A mai bírósági rendszer

A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény értelmében az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei bíróságok (a fővárosban a Fővárosi Bíróság) és a helyi bíróságok (a városi és kerületi bíróságok) gyakorolják. Első fokon a helyi bíróság jár el, hogy az ügyek túlnyomó része a felek által legkönnyebben elérhető helyi szinten nyerjen megoldást. A helyi bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a megyei bíróság bírálja el, de a törvényben meghatározott esetekben a megyei bíróság első fokon jár el, s ilyen esetben a megyei bíróság határozata ellen az ítélőtáblánál lehet fellebbezni. A bíróságok illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik. Az ítélőtáblák a helyi vagy megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot bírálják el. 2005. január 1-től fogva az országban öt ítélőtábla működik: Budapesten, Szegeden, Pécsett, Győrött és Debrecenben.

A bíróságok függetlensége

A bíróságok igazgatásának központi feladatait az 1997-ben megalakult Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) látja el. Az OIT létszáma 16 fő. Tagja: 9 bíró, az igazságügyért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő. Elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és az OIT tevékenységéről.

A bíró

A bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Bíróvá nevezhető ki az a büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki jogi egyetemi végzettséggel, jogi szakvizsgával rendelkezik és egy évig bírósági titkárként, ill. jogi szakvizsgához kötött munkakörben működött. A kinevezés előtt pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni, mely magában foglal egy fizikai, pszichikai alkalmassági felmérést. Az első kinevezés három évre szól, a határozott időre szóló kinevezés lejártával a bíró ítélkező tevékenységének értékelése alapján kerülhet sor határozatlan idejű kinevezésre. A bírák 70 éves korukig tölthetnek be bírói tisztséget.

Az Alkotmány értelmében a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. Függetlenségük és pártatlanságuk biztosítékaként nem folytathatnak politikai tevékenységet, következésképp nem lehetnek politikai párt tagjai. Gazdasági társaságokban való részvételük korlátozott, s nem lehetnek választott bíróság tagjai. A közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzésének céljából a bírók 2004 decembere óta kötelesek kinevezésük előtt és azt követően háromévenként vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatokat az OIT kezeli.

A szakmai tudás szinten tartása és fejlesztése végett a bírák jogosultak és kötelesek térítésmentes továbbképzésen részt venni. Munkájuk szakmai színvonalának ellenőrzéseként a bíró ítélkezési tevékenységét függetlenségének tiszteletben tartása mellett először a harmadik évben, majd nyolcévenként vizsgálják. Az átláthatóság először a harmadik évben, majd biztosításaként 2002-től kezdve az ügyek a bíróságokon előre meghatározott ügybeosztás szerint kerülnek kiosztásra.

A Legfelsőbb Bíróság alkotmányos helye, feladatai és hatásköre

Az 1997. évi LIX. törvénnyel módosított Alkotmány 47. §-a szerint a Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény értelmében a Legfelsőbb Bíróság:

a) elbírálja - törvényben meghatárzott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat,
b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,
c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz,
d) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben,
e) a bíróságok rendkívüli és aránytalan munkaterhének megszüntetése, valamint az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának elősegítése érdekében kijelöli az eljáró bíróságot.

A Legfelsőbb Bíórság mellett a 2011. július 1-je után elsőfokon indult, a bírákkal szembeni fegyelmi ügyek, továbbá a munkájuk értékelése miatti jogviták másodfokú elbírálására szolgálati bíróság működik.

A Legfelsőbb Bíróság közjegyzői fegyelmi bírósága az 1991. évi XLI törvény alapján a közjegyzők, a Legfelsőbb Bíróság végrehajtói fegyelmi bírósága az 1994. évi LIII. törvény alapján a végrehajtók fegyelmi ügyeiben jár el. A bírói függetlenség alkotmányos elveinek megtartásával a bíróságok igazgatásának központi feladatait ellátó és az ítélőtáblák, valamint a megyei bírósági elnökök igazgatási tevékenysége felett felügyeletet gyakorló 16 tagú Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke.