Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.VI.37.942/2016/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró

A kérelmező: ...

A kérelmező képviselője: Dr. ... ügyvéd

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

A per tárgya: népszavazási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: A Nemzeti Választási Bizottság 2016. szeptember 30-án kelt 118/2016. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 118/2016. számú határozatát akként változtatja meg, hogy a ... azzal, hogy a „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikációján keresztül az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésére és az applikáción keresztül történő közzétételre (megosztásra) hívja fel a választópolgárokat, megsértette a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az ügy alapjául szolgáló tényállás

[1] ... (a továbbiakban: beadványozó) elektronikus úton kifogást nyújtott be a ... (a továbbiakban: kérelmező) honlapján és közösségi Facebook oldalán közzétett, valamint több internetes portálon megjelent „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikációjával kapcsolatban. Kifejtette, az applikáció arra buzdítja a választópolgárokat, hogy a 2016. október 2-án tartandó országos népszavazás napján fényképezzék le érvénytelen szavazólapjaikat, és azt osszák meg az applikáción keresztül más – az applikációt használó – választópolgárral. Érvelése szerint a kérelmező felhívása sérti Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának elvét, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, valamint a Ve. 182. § (3) bekezdésében foglaltakat. A beadványozó kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, valamint a kérelmezőnek a további jogszabálysértéstől való eltiltását, valamint a választási kampány megsértése miatt bírság kiszabását.

[2] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2016. szeptember 30-án kelt 118/2016. számú határozatával a kifogásnak helyt adott, megállapította, hogy a ... azzal, hogy a „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikációján keresztül az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésével és az applikáción keresztül történő közzétételre (megosztásra) hívja fel a választópolgárokat, megsértette az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 2. § (1) a) pontja szerint választás tisztaságának elvét, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, és ezzel az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében deklarált, a választások titkosságának alapelvét. Eltiltotta továbbá a kérelmezőt a további jogszabálysértéstől.

[3] Az NVB a becsatolt bizonyítékok alapján megállapította, hogy a kérelmező a „Szavazz Érvénytelenül App” mobiltelefon applikációjával kapcsolatban a Facebook közösségi oldalán olyan felhívást tett közzé, hogy: „a ... app-pal üzenhetsz a Kormánynak. Készíthetsz fotót és elmondhatod, hogy miért szavaztál érvénytelenül. Napközben pedig közvetítjük majd, hogyan állnak az app-pal beküldött érvényes és az érvénytelen szavazatok, megyénkénti bontásban, 10 percenkénti frissítéssel. Az alkalmazás semmiféle személyes adatot nem tárol a felhasználókról és csak az érvényes/érvénytelen szavazatok arányát mutatja majd, az igenek/nemek-ék nem, így nem teszi lehetővé, hogy bárki megállapítsa ki adta le az érvényes vagy érvénytelen szavazólapot, ezért nem sérti a szavazás titkosságát. (...)” A kérelmező a honlapján is bemutatta az applikációt, arról az index.hu és a hvg.hu honlapok is beszámoltak.

[4] Az NVB megállapította, hogy az applikációban a 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás szavazólapjának érvénytelenül kitöltött képe látható, az applikáció lehetőséget biztosít fényképek feltöltésére, mely alatt az „Érvénytelenül szavazok”, „Érvényesen szavazok” és az „El sem megyek” lehetőségek közül lehet választani. A program tartalmaz statisztikát is, mely 10 percenként készül az érvényesen, az érvénytelenül szavazókról és a távol maradókról.

[5] Az NVB megállapította, hogy a kérelmező arra buzdította a választópolgárokat, hogy az országos népszavazáshoz kapcsolódóan fényképezzék le az érvényes vagy érvénytelen szavazólapokat és azt az applikáción keresztül tegyék közzé, ezzel üzenve a Kormánynak. A felhívásban annyi szerepel, hogy ezzel kevésbé kell aggódni, miszerint elcsalják a választásokat.

[6] Az NVB az applikációval kapcsolatban hangsúlyozta, az abban elérhető funkciók – különösen a fényképfelvételek feltöltése, üzenetek küldése, szavazáson való részvétel választópolgári jelzése – nyíltan a választások és a népszavazás Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében deklarált titkosságának megsértésére irányul. Utalt arra, hogy az NVB 12/2014. számú iránymutatásában (a továbbiakban: Iránymutatás) egyértelműen állást foglalt a szavazólapok fényképezésével kapcsolatban, melyet továbbra is irányadónak tart. Rámutatott, sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét és a választás tisztaságát az, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és azt a szavazóhelyiségből kiviszi, vagy annak borítékba, illetve urnába helyezése előtt felvételt készít. A szavazólapnak szavazóhelyiségből való elvitele, illetve arról – fénykép, videó stb. - felvétel készítése alkalmat adhat akár választási csalás elkövetésére is, ennek megakadályozása a választások tisztaságához fűződő közérdek. A szavazás titkosságához hozzá tartozik a szavazólap tartalmának titkossága is, így sérti a Ve. alapelvét, ha a választó szavazatáról, illetve a szavazólapról felvételt készít. A szavazás titkossága nem csak a választói akarat biztonságos érvényesülését, hanem az egész szavazás jogállami, demokratikus módon történő megvalósulását is biztosítani hivatott, így jelentősége túlmutat az egyes választók magatartásán. A titkosság nem keletkeztet titoktartási kötelezettséget a választók oldalán, de a rendeltetésszerű joggyakorlása követelménye alapján a választópolgár nem élhet vissza azzal a körülménnyel, hogy a szavazás titkossága az együttműködése nélkül csak részben valósulhat meg. A fenti ismertetett alapelvekkel és tételes szabályokkal csak az a választói magatartás egyeztethető össze, ha a választópolgár a szavazás alkalmával a szavazólapot nem sajátjaként kezeli, hanem választójoga gyakorlásának kifejezéseként és az eredmény megállapítását segítő eszközként. Ilyenként arról az urnába helyezése előtt távközlési, digitális vagy más információ-technológiai eszközzel nem készíthet felvételt abból a célból, hogy azt harmadik személynek – bármilyen célból – megmutassa.

[7] Az NVB rögzítette, a kérelmező azzal, hogy mobiltelefon applikációjával a szavazólap lefényképezésére és az applikáción keresztül megosztására hívta fel a választópolgárokat megsértette a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvét. Az applikáció különösen alkalmas a választások informatikai és jogi szavazatösszesítő rendszerével, valamint a választási szervek munkájával kapcsolatos választópolgári közbizalom megingatására. Az NVB kifejtette, bírság kiszabására hatásköre nem áll fenn.

A felülvizsgálati kérelem

[8] Az NVB határozatával szemben a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak megváltoztatása és a kifogás elutasítása iránt. Álláspontja szerint a határozat sérti az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdését és IX. cikk (1) bekezdését, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját.

[9] Rámutatott, az applikáció jogsértő voltára vonatkozó bizonyíték szolgáltatása a beadványozó feladata lett volna, aki ezen kötelezettségének nem tett eleget, ezért a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. Az NVB az applikációt nem vizsgálta, határozatának tényállási része az arról szóló sajtóhíreken alapul. A kérelmező felülvizsgálati kérelméhez mellékelt adathordozón csatolta az applikációt és kifejtette, ő vagy az alkalmazás fejlesztője az alkalmazás felhasználóinak személyes adataihoz nem fér hozzá, a beküldött tartalmakat nem lehetséges adott felhasználóhoz hozzárendelni, így azok nem minősülnek személyes adatnak. Az Iránymutatásnak nincs kötelező ereje, az a határozat meghozatalának alapjául önmagában nem szolgálhat. Érvelése szerint az a magatartás, hogy az alkalmazást népszerűsítette, illetve annak a használatára hívott fel, egyfelől a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alatt áll, másfelől ténylegesen a választópolgárokat a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlására hívja fel, mely az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének védelmét élvezi. A véleménynyilvánítás szabadsága nem korlátozhatatlan alapjog, azonban – figyelemmel több Alkotmánybírósági döntésben írtakra is – más alapjog vagy alkotmányos alapelv érvényesüléséhez kapcsolódóan csak a szükséges és arányos mértékben korlátozható oly módon, hogy a korlátozás az adott cél elérésére alkalmas legyen. A választás titkosságának alapelvét az applikáció nem sérthette, mivel alkalmazásával nem kapcsolható össze a szavazat tartalma és annak leadójának személye. A választás titkossága jogot keletkeztet arra, hogy a választópolgár szavazatának tartalmát más ne ismerje meg, azonban ez nem jelent egyben kötelezettséget is a választópolgár számára, hogy szavazatának tartalmát másokkal ne ossza meg. Ezért a fent kifejtettektől függetlenül a választójog titkosságának megsértésére nem alkalmas az az alkalmazás, amely eszközül szolgál a választópolgár számára a szavazata tartalmának másokkal való megosztására. Így az applikáció nem sérti az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdését, illetve a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját. A kérelmező álláspontja alátámasztására csatolta a United States Court of Appeals 2016. szeptember 28-án kelt ítéletét angol nyelven.

[10] A kérelmező véleménye szerint az NVB határozatában nem támasztotta alá azt a megállapítását, hogy az applikáció különösen alkalmas a választások informatikai és jogi szavazatösszesítő rendszerével, valamint a választási szervek munkájával kapcsolatos választópolgári közbizalom megingatására.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A felülvizsgálati kérelem részben alapos.

[12] A kérelmező felülvizsgálati kérelmét a törvényes határidőn belül, ügyvédi képviselettel terjesztette elő, az érdemi felülbírálatra alkalmas.

[13] A Kúria szerint az NVB helyes állapította meg, hogy az applikáció a 2016. október 2-ára kiírt országos népszavazáshoz kapcsolódóan tesz lehetővé adatfeltöltést, a kérelmező a honlapján és a Facebook oldalán megjelent tájékoztatójában az applikációra történő fénykép és egyéb adat feltöltésére hívja fel a választópolgárokat. A felülvizsgálati eljárás tárgya az NVB határozatának jogszerűségi felülbírálata a felülvizsgálati kérelemben megjelölt keretek között, vagyis az abban való döntés, miszerint a perbeli mobiltelefon applikáció és az erre az országos népszavazás szavazólapjának fényképfelvétele feltöltésére és annak applikáción keresztül történő közzétételére való felhívás sérti-e a választások titkosságának alapelvét, a választás tisztaságának elvét, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

[14] A beadványozó kifogása mellékleteként bizonyítékokat csatolt, így a kérelmező honlapjáról az applikációval kapcsolatos felhívást, valamint a hgv.hu és az index.hu honlapokon az applikációval összefüggésben megjelent tájékoztatásokat. A felülvizsgálati bíróság rögzíti, a beadványozó bizonyíték-szolgáltatási kötelezettségének eleget tett. Az NVB a szükséges mértékben tisztázta a döntéshozatal alapjául szolgáló tényállást, nem sértette meg a Ve. 43. § (1) bekezdését.

[15] A Kúria elsődlegesen hangsúlyozza, az Iránymutatás nem minősül jogszabálynak, a Ve. 51. § (2) bekezdése értelmében kötelező jogi hatással nem rendelkezik, ezért az ügy jogi megítélése során nem releváns. Az NVB döntését részben az Iránymutatásban foglaltak alapulvételével hozta meg, azonban a határozatában írtak önállóan értékelendők az Alaptörvény és a Ve. hivatkozott rendelkezéseinek a perbeli tényállásra történő alkalmazásával.

[16] Az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése értelmében az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. A felülvizsgálati bíróság álláspontja az, hogy az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésében szabályozott választás (választójog) titkosságának elve egyrészt azt jelenti, hogy lehetőséget kell biztosítani valamennyi választópolgár számára a titkos – más személy által nem megismerhető – választásra, szavazásra. Másrészt olyan rendszert kell kialakítani, mely nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a választópolgár milyen tartalmú szavazatot adott le. A Kúria nem ért egyet a támadott határozat okfejtésével, mely szerint az applikáció és az abban elérhető funkciók – különösen a fényképfelvételek feltöltése, üzenetek küldése, szavazáson való részvétel, választópolgári jelzések – nyíltan a választások és a népszavazás titkosságának megsértésére irányulnak. Az Nsztv. és a Ve. szabályai, valamint a szavazás lebonyolításának meghatározott rendje egyértelműen biztosítják azt, hogy a választópolgárok titkosan szavazhassanak. Az adathordozón a felülvizsgálati kérelemhez csatolt applikáció nem ad lehetőséget arra, hogy az azt felhasználók személyes adataihoz hozzáférjenek, így az alkalmazással nem lehet adott szavazatot az azt leadó személyhez kötni. Ezzel ellentétes megállapítást az NVB sem tett támadott határozatában. A választások titkosságának alapelve a fentiekre tekintettel az applikációval és annak használatával nem sérült, ezért az NVB a kifogásnak ebben a körben jogszerűtlenül adott helyt.

[17] A Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja kimondja, a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:
a) a választás tisztaságának megóvása,
e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.
A szavazásra irányadó rendelkezéseket a Ve. 168. - 186. §-ai tartalmazzák. A 180. § (1) bekezdése alapján a szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A 182. § (1) bekezdés szerint a választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja. 186. § (1) bekezdése kimondja, érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltje, listára lehet.

[18] A Kúria álláspontja szerint – szemben az NVB érvelésével – önmagában nem sérti a választás, szavazás titkosságát, ha a választópolgár a szavazólapról a szavazófülkében fényképfelvételt készít. Nincs olyan jogszabályhely, mely tiltaná a szavazólapról való, említett módon történő felvétel készítést, ilyen rendelkezésre az NVB sem tudott hivatkozni. A korábban kifejtetteknek megfelelően a választás titkosságának érvényesülése két irányú, a fényképfelvétel készítése a szavazás titkosságát nem érinti, az adott szavazat konkrét választópolgárhoz kötésére önmagában nem alkalmas.

[19] Az ügyben eldöntendő következő kérdés az, hogy az a felhívás, miszerint a választópolgár a szavazólapról készített fotót töltse fel az alkalmazásra, és ehhez megfelelő applikáció biztosítása sérti-e a választás tisztasága, a jóhiszemű joggyakorlás, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésében megtestesülő egységes bírói gyakorlat szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. Azt jelenti, hogy jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető. (elsőként: 18/2008. (III.12.) AB. határozat) Ezért a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul.

[20] A felülvizsgálati bíróság meghatározó jelentőséget tulajdonít a szavazólapnak a választás rendszerében elfoglalt szerepének és felhasználhatóságának. A szavazólap egyértelműen arra szolgál, hogy a szavazásra feltett kérdésben a választópolgár véleményt nyilvánítson, ezzel ellentétes felhasználása a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. Ellentétes a szavazólap fentiekben megjelölt céljával az, ha az arról a véleménynyilvánítást követően készített fényképfelvételt a perbeli applikációra feltöltik, ezzel közzéteszik. Ebből következően szintén a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik maga az ilyen felvételek feltöltésére alkalmas perbeli applikáció és az, hogy a kérelmező az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésére és az applikáción keresztül történő közzétételre hívja fel a választópolgárokat.

[21] Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V.26.) AB határozatában rögzítette, az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának az eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan.

[22] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmére vonatkozó okfejtése nem korlátozza a választópolgárok véleménynyilvánítási szabadságát. A konkrét tényállást vizsgálva a választópolgár véleménynyilvánítási szabadsága a választáshoz kapcsolódóan két irányú. Egyrészt a választásra feltett kérdésben szavazatával véleményt nyilváníthat, másrészt lehetősége van arra, hogy szavazatának tartalmát szóban, írásban, vagy más módon – például közösségi vagy más internetes oldalon – másokkal megossza. A Kúria az applikációban foglaltakat és az arra való feltöltésre való biztatást nem azért tartja a rendeltetésszerű joggyakorlásba ütközőnek, mert az applikáció lehetőséget ad a választópolgároknak – személyes visszakövetés nélkül – a szavazatuk tartalmának közlésére, hanem annak módja – a szavazólapokról készült fényképfelvételek és ezek feltöltése – miatt.

[23] Az applikációval kapcsolatban a kérelmező rendeltetésellenes joggyakorlást tanúsított, azonban a jogsértés nagyságának mértéke nem alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott választás tisztaságának megóvása alapelve sérelmének megállapítására. Az országos népszavazás tisztaságát érdemben nem befolyásolta ez a jogsértés.

[24] A Kúria vizsgálta a kérelmezői magatartás jóhiszemű joggyakorlás alapelvébe ütközését is. E körben hangsúlyozza, az applikáció létrehozása és az arra való feltöltésre történő felhívás nem sérti a jóhiszemű joggyakorlás alapelvét. A kérelmező rosszhiszeműsége nem bizonyított, az NVB határozata erre vonatkozóan érdemi indokolást szintén nem tartalmaz.

[25] A felülvizsgálat bíróság nem ért egyet az NVB érvelésével, mely szerint az applikáció különösen alkalmas a választások informatikai és jogi szavazatösszesítő rendszerével, valamint a választási szervek munkájával kapcsolatos választópolgári közbizalom megingatására. Az NVB ezt az okfejtését nem indokolta érdemben, másrészt a Kúria megítélése szerint nincs olyan eleme az applikációnak és a feltöltésre felhívásnak, mely alkalmas lenne a választási szervek munkájával kapcsolatos közbizalom megingatására. A szavazólapról készített fényképfelvétel választási csalás elkövetésére nem ad lehetőséget.

[26] A United States Court of Appeals által hozott, a kérelmező részéről csatolt ítélet igazolja, hogy a szavazólapról készített fényképfelvétel megosztásának kérdése az Amerikai Egyesült Államokban is jogvitát váltott ki, de ez jelen nemperes eljárásban irreleváns.

[27] A Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontját alkalmazva az NVB határozatát a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. A kifogásnak helyt adás indoka kizárólag az, hogy a kérelmező magatartása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. A Kúria a kérelmezőnek a további jogszabálysértéstől való eltiltását változatlanul fenntartotta.

A döntés elvi tartalma

[28] A rendeltetésszerű joggyakorlás választójogi alapelvébe ütközik az a magatartás, mely az országos népszavazás szavazólapjának lefényképezésére és az erre a célra létrehozott applikáción keresztül történő közzétételére hívja fel a választópolgárokat.

Záró rész

[29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdésére tekintettel nemperes eljárásban bírálta el. A feljegyzett eljárási illetéket a kérelmező személyes illetékmentessége alapján az állam viseli az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja, 43. § (7) bekezdése és költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében.

[30] A végzés elleni jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2016. október 10.

Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet s.k. bíró