Kvk.VI.37.508/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é  s e

Az ügy száma: Kvk.VI.37.508/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező: Magyar Kétfarkú Kutya Párt

A kérelmező képviselője: Dr. ... ügyvéd

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 843/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 843/2018. számú határozatát helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező a Pest megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnak (a továbbiakban: OEVB) az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán, a Pest megye 02. országos egyéni választókerület (a továbbiakban: OEVK) választási eredményét megállapító határozata ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 242. § (2) bekezdés a) pontja és 221. § (1) bekezdése alapján elektronikus levélben fellebbezést nyújtott be, mert álláspontja szerint az sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választások tisztaságára vonatkozó alapelvet.
[2] A támadott határozatot az OEVB a jegyzőkönyve szerint 5. napirendi pont keretében számozatlanul hozta meg. A kérelmező előadta, hogy a Biatorbágy 002. szavazókörében a szavazás napján történt jogszabálysértéssel összefüggésben korábban kifogást is előterjesztett, amely miatti jogorvoslati eljárás folyamatban van.
[3] A szavazókörben a szavazás eredményéről készült jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy pártlistás szavazólapból a pártlistára szavazó megjelent választópolgárok számánál huszonnéggyel több volt az urnában. Ez a szám nagyságrendileg közelít a nemzetiségi szavazólapok kiadott és urnában lévő harminckettes számához. Ehhez képest egyéni szavazólapból huszonöt darabbal kevesebb volt az urában megtalálható, mint a megjelent választópolgárok száma.
[4] Ezen tényekből okszerűen lehet következtetni arra, hogy a szavazatszámláló bizottság huszonnégy, a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett, a választáson megjelent választópolgárok számára nem egy egyéni és egy nemzetiségi listás szavazólapot, hanem egy pártlistás és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott ki. Ezzel jelentősen megnőtt a pártlistára leadott érvénytelen szavazatok száma, illetve érdemi számú választópolgár nem adhatta le az egyéni jelöltekre a szavazatát. Összességében a kérelmező álláspontja szerint a támadott határozat a fent említett alapelv sérelmét kimeríti.

A határozat

[5] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 843/2018. számú határozatával a fellebbezést elutasította. Rögzítette, hogy a Ve. 242. § (1) bekezdés alapján megállapítja, hogy a Pest Megyei 02. számú OEVB megsértette a Ve. 44. § (1) bekezdését és a 294. § (2) bekezdését. A törvénysértés megállapítása mellett az NVB a Ve. 242. § (1) bekezdés b) pontja alapján gyakorolt hatáskörében Pest Megye 02. számú OEVK választás eredményét jelen határozat mellékletét képező, az OEVB által 2018. április 14. napján elfogadott „Jegyzőkönyv az egyéni választókerület választási eredményéről” című jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően állapítja meg. A választás eredményes volt, a megválasztott képviselő Csenger-Zalán Zsolt a Fidesz-KDNP képviselő jelöltje 30.990 érvényes szavazattal.
[6] Rögzítette a határozat az indokolásában, hogy a fellebbezés érdemben nem vizsgálható, mert a Ve. 221. § (2) bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen. Mivel a kérelmező jogorvoslati kérelmében formális határozatot megjelölni nem tudott, csak az OEVB jegyzőkönyvi döntését hívta fel támadott döntésként, ezért a megjelölt jogszabály alapján a beadványt el kellett utasítani.
[7] Ugyanakkor az NVB az indítvány alapján észlelte, hogy az OEVK eredményét megállapító döntés elmaradása miatt a Ve. 242. § (1) bekezdése szerint választási szerv hallgatása miatti eljárás lefolyatásának van helye. Utalt a Ve. 200. §-ára, 202. § (1) bekezdésére, 294. § (2) bekezdésére és a 241. § (2) bekezdésére. Kifejtette, hogy a választás eredményének megállapítása és a jegyzőkönyv készítésére vonatkozó kötelezettség elkülönült kötelezettségek. Az eredmény megállapítása során mindkettőnek teljesülnie kell, a választás eredményével kapcsolatos döntés során a határozathozatal nem mellőzhető.
[8] Az OEVB ugyanakkor figyelmen kívül hagyta a Ve. 22. § „a választási bizottság döntése” alcímének rendelkezéseit. Ezen belül a 44. § (1) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a választási bizottság az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben pedig jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A választókerületi választási eredmény megállapítása, a győztes képviselő rögzítése az ügy érdemében történt döntésnek minősül, amelynek része az eredményről az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I.03) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 28. melléklete szerint kiállított jegyzőkönyv is. Az IM rendelet szerinti jegyzőkönyv önmagában nem azonos az eredmény határozattal. Az OEVB ülésén született jegyzőkönyvi döntésbe foglalt eredménymegállapítás pedig nem a megfelelő, Ve. által előírt határozati forma.
[9] Utalt még a határozat a Ve. 296. § (2) bekezdésére, arra, hogy a választási eljárás további késedelmének megakadályozása érdekében a Ve. 242. § (1) bekezdés b) pontja alapján az NVB az elmulasztott döntés pótlásáról döntött. Csatolta a határozatához a „Jegyzőkönyv az egyéni választókerület választási eredményéről” megnevezésű dokumentumot.

A felülvizsgálati kérelem

[10] A határozattal szemben a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Mindenek előtt kérte Biatorbágy település 002. számú szavazókörében a szavazóköri eredményt a Ve. 241. § (2) bekezdés b) és 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint megsemmisíteni. Továbbá a támadott határozatot, mint Pest megye 02. számú OEVK-ban az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán született eredményt a Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontja és 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint megsemmisíteni, valamint Biatorbágy település 002. számú szavazókörében az egyéni, a pártlistás és a nemzeti listás szavazást a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerint megismételtetni.
[11] Kérte, hogy jelen ügyet a Kúria a Ve. 228. § (2) bekezdésére és a polgári perrendtartásról szóló 2016. CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése szerint alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 31. § (1) bekezdése szerint egyesítse a 787/2018. NVB határozattal szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemmel érintett üggyel.
[12] A kérelmező megjelölte érintettségét, és a fellebbezésében foglaltakkal összhangban előadta, hogy Biatorbágy település 002. számú szavazókörében a szavazóköri jegyzőkönyvek szerint, melyek elérhetőségét is megjelölte, a megjelent választópolgárok számához képest huszonöttel kevesebb egyéni szavazólapot, illetve az arra jogosult megjelent választópolgárok számához képest huszonnéggyel több pártlistás szavazatot találtak az urnában, amely szám nagyságrendjét illetően közelít a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő megjelent választópolgárok számához.
[13] A kérelmező álláspontja szerint okszerűen lehet arra következtetni, hogy a szavazatszámláló bizottság huszonnégy, a nemzetiségi szavazóként névjegyzékbe vett, megjelent választópolgár számára egy pártlistás és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott át, ami pedig egyértelműen sértette a Ve. 257. § (1a) bekezdését.
[14] Megjegyzi a kérelmező, hogy lényegében ezt a jogszabálysértést  ugyanezen szavazókörre az NVB 839/2018. számon hozott határozata már megállapította, illetve a Kúria másik szavazókör vonatkozásában hasonló ügyben a szavazóköri jegyzőkönyv számszaki adataira, mint bizonyítékra való hivatkozást, a Ve. 257. § (1) bekezdése megsértésének megállapítására alkalmasnak minősítette (Kúria Kvk.I.37.495/2018/2.).
[15] Előadta, hogy a választás eredményének megsemmisítése és a szavazás megismételtetése, mint jogkövetkezmény alkalmazására, a következetes bírói gyakorlat szerint akkor kerülhet sor, ha a jogsértésnek a választás eredményére gyakorolt hatása érdemi. Rögzítette, hogy mivel huszonnégy megjelent választópolgár nem tudott egyéni jelöltre szavazatot leadni, illetve a Ve. 197. §-ára figyelemmel 192 választópolgár pártlistás szavazata érvénytelennek lett minősítve, így az összes megjelent jogosult választópolgár több mint ¼-e nem tudta befolyásolni a pártlistás szavazás eredményét. A szabálysértés ennek megfelelően a választás szavazóköri eredményét érdemben érintette, a szavazóköri eredmény megállapítása törvénysértő, melyre figyelemmel a kérelmező álláspontja szerint a szavazókörben a választás szavazóköri eredménye megsemmisítésének, valamint a szavazás megismételtetésének van helye.
[16] A választás szavazóköri eredménye megsemmisítése esetén a Ve. 241. § (2) bekezdés b) pontjából következően az egyéni választókerületi választási eredményt megállapító NVB határozat megsemmisítésére is sor kell kerüljön, mivel az nem alapulhat megsemmisített szavazóköri választási eredményen. Jelen esetben az egyéni választókerületi választási eredményt a támadott határozat állapította meg, így a támadott határozat a szavazóköri választási eredmény jogsértő volta miatt a Ve. 200. §-ába és 241. § (2) bekezdésének b) pontjába ütközik.

A Kúria döntése és jogi indokai

[17] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos.
[18] A Ve. 221. § (2) bekezdése első fordulata szerint nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen. Tekintve, hogy a kérelmező a fellebbezésében formális határozatra hivatkozni nem tudott, csak jegyzőkönyvbe foglalt döntésre, így e körülményre tekintettel nem nem volt jogsértő, hogy az NVB a fellebbezést érdemben nem vizsgálta.
[19] A Ve. 242. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerint, ha választási szerv eljárási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét és a mulasztó választási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja vagy meghozza az elmulasztott döntést.
[20] A jogszabály tehát választási lehetőséget biztosít az NVB számára, hogy a mulasztó választási szervet utasítja-e eljárás lefolytatására vagy az elmulasztott döntést maga meghozza.
[21] Jelen esetben az NVB megállapította az OEVB mulasztását, mert nem hozott határozatot a választás eredményével kapcsolatos döntésről. A jegyzőkönyv nem azonos az eredményt megállapító határozattal, ezért az NVB a döntést pótolta, tartalma szerint azonosan a jegyzőkönyvben foglalt eredménnyel. A határozata tárgya szerint nem tért ki a fellebbezésben felvetettekre, ugyanakkor a bírósági felülvizsgálatot, mint jogorvoslati lehetőséget biztosította. A kérelmező ennek keretében terjesztette elő ismételten a Ve. 241. § (1) és (2) bekezdés szerinti fellebbezésben is felvetett kifogásait.
[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta. Megállapította, hogy a kérelmező által hivatkozott szavazólap eltéréseket a Biatorbágy 002. számú szavazókör jegyzőkönyve is igazolja. Az egyéni szavazólapból huszonöttel kevesebb volt az urnában a szavazóként megjelentek számához képest, míg pártlistás szavazólap huszonnéggyel több. Azt, hogy e körülmény sérti Ve. 257. § (1a) bekezdését egyébként egy másik kérelmező kifogása nyomán ugyanezen szavazókört érintően az NVB - a kérelmező által is hivatkozott - 839/2018. határozatában maga is megállapította.
[23] Ezen túlmenően a Kúria jelen tanácsa rögzíti, hogy a Kúria másik tanácsa Kvk.IV.37.505/2018/2. számú végzésével a kérelmező azonos tárgyban előterjesztett kifogását elutasító 787/2018. számú NVB határozatot megváltoztatta, és megállapította, hogy Biatorbágy 002. szavazókör Szavazatszámláló Bizottsága azzal, hogy a szavazóköri névjegyzékben szereplő huszonnégy választópolgár részére nem egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott át, megsértette a Ve. 257. § (1a) bekezdését. Ugyanakkor rámutatott, hogy a Ve. 218. (1) bekezdés c) pontja szerint nem vizsgálta a jogsértésnek az eredményre való esetleges kihatását és annak orvosolhatóságát.
[24] A Kúria tehát a jogsértés megtörténtét jelen eljárásban ítélt dologként, tényként vette figyelembe, és ehhez képest vizsgálta a kért jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségét. Megállapította ugyanakkor, hogy arra az alábbiakra tekintettel nem volt lehetőség.
[25] A kérelmező maga is hivatkozott arra, hogy a választás eredményének megsemmisítésére és a szavazás megismételtetésére a következetes bíró gyakorlat szerint akkor kerülhet sor, ha a jogsértésnek a választás eredményére gyakorolt hatása érdemi.
[26] A Kúriának a kérelmező kérelme kapcsán elsőként azt kellett vizsgálnia, hogy a választás eredménye elleni jogorvoslat keretében a választás eredményére gyakorolt érdemi hatás hogyan értelmezhető az egyes szavazókörök szintjén.
[27] A Kúria rámutat, hogy a választás eredménye - összhangban az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 11-17. §-aival - az egyéni választókerületek eredményei és az országos lista eredményei alapján megállapított mandátumok felosztása a jelöltek és a jelölő szervezetek között. Ebből következően a választási eredményre kihatással csak olyan jogsértés lehet, amely a mandátumok elosztására is kihatással bírhat.
[28] A szavazóköri választási jogsértések a fentiekből adódóan akkor lehetnek kihatással a választás eredményére, ha egyben az egyéni választókerületi eredményt befolyásolni tudják, a pártlistás vagy töredékszavazatok révén kihatással lehetnek az országos listáról megszerezhető mandátumok elosztására. Ettől függetlenül elképzelhetőek olyan kirívóan súlyos jogsértések a szavazóköri választás lebonyolításában, amelyek a választás eredményére való kihatásuktól függetlenül indokolhatják a szavazóköri eredmény megsemmisítését és a szavazás megismételtetését. Jelen esetben ilyen jogsértés azonban nem volt megállapítható. (Lásd: Szegedi Ítélőtábla Pk.I.20.914/2014/2.)
[29] A Kúria ebben a körben hangsúlyozza, hogy a kialakult helyzetben a Ve. 197. §-ának alkalmazására jogszerűen került sor, ennek ellenkezőjét a kérelmező maga sem állította, csupán ennek jogkövetkezményét kifogásolta.
[30] Jelen ügyben is azt kellett vizsgálni, hogy a szavazóköri szavazás kapcsán megállapított jogszabálysértés a választás eredményére érdemi kihatással lehetett-e. Ennek kapcsán a Kúria rögzíti, hogy jelen kérelemmel érintett határozat tárgya az egyéni választókerületi eredmény megállapítása volt. Az OEVB határozatát pótló NVB határozata az országos listára vonatkozóan rendelkezést nem tartalmazott, így ennek következtében a felülvizsgálat során a Kúria kizárólag azt vizsgálhatta, hogy a jogsértés az egyéni választókerületi eredményt befolyásolhatta-e.
[31] A kérelmező az egyéni választókerületi eredmény érintettségére olyan összefüggésben hivatkozott, hogy a szavazóköri eredmény megsemmisítése önmagában hatna ki értelemszerűen a választókerületi eredményre, mert egyéni választókerületi eredmény nem alapulhat megsemmisített szavazóköri eredményen. (15-16.pont). Ugyanakkor nem hivatkozott a kérelmező arra, hogy a szavazókörben történt jogsértés az egyéni választókerületi eredményre közvetlenül hatna ki, vagy lenne az OEVK területén más szavazókörben olyan jogsértés, ami ezzel együtt annak eredményét befolyásolhatná. Konkrét ügyben kérelmező nem mutatta be a közvetlen összefüggést.
[32] A Kúria rámutat, hogy a 24 egyéni szavazat hiánya érdemben önmagában nem tudta befolyásolni az NVB határozatában megállapított egyéni választókerületi eredményt, amely a határozatból is látható, ugyanis az első és második helyezett között 296 szavazat különbség volt.
[33] A jogszabálysértéssel összefüggésben elveszett pártlistás szavazatok, illetve a győztes, valamint a vesztes jelölt listájára került töredékszavazatok kihatással lehetnek az országos listás mandátumok kiosztására, azonban a kérelmező a megállapított jogsértés választási eredményre való kihatását ebben a körben az országos lista eredményét megállapító választási bizottsági döntéssel szembeni jogorvoslat keretében vitathatja.
[34] Azon túlmenően, hogy jelen bírósági felülvizsgálatnak nem tárgya az országos lista eredményének megállapítása, ezt az is indokolja, hogy a szavazókörben történt egyedi jogsértések esetén külön-külön nem lehetséges megállapítani, hogy az elveszett töredékszavazatok milyen kihatással lehetnek az országos lista eredményére. Ezeket érdemben csak együttesen lehet vizsgálni.

Záró rész

[35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[36] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a kérelmezőnek az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontjára és a (2) bekezdés alapján fennálló személyes illetékmentességére tekintettel az állam viseli.
[37] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 25.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás s.k. bíró