhozott – kérelmezői kijelentéssel kapcsolatban a Kúria arra kíván rámutatni, hogy a kérelmező beadványából nem egyértelmű, hogy hol, mikor, milyen dokumentumot tekintett meg és pontosan milyen irat (iratok) tartalmából jutott arra a következtetésre, hogy nem deríthető ki, nem ismerhető meg  az érvénytelenség oka, illetve az sem derül ki a beadványból, hogy kért-e az adatok értelmezéséhez a kérelmező további segítséget. Ha nem volt megállapítható az érvénytelenné nyilvánítás oka, akkor mire alapozva hivatkozik a kérelmező az olvashatatlan aláírással kapcsolatban „szubjektív megítélésre”.

[16] Mivel a Kúria előtti rövid – három napos – ügyintézési határidejű sommás eljárásban e körben a kérelmező hiánypótlásra történő felhívására nem volt mód, a beadványt a megismerhető, értelmezhető tartalma alapján kellett elbírálni. Ez a tartalom pedig továbbra is az, hogy az elsőfokú határozat nem indokolta meg az érvénytelenné nyilvánított ajánlások okát, amit nem orvosolt a másodfokú hatóság sem.

[17] E vonatkozásban a Kúria megállapította, hogy az NVB határozata teljes körűen megválaszolt a kérelmező által a fellebbezésben felhozott kifogásokra. A Kúria ismétlés nélkül csupán kiemeli, hogy az ajánlások ellenőrzése során az OEVI nem mérlegelési jogkörben jár el. A Ve. 126. §-a konkrétan megjelöli, hogy egy ajánlat mikor érvényes. Ezen kritériumok értékelését segíti még az Iránymutatás is. Az ellenőrzés eredményéről az OEVI a Ve. 127. § (3) bekezdése szerint tájékoztatja az illetéket választási bizottságot. E tájékoztatónak a jelölt, illetve jelölő szervezet általi megismerését a Ve. nem zárja ki, az Iránymutatás, illetőleg az NVB által felhívott Kúria Kvk.II.37.326/2014/3. számú végzése pedig kifejezetten tartalmazza ennek lehetőségét.

[18] Tény, hogy a Ve. 46. § d) pont da) alpontja szerint a választási bizottságok határozatainak tartalmazni kell a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat is, de ez nem jelenti az összes – adott esetben több száz – ajánlás érvényességének, illetőleg érvénytelenségének egyenkénti feltüntetését. Ilyen kívánalom a jogszabályban nincs és a Kúria joggyakorlata sem fogalmaz meg elvárást az ajánlások el nem fogadása okai részletes ismertetésére. A kérelmező által is megismerhető ellenőrző rendszerből kinyomtatott eredmény statisztikai adatlap adataiból kétségkívül megállapítható, hogy az elfogadható ajánlások száma nagyságrenddel alatta maradt a jelöléshez szükséges érvényes választópolgári ajánlásoktól.

[19] Végezetül rögzíti a Kúria, hogy a kérelmező a fellebbezésében általánosan hivatkozott az OEVB határozatának jogszabálysértő voltára. Azt, hogy melyik érvénytelen ajánlás esetén, miért kellett volna ellentétes következtetésre jutni, nem jelölte meg, az NVB csak ezzel az általános tartalommal bírálhatta el a fellebbezést, ennek pedig a Ve. 46. § d) pont da) alpontjának megfelelően eleget tett.

[20] A kérelmező bírósági felülvizsgálat kezdeményezése során a Kúria azt állapította meg, hogy a Ve. szerinti indokolási kötelezettség körében a jelen eljárásban az NVB nem sértett jogszabályt, ennél fogva a Ve. 122. §-ának sérelme nem állapítható meg.

[21] A Kúria a fentiekre tekintettel az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel a Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[23] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja szerint az állam viseli.

[24] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 16.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró