Kvk.VI.37.549/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:    Kvk.VI.37.549/2018/2.

A tanács tagjai:    dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke
                            dr. Gyurán Ildikó előadó bíró
                            dr. Sugár Tamás bíró

A kérelmező:    Dr. Kincses István (...)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata   

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat száma: a Nemzeti Választási Bizottság 964/2018. számú határozata

 

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000.- (egyezer) forint mérsékelt felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az országgyűlési képviselők 2018. évi választásának országos listás eredménye megállapítása tárgyában hozott 964/2018. számú határozata mellékletét képező jegyzőkönyv szerint megállapította az országgyűlési képviselők 2018. évi választása országos listás szavazásának eredményét. Határozata indokolásában kifejtette, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 14. § (1)-(3) bekezdései értelmében az országgyűlési képviselők választásán mandátumot az a pártlista szerez, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát elérte.

A felülvizsgálati kérelem

[2] Az NVB határozata ellen a kérelmező terjesztett elő fellebbezés megnevezéssel három különböző beadványban – határidőben érkezett - bírósági felülvizsgálati kérelmet, melyekben kérte a határozat megsemmisítését, a teljes választási eljárás megismétlését, a választási eljárás nyilvánosságának biztosítását, valamennyi szavazat újraszámlálását, és a szavazólapokkal kapcsolatos adatok megismerését követően az azokkal történő összehasonlításnak a nyilvánosságra hozatalát, továbbá a töredékszavazatok ismételt összeszámlálásának elrendelését, a szabad választói akarat sértetlensége mellett azok ismételt kiosztását, annak alapján a választási eredmény megváltoztatását. Kérelmét mint választópolgár, mint politikai alapú hátrányos megkülönböztetésre került ellenzéki szavazó és mint nemzetiségi listára szavazatot le nem adó választópolgár terjesztette elő.

[3] Vitatta a támadott határozat országos listás szavazás eredményét a töredékszavazatok alapján megállapítható mandátumok képzése és azok kiosztása körében. Felhívta az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 20., 21., 51., 52., 53., 54. cikkeit, a 2004. évi XXX. törvény 4.§-át, a Csatlakozási Szerződés 1.,2.,53. cikkeit, Magyarország Alaptörvénye T. cikkét, XV. cikkét, 2. cikkét, valamint Vjt. 11-13. §, 15. § (1)-(3) bek., 16. § 2. cikk (1) bekezdését. Hivatkozása szerint szavazatát és ekként minden töredékszavazatot a mandátumok kiosztása során a választói akarattal ellentétesen veszik figyelembe, ténylegesen le nem adott szavazatokat számoltak el a töredékszavazatok között. Mivel minden választópolgárnak egy szavazata van, így azoknak ugyanolyan súlyúnak kell lenniük, ami nem érvényesül a töredékszavatok alapján megállapítható mandátumok számításánál. Sérelmezte, hogy azok szavazatait – így az övét is - hozzáadták a nemzetiségi listára leadott szavazatokhoz, akik ilyen listára nem is szavazhattak, ismételten elvonva a választó szabad akaratát. A jogellenesség pedig csak akként küszöbölhető ki, amennyiben a fiktív, le nem adott szavazatokat figyelmen kívül hagyják, és csak a ténylegesen leadott töredék szavazatok oszthatóak fel azon pártok között, akik töredékszavazatot kaptak, mégpedig olyan arányban, ahogy azt a választópolgároktól kapta.

[4] Idézte a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a.) c.) e.) pontjait, 144. §-át, a Charta 11., 47., 51., 52., az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdését, hivatkozott több alkotmánybírósági döntésre a választók tudatos, meg nem engedett félrevezetése, megtévesztése, a megjelenési lehetőségek korlátozása okán.

[5] Érvelése szerint megsérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a.) f.) pontja, (2) bekezdése a választás nyilvánosságával kapcsolatban. Jogsértőnek találta a szavazólapokkal történő elszámolás nyilvánosságának hiányát és kérte a Kúriát minden szavazókör minden szavazólapja ellenőrzésének elrendelésére azok kellékhiányossága okán.

A Kúria döntése és jogi indokai

[6] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

[7] A Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. Ebből következően a bírósági felülvizsgálat során minden esetben szükséges az érintettség vizsgálata a kérelmezői oldalon. A Kúria az érintettség körében több döntésében is következetesen úgy foglalt állást, hogy érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat (Kvk.III.37.512/2014/3., Kvk.III.37.503/2014/3.). Ezen közvetlen érintettség megjelölése és annak igazolása - a választási eljárásban történő hivatalbóli bizonyítás hiánya okán is - a kérelmezőt terheli.

[8] Ennek megfelelően, a Ve. 231. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapulvételével, ha a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az érintettségére nem hivatkozik, nem jelöl meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből a Kúria a kérelmező érintettségére következtethet, és ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem megállapítható, akkor a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

[9] A Kúria a fenti vizsgálat elvégzését követően megállapította, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében foglalt absztrakt érdeksérelmek, absztrakt jogsérelmek nem alapoznak meg olyan konkrét körülményt, amelynek alapján az állított jogsérelem jogaira és kötelezettségeire személyesen és közvetlenül kihatott volna.

[10] Az érintettség kérdésében kialakított kúriai álláspontot az Alkotmánybíróság több döntésében már vizsgálta és hangsúlyozta, hogy „ A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönt el.” (3081/2014. /IV.1/, 3097/2014. /IV.11./

[11] A Kúria rámutat, önmagában a választópolgári minőség, ellenzéki szavazókénti minősítés, illetve a nemzetiségi listára nem szavazó választói minőség nem elegendő az érintettség igazolásaként. Hangsúlyozandó, hogy a választópolgár e státuszból fakadó jogorvoslati jogát a Ve. kizárólag a kifogás és a fellebbezés tekintetében ismeri el. Nem elegendő tehát általános, absztrakt hivatkozás, a konkrét érintettséget kell igazolni. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező egyik beadványában sem jelölt meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből a Kúria a közvetlen érintettségét az országos listás eredmény kapcsán bizonyítottnak találta volna, ezért a kérelem érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas.

[12] Végezetül a Kúria megjegyzi a kérelmező előzetes alkotmányjogi panasz bejelentése kapcsán, hogy egy még meg nem hozott döntéssel szemben alkotmányjogi panasz előterjesztése idő előtti.

[13] A fentiek okán a Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése és 231. §-a (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásával érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Záró rész

[14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[15] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt és az Itv. 58.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegben megállapított illetéket.

[16] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. május 2.

Dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke,
Dr. Gyurán Ildikó sk. előadó bíró,
Dr. Sugár Tamás sk. bíró