A mai bírósági rendszer

A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény értelmében az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei bíróságok (a fővárosban a Fővárosi Bíróság) és a helyi bíróságok (a városi és kerületi bíróságok) gyakorolják. Első fokon a helyi bíróság jár el, hogy az ügyek túlnyomó része a felek által legkönnyebben elérhető helyi szinten nyerjen megoldást. A helyi bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a megyei bíróság bírálja el, de a törvényben meghatározott esetekben (pl. ha polgári perben a pertárgy értéke meghaladja az 5 millió forintot, vagy büntető ügyben a kiszabható büntetés életfogytiglani szabadságvesztés lehet) a megyei bíróság első fokon jár el, s ilyen esetben a megyei bíróság határozata ellen az ítélőtáblánál lehet fellebbezni. A bíróságok illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik. Az ítélőtáblák a helyi vagy megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot bírálják el. 2005. január 1-től fogva az országban öt ítélőtábla működik: Budapesten, Szegeden, Pécsett, Győrött és Debrecenben. Az ítélőtáblák felállításának és működésének köszönhetően a Legfelsőbb Bíróságon az ügyek száma és az ügyek hátraléka jelentősen csökkent, s ez lehetővé teszi, hogy a legfőbb bírósági szerv immár legfontosabb alkotmányos feladatára, a jogegység biztosítására, s ezen túlmenően a jogerős határozatok ellen benyújtott felülvizsgálatra összpontosíthasson.



A bíróságok függetlensége

A végrehajtó hatalmi ágtól való elválasztást biztosítandó, a bíróságok igazgatásának feladatát az 1997-ben megalakult Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el. Az OIT mindenekelőtt


  • kinevezi és tisztségéből felmenti az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökét és elnökhelyettesét, valamint a kollégiumvezetőket;

  • ellenőrzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági elnökök tevékenységét;

  • előzetes véleményt nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnöki és elnökhelyettesi tisztségére jelölt személyekről;

  • javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére;

  • irányítja a bíróságok költségvetését;

  • meghatározza a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának alapelveit;

  • gondoskodik a bírák továbbképzéséről.

    Az OIT létszáma 15 fő. Tagjai: 9 bíró, az igazságügyminiszter, a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő. Elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és az OIT tevékenységéről.



    A bíró

    A bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Bíróvá nevezhető ki az a büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki jogi egyetemi végzettséggel, jogi szakvizsgával rendelkezik és egy évig bírósági titkárként, ill. jogi szakvizsgához kötött munkakörben működött. A kinevezés előtt pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni, mely magában foglal egy fizikai, pszichikai alkalmassági felmérést. Az első kinevezés három évre szól, a határozott időre szóló kinevezés lejártával a bíró ítélkező tevékenységének értékelése alapján kerülhet sor határozatlan idejű kinevezésre. A bírák 70 éves korukig tölthetnek be bírói tisztséget.
    Az Alkotmány értelmében a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. Függetlenségük és pártatlanságuk biztosítékaként nem folytathatnak politikai tevékenységet, következésképp nem lehetnek politikai párt tagjai. Gazdasági társaságokban való részvételük korlátozott, s nem lehetnek választott bíróság tagjai. A közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzésének céljából a bírók 2004 decembere óta kötelesek kinevezésük előtt és azt követően háromévenként vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatokat az OIT kezeli.
    A szakmai tudás szinten tartása és fejlesztése végett a bírák jogosultak és kötelesek térítésmentes továbbképzésen részt venni. Munkájuk szakmai színvonalának ellenőrzéseként a bíró ítélkezési tevékenységét függetlenségének tiszteletben tartása mellett hatévenként két alkalommal vizsgálják. Az átláthatóság zálogaként 2002-től kezdve az ügyek a bíróságokon előre meghatározott módon kerülnek elosztásra.


    Az Alkotmánybíróság

    Az 1989-ben létrehozott Alkotmánybíróság Magyarországon nem része az igazságszolgáltatási szervezetnek, eljárása nem kontradiktórius. Önálló költségvetése van, tizenegy bíráját az Országgyűlés választja. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. Hatáskörébe tartozik egyebek között a jogszabályok alkotmányellenességének előzetes és utólagos vizsgálata, a jogszabályok nemzetközi szerződésbe való ütközésének vizsgálata, a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása és az Alkotmányban rögzített jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása. Ha vizsgálata során az Alkotmánybíróság valamely jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt részben vagy teljesen megsemmisíti. Jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgáltát bárki indítványozhatja, ill. az Alkotmányban rögzített jogok megsértése miatt vagy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése végett az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak a Bírósághoz. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (www.mkab.hu)



    		•