| Általános tájékoztató a peres felek számára |
- Jogorvoslat egyedi ügyekben
- Rendes jogorvoslati eljárások
- Rendes jogorvoslati eljárások büntetőügyekben
- Rendes jogorvoslati eljárások polgári és közigazgatási ügyekben
- Harmadfokú eljárás (másodfellebbezés)
Fellebbezéssel támadható határozat:
Az Ítélőtábla mint másodfokú bíróság ítélete ellen akkor van helye fellebbezésnek a Kúriához, ha az Ítélőtábla a büntetőjog szabályainak megsértésével
- olyan vádlott bűnösségét állapította meg, illetőleg olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett, vagy vele szemben az eljárást megszüntette,
- olyan cselekmény miatt állapította meg a vádlott bűnösségét, amelyről az első fokú bíróság nem rendelkezett,
- az első fokon elítélt vádlottat felmentette, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette.
A fellebbezés előterjesztésére jogosultak
Az Ítélőtábla ügydöntő határozata ellen fellebbezésre jogosult a Kúriához
- a vádlott,
- az ügyész,
- a pótmagánvádló,
- a védő, a vádlott hozzájárulása nélkül is,
- a kényszergyógykezelés elrendelése ellen - a vádlott hozzájárulása nélkül is - a nagykorú vádlott törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa.
Az ügyész a vádlott terhére és javára is, a pótmagánvádló kizárólag a vádlott terhére fellebbezhet.
A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:
A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezést az ügyésznek és a védőnek írásban indokolnia kell. Az indokolást a fellebbezésre nyitva álló határidő alatt az Ítélőtáblánál kell előterjeszteni. A fellebbezésben bizonyítást indítványozni, új tényt állítani vagy új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. Ha az ügyész, illetőleg a pótmagánvádló az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a vádlott terhére nem jelentett be fellebbezést, az Ítélőtábla ítélete ellen csak a vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése miatt fellebbezhet. A Kúriai eljárásban védő részvétele kötelező, ezért a fellebbezéshez - ha korábban nem történt meg - csatolni kell a meghatalmazott védő meghatalmazását.
A fellebbező a fellebbezését a Kúriának határozathozatal céljából tartott tanácsüléséig visszavonhatja. A fellebbezés a másodfokú ítélet jogerőre emelkedését abban a részében függeszti fel, amelyet a Kúria a fellebbezés folytán felülbírál.
Az eljárás lefolytatása:
Az Ítélőtábla határozata elleni fellebbezést a határozat kihirdetését követően a jelenlévő jogosultak szóban, a többi jogosult a kézbesítéstől számított nyolc napon belül írásban jelenthetik be az Ítélőtáblánál. A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett, az Ítélőtábla határozata elleni fellebbezést az Ítélőtábla elutasítja.
Ha az Ítélőtábla határozata ellen fellebbezést jelentettek be, és a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az Ítélőtábla tanácsának elnöke - a Kúria mellett működő ügyész útján, a pótmagánvádló fellebbezése esetén közvetlenül - a határozat írásba foglalását követően haladéktalanul felterjeszti az iratokat a Kúriához. Ha olyan eljárási szabálysértésre alapítottak fellebbezést, amelynek a körülményei az iratokból nem tűnnek ki, a tanács elnöke erről a felterjesztésben felvilágosítást ad.
A Kúria mellett működő ügyész az iratokat az indítványával tizenöt napon belül, különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben harminc napon belül megküldi a Kúriának. A fellebbezéssel érintettek - az iratok felterjesztéséig az Ítélőtáblánál, az iratok felterjesztése után a Kúriánál - a fellebbezésre észrevételt tehetnek.
A Kúria a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett fellebbezést elutasítja, ha az Ítélőtábla elmulasztotta a fellebbezés elutasítását. Ha a Kúriának a fellebbezés elbírálására nincs hatásköre vagy illetékessége, az iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.
A Kúria tanácsának elnöke
- intézkedik - szükség esetén - a hiányok pótlása, az iratok kiegészítése, új iratok beszerzése vagy az Ítélőtáblától felvilágosítás megszerzése iránt,
- a fellebbezőt a fellebbezésnek nyolc napon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy az Ítélőtábla határozatát miért tartja sérelmesnek,
- az iratokat visszaküldi az Ítélőtáblának, ha a fellebbezéseket visszavonták,
- a vádlottnak és a védőnek kézbesíti a Kúria mellett működő ügyész indítványát,
- a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását megküldi a Kúria mellett működő ügyésznek, ha azt a Kúria előtt terjesztették elő, és közvetlenül még nem küldték meg neki,
- vizsgálja, szükséges-e kényszerintézkedéssel kapcsolatban határozni.
Ha a vádlottnak nincs védője, a tanács elnöke a fellebbezésnek a Kúriához érkezését követően haladéktalanul védőt rendel ki. A tanács elnöke az ügy érkezésétől számított hatvan napon belül a lehető legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést vagy nyilvános ülést tűz ki.
A Kúria - ha a tanács elnöke másként nem dönt - tanácsülésen határoz
- a fellebbezés elutasításáról, az ügy áttételéről, az ügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről,
- ha a vádlott felmentéséről, illetőleg az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről határoz,
- ha a fellebbezés folytán a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentéséről, illetőleg az eljárás vele szemben történő megszüntetéséről határoz, feltéve, hogy e rendelkezéseket a fellebbezéssel érintett vádlott esetében is tanácsülésen hozza meg,
- ha a fellebbezést a megtámadott határozat megalapozatlansága miatt nem lehet elbírálni,
- ha az eljárást a 373. § (1) bekezdésének I. pontja alapján meg kell szüntetni, vagyis:- a vádlott halála, kegyelem vagy elévülés miatt- ha az elsőfokú bíróság, illetőleg az Ítélőtábla az ítéletét a 373. § (1) bekezdésének II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg, vagyis:
- ha az Ítélőtábla az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiányában hozott ítéletet;
- ha a bíróság törvényes vád hiányában járt el;
- ha a cselekményt már jogerősen elbírálták;- a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, kivéve, ha a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítják meg, hogy az ügyben az elsőfokú bíróság tanácsának kellett volna eljárnia;
- az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt;
- a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó, vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el;
- a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező, kivéve, ha- az Ítélőtábla a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítja meg, hogy az elsőfokú bírósági tárgyaláson védő részvétele kötelező lett volna és az ügyész eredetileg nem olyan bűncselekmény miatt emelt vádat, amelyre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, és az első fokú eljárás során a bíróság sem állapította meg a vádtól eltérő súlyosabb minősítés lehetőségét, vagy
- az elsőfokú bíróság a cselekményt tévesen minősítette ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek;- a bíróság a vádlott halála, elévülés vagy kegyelem, az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiánya, törvényes vád hiánya vagy a cselekmény korábbi jogerős elbírálása törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette;A tanács elnöke a fellebbezőket értesíti a tanácsülés kitűzéséről és arról, hogy fellebbezésüket nyolc napon belül kiegészíthetik, vagy a más által bejelentett fellebbezésre (indítványra vagy nyilatkozatra) észrevételeket tehetnek. Ha a másodfokú ítélet ellen kizárólag a vádlott javára jelentettek be fellebbezést, erről, valamint az ügyben eljáró tanács összetételéről a tanács elnöke azzal értesíti a vádlottat, a védőt, az ügyészt és azt, aki fellebbezett, hogy nyolc napon belül kérheti nyilvános ülés kitűzését. Ha nyilvános ülés kitűzését senki sem kérte, a Kúria az ügyet tanácsülésen intézheti el.
- a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták;
- a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az Ítélőtábla az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, vagy a másodfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes;
- ha az ügyész a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárást a törvényi előfeltételek hiányában indítványozta;
- ha a bíróság a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárást a törvényi előfeltételek hiányában folytatta le.
A nyilvános ülésre a vádlottat, a védőt, valamint a pótmagánvádló jogi képviselőjét idézni kell. Ha a megidézett vádlott fogva van, a Kúria az előállítása iránt intézkedik. A vádlottnak az idézést legalább öt nappal a nyilvános ülés előtt kell kézbesíteni. A nyilvános ülésről értesíteni kell az ügyészt, továbbá a pótmagánvádlót, a sértettet, valamint azokat, akik fellebbeztek. Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítése legalább öt nappal a nyilvános ülés előtt megtörténjék.
A nyilvános ülésen az ügyész részvétele kötelező. A vádlott távollétében a nyilvános ülés megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést. A nyilvános ülés elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
Az eljárásban nincs helye bizonyításnak. A Kúria a határozatát arra a tényállásra alapítja, amelynek alapján az Ítélőtábla a megtámadott ítéletét meghozta, kivéve, ha ez a tényállás megalapozatlan. Ha az a tényállás, amelynek alapján az Ítélőtábla a megtámadott ítéletet meghozta, megalapozatlan, és a helyes tényállás az iratok alapján megállapítható, vagy a helytelen ténybeli következtetés az iratok alapján kiküszöbölhető, a Kúria a tényállást hivatalból kiegészítheti vagy helyesbítheti.
A Kúria a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet, ha a fellebbezés alaptalan, vagy az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni, illetőleg a súlyosítási tilalom vagy a felülbírálat terjedelmének korlátai miatt nem lehet megváltoztatni, ítélettel helybenhagyja; ha az Ítélőtábla a büntetőjog szabályainak megsértésével rendelkezett a vádlott bűnösségéről vagy felmentéséről, kényszergyógykezelése elrendeléséről, az eljárás megszüntetéséről, vagy egyébként jogszabályt helytelenül alkalmazott - feltéve, hogy az Ítélőtábla ítéletének alapjául szolgáló tényállás megalapozott, vagy a tényállás megalapozatlanságát az eljárásban ki lehetett küszöbölni - ítélettel megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz; egyébként az ítéletet végzéssel hatályon kívül helyezi, illetőleg a fellebbezést elutasítja. A határozat indokolása tartalmazza, hogy ki, miért fellebbezett, és kifejti a Kúria döntésének indokait.
- Nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés büntetőügyekben
Fellebbezéssel támadható határozatok
Az Ítélőtábla másod- vagy harmadfokú eljárása során a kényszerintézkedés elrendeléséről, megszüntetéséről, a kényszerintézkedés tartamának egy évet meghaladó felülvizsgálatáról hozott végzés ellen, valamint az eljárásban hozott, olyan nem ügydöntő végzés ellen, amely ellen az első fokú eljárásban fellebbezésnek lenne helye, a Kúriához fellebbezésnek van helye.
A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:
A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezést az ügyésznek és a védőnek írásban indokolnia kell. Az indokolást a fellebbezésre nyitva álló határidő alatt az Ítélőtáblánál kell előterjeszteni. A fellebbezésben bizonyítást indítványozni, új tényt állítani vagy új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. Az eljárásban védő részvétele kötelező, ezért a fellebbezéshez - ha korábban nem történt meg - csatolni kell a meghatalmazott védő meghatalmazását.
A fellebbező a fellebbezését a Kúria határozathozatal céljából tartott tanácsüléséig visszavonhatja. A végzés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, kivéve, ha a fellebbezés halasztó hatályát e törvény kimondja. Kivételesen indokolt esetben a végzés végrehajtását mind az Ítélőtábla, mind a Kúria felfüggesztheti.
Az eljárás lefolytatása
Ha az Ítélőtábla a nem ügydöntő végzést kihirdetés útján közli, a fellebbezést a végzés kihirdetésekor kell bejelenteni. A kézbesítés útján közölt végzés ellen nyolc napon belül lehet fellebbezni. A fellebbezést az Ítélőtáblánál kell írásban vagy telefax, illetve számítógép útján benyújtani, illetőleg jegyzőkönyvbe mondani. Az ügyésznek így benyújtott fellebbezéséről az Ítélőtábla a vádlottat és a védőt értesíti.
A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett fellebbezést az Ítélőtábla elutasítja.
Ha az Ítélőtábla végzése ellen fellebbezést jelentettek be, és a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra lejárt, az Ítélőtábla tanácsának elnöke - a Kúria mellett működő ügyész útján, a pótmagánvádló fellebbezése esetén közvetlenül - a határozat írásba foglalását követően haladéktalanul felterjeszti az iratokat a Kúriához. Ha olyan eljárási szabálysértésre alapítottak fellebbezést, amelynek a körülményei az iratokból nem tűnnek ki, a tanács elnöke erről a felterjesztésben felvilágosítást ad.
A Kúria mellett működő ügyész az iratokat az indítványával tizenöt napon belül, különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben harminc napon belül megküldi a Kúriának. A fellebbezéssel érintettek az iratok felterjesztéséig az Ítélőtáblánál, az iratok felterjesztése után a Kúriánál a fellebbezésre észrevételt tehetnek.
A Kúria a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy az elkésett fellebbezést elutasítja, ha az Ítélőtábla elmulasztotta a fellebbezés elutasítását. Ha a Kúriának a fellebbezés elbírálására nincs hatásköre vagy illetékessége, az iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át.
A Kúria tanácsának elnöke
- intézkedik - szükség esetén - a hiányok pótlása, az iratok kiegészítése, új iratok beszerzése vagy az Ítélőtáblától felvilágosítás megszerzése iránt,
- a fellebbezőt a fellebbezésnek nyolc napon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy az Ítélőtábla határozatát miért tartja sérelmesnek,
- az iratokat visszaküldi az Ítélőtáblának, ha a fellebbezéseket visszavonták,
- a vádlottnak és a védőnek kézbesíti a Kúria mellett működő ügyész indítványát,
- a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását megküldi a Kúria mellett működő ügyésznek, ha azt a Kúria előtt terjesztették elő, és közvetlenül még nem küldték meg neki.
Ha a vádlottnak nincs védője, a tanács elnöke a fellebbezésnek a Kúriához érkezését követően haladéktalanul védőt rendel ki.
A Kúria a fellebbezést tanácsülésen bírálja el. A tanács elnöke a fellebbezőket értesíti a tanácsülés kitűzéséről és arról, hogy fellebbezésüket nyolc napon belül kiegészíthetik, vagy a más által bejelentett fellebbezésre (indítványra vagy nyilatkozatra) észrevételeket tehetnek. Az eljárásban nincs helye bizonyításnak.
- "Ugró" fellebbezés polgári ügyekben
Fellebbezéssel támadható határozat:
Ha a határozatot első fokon a megyei bíróság hozta, és valamennyi fél jogi képviselővel jár el, a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelmükben a felek indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek csak akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.
A fellebbezés előterjesztésére jogosultak
Fellebbezést a fél, a beavatkozó, valamint - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:
A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezéshez csatolni kell a felek jogi képviselőinek közös nyilatkozatát, amelyben kérik, hogy a fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Az eljárás során a fellebbezést illetve csatlakozó fellebbezést előterjesztő felek számára a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezéshez - ha arra korábban nem került sor - csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.
Az eljárás lefolytatása:
A fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az első fokon eljárt megyei bíróságnál kell előterjeszteni, eggyel több példányban, mint ahány fél a perben részt vesz. A fellebbezésben költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet a felperes csak akkor terjeszthet elő, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be.
Ha a fellebbezés elkésett vagy annak hiányait a fél a bíróság felhívása ellenére nem pótolta a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. Ha a támadott elsőfokú határozatot nem a megyei bíróság hozta, a felek valamelyikének nem volt jogi képviselője, a fellebbezéshez a felek jogi képviselőinek közös nyilatkozatát nem csatolták, továbbá ha vagyonjogi ügyben a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg az 500.000,-forintot, a fellebbezést az illetékes ítélőtábla bírálja el a fellebbezésre vonatkozó általános szabályok szerint.
A fellebbezéssel szemben az ellenérdekű fél ellenkérelmet terjeszthet elő, továbbá ha a támadott határozat megváltoztatását kívánja, a fellebbezés kézbesítésétől számított 8 napon belül csatlakozó ellenkérelmet terjeszthet elő. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.
A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
- Végzés elleni fellebbezés közigazgatási és polgári ügyekben
Fellebbezéssel támadható határozat:
A Kúria előtt fellebbezéssel támadható az az Ítélőtábla által másodfokú eljárásban hozott végzés, amellyel szemben az első fokú eljárás szabályai szerint fellebbezésnek lenne helye, továbbá a másodfokú eljárásban hozott, a fellebbezést hivatalból elutasító végzés.
A fellebbezés előterjesztésére jogosultak
Fellebbezést a fél, a beavatkozó, valamint - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
A fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:
A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul. Az eljárás során a fellebbezést illetve csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet nem kötelező.
Az eljárás lefolytatása:
A fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a támadott határozatot meghozó Ítélőtáblánál kell előterjeszteni, eggyel több példányban, mint ahány fél a perben részt vesz. A fellebbezésben költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet a fél csak akkor terjeszthet elő, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be.
Ha a fellebbezés elkésett, olyan határozat ellen irányul, amely fellebbezéssel nem támadható vagy annak hiányait a fél a bíróság felhívása ellenére nem pótolta, az ítélőtábla illetve a Kúria a fellebbezést hivatalból elutasítja.
A fellebbezéssel kapcsolatban az ellenérdekű fél a fellebbezés kézbesítésétől számított 8 napon belül észrevételt terjeszthet elő. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül történik.
A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
- Rendkívüli jogorvoslati eljárások
- Rendkívüli jogorvoslati eljárások büntetőügyekben
- Rendkívüli jogorvoslati eljárások közigazgatási és polgári ügyekben
- Felülvizsgálat
Felülvizsgálati indítvánnyal támadható határozat:
Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha
- a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor;
- a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását annak ellenére függesztették fel, hogy az elkövető erőszakos többszörös visszaeső, a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.
- a bíróság határozatának meghozatalára a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértésre eljárási szabálysértések valamelyikével került sor, vagyis:
- a bíróság az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiányában hozott ítéletet;
- a bíróság törvényes vád hiányában járt el;
- a cselekményt már jogerősen elbírálták;
- a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, kivéve, ha a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítják meg, hogy az ügyben az elsőfokú bíróság tanácsának kellett volna eljárnia;
- az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt;
- a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó, vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el;
- a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező, kivéve, ha
- a másodfokú bíróság a bűncselekmény minősítésének megváltoztatása folytán állapítja meg, hogy az elsőfokú bírósági tárgyaláson védő részvétele kötelező lett volna és az ügyész eredetileg nem olyan bűncselekmény miatt emelt vádat, amelyre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, és az első fokú eljárás során a bíróság sem állapította meg a vádtól eltérő súlyosabb minősítés lehetőségét, vagy
- az elsőfokú bíróság a cselekményt tévesen minősítette ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek;- a bíróság a vádlott halála, elévülés vagy kegyelem, az eljárás lefolytatásához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiánya, törvényes vád hiánya vagy a cselekmény korábbi jogerős elbírálása törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette;- a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom megsértésével került sor,
- a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták;
- a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, vagy az első fokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes;
- ha az ügyész a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárást a törvényi előfeltételek hiányában indítványozta;
- ha a bíróság a tárgyalásról lemondás alapján folytatott eljárást a törvényi előfeltételek hiányában folytatta le;
- az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg;
- a büntetőjogi felelősség megállapítására, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására olyan büntető jogszabály alapján került sor, amelynek alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság megállapította, de a terhelt már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a büntetés végrehajtása már befejeződött, illetve végrehajthatósága megszűnt, illetőleg a terhelt már nem áll az intézkedés hatálya alatt,
- az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény, illetve az ahhoz csatolt Jegyzőkönyvek valamely rendelkezését, akkor is, ha az Európai Emberi Jogi Egyezmény, illetve az ahhoz csatolt Jegyzőkönyvek rendelkezésének az Emberi Jogok Európai Bírósága által megállapított megsértése olyan eljárási szabálysértéssel történt, amely a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) szerint felülvizsgálattal nem, csak fellebbezéssel támadható.
Nincs helye felülvizsgálatnak
- ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor, ha az ügyben harmadfokú bíróság hozott ügydöntő határozatot,
- a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását annak ellenére függesztették fel, hogy az elkövető erőszakos többszörös visszaeső, a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el, ha az ügyben harmadfokú bíróság hozott ügydöntő határozatot;
- a Kúria jogegységi eljárása alapján, felülvizsgálat során vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,
- ha a törvénysértés különleges eljárás lefolytatásával orvosolható,
- ha az Emberi Jogok Európai Bírósága az ügy ésszerű időn belül történő elbírálása követelményének megsértését állapította meg.
A büntetőügyben hozott jogerős határozatnak kizárólag a polgári jogi igény vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetése kérdésében hozott rendelkezése ellen a Polgári perrendtartás szabályai szerinti felülvizsgálati kérelem előterjesztésének van helye.
A felülvizsgálati indítvány előterjesztésére jogosultak
Felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosult
- a terhelt terhére:
- az ügyész,- a terhelt javára:
- a felmentés vagy az eljárás megszüntetése esetén a magánvádló, illetőleg a pótmagánvádló,
- az ügyész,Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtására az adott alapot, hogy az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését.
- a terhelt,
- a védő, kivéve, ha a terhelt ezt megtiltotta,
- a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője,
- a kényszergyógykezelés elrendelése ellen - a terhelt hozzájárulása nélkül is - a nagykorú terhelt törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa,
- a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa.
A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei:
A felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni a támadott jogerős, ügydöntő határozatot, és azt, hogy az indítványozó a határozatot mely felülvizsgálati okból tartja sérelmesnek. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. A felülvizsgálati eljárásban védő részvétele kötelező, így - ha ez korábban nem történt meg - a terhelt vagy a védő által előterjesztett felülvizsgálati indítványhoz csatolni kell a védő meghatalmazását.
A felülvizsgálati indítvány a Kúria határozathozatal céljából tartott tanácsüléséig visszavonható. A védő az általa előterjesztett felülvizsgálati indítványt csak a terhelt hozzájárulásával vonhatja vissza. A felülvizsgálati indítvány visszavonása esetén a Kúria a felülvizsgálati eljárást megszünteti.
Az eljárás lefolyása:
A felülvizsgálati indítványt a felülvizsgálat okának és céljának megjelölésével az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani. A felülvizsgálati indítványt annál a bíróságnál is elő lehet terjeszteni, amelynek eljárását a felülvizsgálati indítvány sérelmezi. A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványát - az alapügy irataival együtt - közvetlenül a Kúriánál terjeszti elő.
Felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, a felülvizsgálati indítványt az Alkotmánybíróság határozatának közlésétől számított hat hónapon belül lehet benyújtani. A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása - a kivéve, ha a felülvizsgálatra az ad alapot, hogy az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte - nincs határidőhöz kötve.
Ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, a legfőbb ügyész hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványt benyújtani.
Az indítvány benyújtását nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, vagy a terhelt büntethetősége megszűnt. A felülvizsgálati indítványnak nincs halasztó hatálya, a Kúria azonban az indítvány elbírálásáig a megtámadott határozat végrehajtását felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.
Az első fokú bíróság a felülvizsgálati indítványt az alapügy irataival együtt harminc napon belül felterjeszti a Kúriához.
A tanács elnöke az indítvány előterjesztőjét az indítványnak harminc napon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy a határozatot miért tartja sérelmesnek, vagy ha az indítványban nem felülvizsgálati okra hivatkozott. A tanács elnöke védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője, és szükség esetén a felülvizsgálati indítvány megfogalmazására hívja fel. Ha a kirendelt védő az indítványt harminc napon belül nem vagy hiányosan nyújtja be, rendbírsággal sújtható.
A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, vagy az elkésett indítványt a Kúria elutasítja. Ugyanígy jár el, ha a felülvizsgálati indítványt a felhívás ellenére nem, vagy hiányosan nyújtották be, kivéve, ha a Kúria által kirendelt védőt a felülvizsgálati indítvány megfogalmazására hívta fel és a kirendelt védő az indítványt harminc napon belül nem vagy hiányosan nyújtja be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti.
Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a vádat az ügyész képviselte, a tanács elnöke az indítványt az alapügy irataival együtt nyilatkozattétel végett megküldi a Legfőbb Ügyészségnek. A magánvádas eljárásban vagy pótmagánvád alapján folytatott eljárásban hozott határozat ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt a magánvádlónak, illetőleg a pótmagánvádlónak kell megküldeni. Az ügyész az iratokat a nyilatkozatával együtt tizenöt napon belül visszaküldi, a magánvádló, illetőleg a pótmagánvádló a nyilatkozatát tizenöt napon belül megküldi a Kúriának.
A tanács elnöke a felülvizsgálati indítványt és az ügyész, magánvádló illetve pótmagánvádló nyilatkozatát a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének és a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére jogosultaknak azzal küldi meg, hogy arra a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehetnek. A terhelt és védője részére meg kell küldeni a más által benyújtott felülvizsgálati indítványt és az arra tett nyilatkozatot is.
A felülvizsgálati indítványt a Kúria tanácsa, ha pedig az a Kúria határozata ellen irányul, a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsa tanácsülésen vagy nyilvános ülésen bírálja el.
A Kúria - ha a tanács elnöke másként nem határoz - a felülvizsgálati indítványról tanácsülésen határoz, ha
- a felülvizsgálati eljárást meg kell szüntetni, vagy a felülvizsgálati indítvány elutasításának van helye,
- a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztéséről vagy félbeszakításáról dönt,
- az indítvány alapján a megtámadott határozat hatályon kívül helyezéséről és az eljárás megszüntetéséről vagy a megtámadott határozatot hozó bíróság új eljárásra utasításáról kell rendelkezni,
- az indítványt a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. ban meghatározott eljárási szabálysértésre hivatkozással terjesztették elő.
Ha a Kúria a felülvizsgálati indítványt nyilvános ülésen bírálja el, a nyilvános ülésen a védő, valamint - ha a vádat az ügyész képviselte- a legfőbb ügyész vagy képviselője részvétele kötelező. A nyilvános ülésről a terheltet, a magánvádlót és a pótmagánvádlót, illetőleg a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére jogosultakat értesíteni kell. A fogva levő terheltet a nyilvános ülésre elő kell állítani. Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítés legalább nyolc nappal a nyilvános ülés előtt megtörténjék. A nyilvános ülés megtartásának nem akadálya, ha az értesítést azért nem lehetett kézbesíteni, mert a címzett ismeretlen helyen tartózkodik.
A nyilvános ülés megnyitása után a tanács elnöke által kijelölt bíró ismerteti a felülvizsgálati indítványt, a megtámadott határozatot és az iratok tartalmából mindazt, ami a felülvizsgálati indítvány elbírálásához szükséges. Az ügy előadása után a felülvizsgálati indítvány előterjesztője, az ügyész, a védő, valamint az egyéb felülvizsgálati indítvány előterjesztésére jogosultak a felülvizsgálati indítvány keretei között felszólalhatnak. A felszólalások után válasznak van helye. A felszólalás joga utoljára a terheltet illeti meg.
A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. Nincs helye felülvizsgálatnak arra hivatkozással, hogy a jogerős határozatban megállapított történeti tényállás helytelen, illetve akkor sem, ha az indítvány a jogerős határozat alapjául szolgáló bizonyítékokat vagy azok bírói értékelésének mikéntjét támadja. A felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, kivéve, ha
- az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására olyan büntető jogszabály alapján került sor, amelynek alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság megállapította; ebben az a felülvizsgálati indítványt az elbírálásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni;
- az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a az Európai Emberi Jogi Egyezményt, illetve az ahhoz csatolt Jegyzőkönyveket; ebben az esetben a felülvizsgálati indítványt az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel, illetve az ahhoz csatolt Jegyzőkönyvekkel ellentétes jogszabály figyelmen kívül hagyásával, illetve a Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének alapulvételével kell elbírálni.
A Kúria a megtámadott határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, de minden esetben vizsgálja, hogy a 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértés történt-e, és a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja. Ha a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem ad helyt, a megtámadott határozatot a hatályában fenntartja.
A Kúria határozata ellen felülvizsgálatnak, illetve a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslatnak nincs helye.
- Jogorvoslat a törvényesség érdekében
A jogorvoslattal támadható határozat:
A legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő és jogerős határozata ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be, feltéve, hogy a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható meg.
Nincs helye törvényesség érdekében jogorvoslat bejelentésének, ha a határozatot a Kúria hozta.
Az eljárás lefolyása:
A legfőbb ügyész a jogorvoslati indítványát - az alapügy irataival együtt - közvetlenül a Kúriánál terjeszti elő. A jogorvoslat bejelentésének a határozat végrehajtására nincs felfüggesztő hatálya.
Ha az alapügyben a terheltnek nem volt védője, a Kúria a terhelt részére védőt rendel ki. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra a terhelt és a védő észrevételeket tehet.
A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot a Kúria tanácsa nyilvános ülésen intézi el. A nyilvános ülésről a legfőbb ügyészt, a terheltet és védőjét értesíteni kell. A fogva levő terheltet a nyilvános ülésre elő kell állítani. Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítés legalább nyolc nappal a nyilvános ülés előtt megtörténjék. A nyilvános ülés megtartásának nem akadálya, ha az értesítést azért nem lehetett kézbesíteni, mert a címzett ismeretlen helyen tartózkodik.
A nyilvános ülés a legfőbb ügyésznek vagy képviselőjének a távollétében nem tartható meg. A nyilvános ülés megnyitása után a tanács elnöke által kijelölt bíró ismerteti az indítványt, a megtámadott határozatot és az iratok tartalmából mindazt, ami az indítvány elbírálásához szükséges. A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész vagy képviselője, a terhelt és védője felszólalhat és - az eljárás jellegéhez képest - indítványokat tehet. A felszólalások után válasznak van helye. A felszólalás joga utoljára a terheltet illeti meg.
Ha a Kúria a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot alaposnak találja, ítéletében megállapítja, hogy a megtámadott határozat törvénysértő, ellenkező esetben a jogorvoslatot végzésével elutasítja. A Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a terheltet felmentheti, a kényszergyógykezelését mellőzheti, az eljárást megszüntetheti, enyhébb büntetést szabhat ki, vagy enyhébb intézkedést alkalmazhat, illetőleg ilyen határozat meghozatala érdekében a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja; egyéb esetekben a Kúria határozata csak a törvénysértést állapíthatja meg. A jogorvoslati eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
- Felülvizsgálat
Felülvizsgálati kérelemmel támadható határozat:
A Kúriától a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, valamint a keresetlevelet a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító vagy a pert a 157. § a) és g) pontja szerint megszüntető jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni.
Nem támadható felülvizsgálati kérelemmel
- az első fokon jogerőre emelkedett határozat, kivéve, ha azt törvény kifejezetten lehetővé teszi;
- az elsőfokú határozatot helybenhagyó határozat,
- ha az elsőfokú határozat ellen a fél nem fellebbezett;- kizárólag a határozat kamatfizetésre, illetve perköltségre vonatkozó rendelkezése, kivéve, ha már a fellebbezés is kizárólag az elsőfokú határozat e rendelkezései ellen irányult;
- ha a határozat a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perekben született;
- ha a határozat a XXV. fejezetben meghatározott végrehajtási perekben született, kivéve azokat a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti ügyeket, amikor a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult;
- ha a határozat a gyermek elhelyezése, elhelyezésének a megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti ügyben született;
- kizárólag a határozat teljesítési határidőre, illetve a részletfizetésre vonatkozó rendelkezése;
- a vízumkiadás tárgyában hozott bírósági határozat;
- a Kúria által hozott határozat;
- a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében;
- az apaság vélelmét megdöntő ítélet az apaság vélelmét megdöntő részében, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg, illetve ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni;
- az egyezséget jóváhagyó végzés;
- a hagyaték átadása tárgyában hozott végzés;
- a helyi önkormányzat ellen indult adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés elrendelése tárgyában hozott végzés;
- a vagyonjogi ügyben hozott határozat, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az 1.000.000,-forintot nem haladja meg, kivéve a Pp. 23. § (1) bekezdésének b) és h) pontjában, valamint a 24. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott perekben hozott, vagy a munkaügyi perekben előterjesztett pénzkövetelés tárgyában döntő határozatokat;
- az a határozat, amely ellen a felülvizsgálatot törvény kizárja.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultak
Felülvizsgálati kérelmet a fél, a beavatkozó, valamint - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.
A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei:
A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá - a megsértett jogszabály konkrét, beazonosítható megjelölésével - elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet.
A felülvizsgálati kérelemben a fél kérelme tárgyaláson való elbírálását, a felülvizsgálati kérelem tényének ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését valamint a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérheti. A felülvizsgálati kérelemben költségkedvezmény engedélyezése akkor kérhető, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be. Az eljárás során a felülvizsgálati kérelmet illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező, ezért a felülvizsgálati kérelemhez - ha arra korábban nem került sor - csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.
A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Kúria határoz.
Az eljárás lefolyása:
A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított hatvan, kiemelt jelentőségű ügyben harminc napon belül kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál benyújtani vagy az első fokú bíróság címére ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.
Ha a felülvizsgálati kérelem
- elkésett,
- olyan határozat ellen irányul, amely felülvizsgálati kérelemmel nem támadható,
- a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelem nem jelöli meg a támadott határozatot, illetve - a megsértett jogszabály konkrét, beazonosítható megjelölésével - azt, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, és e hiányok pótlása a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg,
a Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja. A Kúria a felülvizsgálati kérelem akkor is elutasítja, ha a kérelmet előterjesztő fél megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött, vagy megszűnt jogi képviselete pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik.
A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A fél kérelmére - ha annak jogszabályi feltételei fennállnak - a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a Kúria értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetében - ha annak sikere valószínűnek mutatkozik - a Kúria a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.
Az ítélet elleni felülvizsgálati kérelemmel szemben az ellenérdekű fél ellenkérelmet terjeszthet elő, továbbá, ha a támadott határozat megváltoztatását kívánja, a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül csatlakozó ellenkérelmet terjeszthet elő, feltéve, hogy felülvizsgálati kérelem előterjesztésére maga is jogosult lenne. Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül kérheti a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson való elbírálását. Ha az ellenérdekű fél csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő, a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a csatlakozó felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül ismét kérheti tárgyalás tartását a végzés elleni felülvizsgálati kérelemmel.
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja. Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében tárgyalás tartása nem kérhető. Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. A felek távolmaradása a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja. Közigazgatási perekben a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.
A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn. Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.
A Kúria határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
- Rendes jogorvoslati eljárások
- Jogegység biztosítása
-
A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Kúria feladata. A Kúria e feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, kollégiumi véleményeket fogad el és - a Kúria határozatainak hivatalos gyűjteményében - elvi bírósági határozatokat tesz közzé.
- Jogegységi eljárás
- Kollégiumi véleménynyilvánítás
- Elvi bírósági határozatok és elvi bírósági döntések kiválasztása és közzététele
Jogegységi eljárásnak van helye, ha
- a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges, és azt a Kúria elnöke, elnökhelyettes, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese, az ítélőtábla elnöke illetve a legfőbb ügyész indítványozza;
- a Kúria valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől, és a Kúria tanácsa - az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével egyidejűleg - indítványozza a jogegységi eljárás lefolytatását.
Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője szükség esetén javasolhatja a Kúria kollégiumvezetőjének, illetőleg az ítélőtábla elnökének a jogegységi eljárás kezdeményezését. Közigazgatási és munkaügyi ügyekben a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője a jogegységi eljárás indítványozására a Kúria kollégiumvezetőjének tesz javaslatot. Az Országos Bírói Hivatal elnöke a Kúria elnökének jogegységi eljárás indítványozására tesz javaslatot, ha a feladatai ellátása során észleli, hogy a jogalkalmazás egysége érdekében ez szükséges.
Jogegységi tanács
A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági, munkaügyi-közigazgatási szakágú jogegységi tanács működik.
- Öt tagból álló jogegységi tanács
A jogegységi tanács általában 5 tagból áll, elnöke a Kúria elnöke, elnökhelyettese vagy az érintett kollégium vezetője vagy helyettese. A jogegységi indítvány előterjesztője nem lehet a jogegységi tanács elnöke.
Ha a jogegységi indítványt a Kúria tanácsa terjeszti elő, a jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben annak a tanácsnak a tagjai, amely jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől, illetve annak az elvi közzétételi tanácsnak a tagjai, amely az elvi bírósági határozat vagy az elvi bírósági döntés közzétételéről döntöttek.
A jogegységi tanács valamennyi tag jelenléte mellett határozatképes és a határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
- Hét tagból álló jogegységi tanács
Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakágú jogegységi tanács ügykörét érinti, a jogegységi tanács 7 tagból áll, elnöke a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese.. A jogegységi indítvány előterjesztője nem lehet a jogegységi tanács elnöke.
A jogegységi tanács tagjait az érintett szakágban eljáró bírák közül arányosan kell kijelölni Ha a jogegységi indítványt a Kúria tanácsa terjeszti elő, a jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben annak a tanácsnak a tagjai, amely jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől, illetve annak az elvi közzétételi tanácsnak a tagjai, amely az elvi bírósági határozat vagy az elvi bírósági döntés közzétételéről döntöttek.
A jogegységi tanács valamennyi tag jelenléte mellett határozatképes és a határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
- A Kúria Kollégiuma, mint jogegységi tanács
A jogegységi tanács a Kúria teljes kollégiuma, ha a jogegységi eljárás célja korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése vagy a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges elvi kérdés eldöntése. Ezekben az esetekben a jogegységi tanács elnöke a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese.
A jogegységi tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada jelen van; a jogegységi tanács döntéséhez a jelen lévő tagok kétharmadának szavazata szükséges.
Az eljárás lefolyása
- A jogegységi ülés előkészítése
A jogegységi eljárást a jogegységi tanács elnöke készíti elő. A tanács elnöke érdemi elbírálás nélkül elutasítja a nem jogosulttól származó indítványt.
Az előkészítés során a jogegységi tanács elnöke a jogegységi tanácsból egy vagy két előadó bírót jelölhet ki és az indítvánnyal kapcsolatban véleményeket szerezhet be.
A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványt - ha azt nem a legfőbb ügyész nyújtotta be - a jogegységi tanács elnöke a jogegységi indítvánnyal érintett bírósági határozat kiadmányával együtt megküldi a legfőbb ügyésznek. A legfőbb ügyész az indítvány kézbesítésétől számított tizenöt napon belül megküldi a jogegységi indítványra tett nyilatkozatát a Kúriának.
- A jogegységi ülés
Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke kitűzi az ülés határnapját, melyről a jogegységi tanács tagjait és a törvény alapján részvételre jogosultakat értesíti. A jogegységi tanács ülése nem nyilvános, azon a jogegységi tanács tagjain kívül az indítványozó, a legfőbb ügyész és eseti meghívott vehet részt. Az eseti meghívott személyére az indítványozó vagy a jogegységi tanács tagja tehet javaslatot, a meghívásról a jogegységi tanács elnöke dönt. A jogegységi tanács ülésén akadályoztatása esetén a legfőbb ügyészt az általa kijelölt ügyész helyettesíti.
Az ülést a jogegységi tanács elnöke vezeti, annak megnyitása után a jogegységi tanács elnöke vagy az előadó bíró összefoglalja a jogegységi indítványt, illetve az elbírálandó elvi kérdés lényegét. Az ülésen valamennyi résztvevő felszólalhat, az indítványozó a jogegységi határozat meghozataláig az indítványt módosíthatja vagy visszavonhatja. A tanács érdemi elbírálás nélkül megszünteti a jogegységi eljárást az indítvány visszavonása esetén, ha a jogegységi eljárás megindításának feltételei egyébként nem állnak fenn. Az ülést a jogegységi tanács elnöke fontos okból elnapolhatja. A felszólalások után a jogegységi tanács elnöke az ülést berekeszti.
- Az érdemi határozat meghozatala és tartalma
Az indítvány alapján a jogegységi tanács jogegységi határozatot vagy - ha jogegységi határozat meghozatala nem szükséges - a határozathozatalt mellőző végzést hoz. A jogegységi tanács a határozatát tanácskozás után, szavazással hozza meg, a tanácskozáson és a szavazásnál a jogegységi tanács elnökén és tagjain kívül csak jegyzőkönyvvezető lehet jelen. A határozatot vagy a végzést a jogegységi tanács elnöke a jogegységi tanács ülését követő 15 napon belül megküldi az indítvány előterjesztője és - ha az indítványozó nem a legfőbb ügyész volt - a legfőbb ügyész részére is.
A jogegységi indítványnak helyt adó határozat rendelkező része tartalmazza a jogegységi eljárás tárgyául szolgáló, illetve azzal szorosan összefüggő elvi kérdésben adott iránymutatást. A jogegységi határozat és a határozathozatalt mellőző végzés indokolása tartalmazza, hogy a jogegységi indítványt ki terjesztette elő, az indítvány mire irányult, és mely bírósági határozatokat érint. Ismerteti az elbírálandó elvi kérdésben kialakult eltérő álláspontokat, szükség esetén az indítvánnyal érintett bírósági határozatokban megállapított tényállás lényegét, helyt adó határozat esetében számot ad a rendelkező részben adott iránymutatás indokairól, a határozathozatalt mellőző végzés indokolása esetében annak okáról.
- A jogegységi határozat közzététele
A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzé kell tenni; indokolt esetben egyéb módon is közzétehető.
A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező; ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a korábbi jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat Magyar Közlönyben való közzététele időpontjától nem alkalmazható.
A jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre és a terheltre kiterjedő hatálya nincs.
A kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. A kollégiumi véleménynek a felekre és a terheltre kiterjedő hatálya nincs, és az abban foglaltak a bíróságokra nézve sem bírnak kötelező erővel.
- Együttműködés az alsóbb fokú bíróságokkal a jogegység biztosítása érdekében
A Kúria képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumnak az ülésein.
Ha az ítélőtábla elnöke az ítélőtáblán elvi kérdésben született, jogerős határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése, illetőleg a felügyelete alatt álló bíróságnál elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, erről köteles a Kúria elnökét - a határozatok, illetőleg a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével - tájékoztatni. E tájékoztatás előtt az ítélőtábla elnöke, kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét.
A közigazgatási és munkaügyi ügyekben a törvényszék elnöke, kollégiumvezetője, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője az általa vezetett bíróságon elvi kérdésben született, jogerős határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése, illetőleg a felügyelete alatt álló bíróságnál elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, a Kúria elnökét is tájékoztatja. E tájékoztatás előtt a törvényszék elnöke, kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét. A tájékoztatás előtt a törvényszék elnöke, kollégiumvezetője, illetve a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium, illetve közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium bíráinak véleményét.
- Bírósági joggyakorlat-elemző csoport
A jogegységi feladatok ellátásának segítésére a Kúrián bírósági joggyakorlat-elemző csoport alakul, amelynek feladata az ítélkezési gyakorlat vizsgálata. A bírósági joggyakorlat-elemző csoport vezetőjét és tagjait a Kúria elnöke - vizsgálati tárgykörönként - a Kúria bírái közül, a Kúria kollégiumvezetőinek javaslatai alapján jelöli ki.
A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke - a Kúria kollégiumai véleményének beszerzését követően - évente meghatározza. A vizsgálati tárgykörökre az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégium kollégiumvezetője, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője, az Országos Bírói Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész is indítványt tehet.
A csoport vezetője a csoport munkájába - a kezdeményező javaslatára, vagy ha azt a vizsgálati tárgykör indokolja - alsóbb fokú bíróságra beosztott bírót és a vizsgált területen működő elméleti vagy gyakorlati szakembert is bevonhat. A vizsgálat során a joggyakorlat-elemző csoport és a bírósági vezetők együttműködni kötelesek.
A bírósági joggyakorlat-elemző csoport a vizsgálat eredményéről összefoglaló véleményt készít. Az elkészült összefoglaló véleményt a Kúria tárgykör szerint illetékes kollégiuma megvitatja, és egyetértése esetén annak megállapításait a csoport vezetője a Kúria honlapján közzéteszi. Ha annak feltételei fennállnak, az összefoglaló vélemény alapján a Kúria kollégiumvezetője jogegységi eljárást indítványozhat, vagy jogalkotás kezdeményezése érdekében a Kúria elnökén keresztül az Országos Bírói Hivatal elnökéhez fordulhat.
Az elvi bírósági határozatok és az elvi bírósági döntések kiválasztására és közzétételére a Kúrián büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú elvi közzétételi tanács működik. Az elvi közzétételi tanács az elnökből és további 4 tagból áll.
Ha a Kúria ítélkező tanácsa valamely, a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, a tanács elnöke a határozat írásba foglalását követően haladéktalanul köteles arról az érintett szakág szerint illetékes kollégiumvezetőt tájékoztatni. A kollégiumvezető a határozatot az elvi közzétételi tanács elé terjeszti, amely indokolt esetben dönt annak elvi bírósági határozatként történő közzétételéről.
Ha a jogalkalmazás egysége érdekében szükséges, az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője a Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének elvi bírósági döntés közzétételére tesz javaslatot. Közigazgatási és munkaügyi ügyekben a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője az elvi bírósági döntés közzétételére a Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének tesz javaslatot. Ha a Kúria elnöke vagy kollégiumvezetője a fentiek alapján, illetve más módon tudomást szerez arról, hogy az alsóbb fokú bíróság valamely, a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, és jogegységi eljárás lefolytatásának vagy elvi bírósági határozat közzétételének feltételei nem állnak fenn, a határozatot a Kúria érintett szakág szerint illetékes elvi közzétételi tanácsa elé terjeszti, amely dönt az elvi bírósági döntésként történő közzétételéről.
Az elvi közzétételi tanács által kiválasztott elvi bírósági határozatot és elvi bírósági döntést a központi honlapon és a Kúria honlapján közzé kell tenni. Ha a Kúria indokoltnak tartja az elvi bírósági határozat és elvi bírósági döntés egyéb módon történő közzétételéről is intézkedhet.
- A Kúria önkormányzati tanácsának hatáskörébe tartozó nemperes eljárások
-
A Kúrián háromtagú önkormányzati tanács működik, amelynek feladata az önkormányzati rendelet - magasabb szintű jogszabályba ütközés szempontjából történő - felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemperes eljárás lefolytatása.
- A önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás
Az indítvány előterjesztésére jogosultak
Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve az egyedi ügyben eljáró bíró kezdeményezheti.
Az indítvány alaki és tartalmi kellékei:
Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló indítvány tartalmazza:
- a Kúria által vizsgálandó önkormányzati rendeletet;
- az önkormányzati rendelet jogszabálysértőnek talált rendelkezésének megjelölését;
- azon jogszabályi rendelkezés megjelölését, amelyet az önkormányzati rendelet sért;
- annak okát, hogy az indítványozó rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek.
Az önkormányzati tanács előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni a helyi önkormányzat képviseletében eljáró ügyvédet vagy ügyvédi irodát, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal jogi szakvizsgával rendelkező alkalmazottját és a helyi önkormányzat jogi szakvizsgával rendelkező jegyzőjét, valamint - jogi szakvizsgával rendelkező - alkalmazottját. Az ügyvéd vagy ügyvédi iroda részéről ügyvédjelölt nem járhat el jogi képviselőként.
Az eljárás lefolyása
Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezi. A bírósági eljárás megindításával egyidejűleg az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett helyi önkormányzatnak. A bíró a helyi önkormányzattal szemben akkor kezdeményezheti - a bírósági eljárás egyidejű felfüggesztésével - az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást, ha az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli.
Az önkormányzati tanács az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül érdemi vizsgálat nélkül, végzéssel elutasítja az indítványt, ha azt nem az arra jogosult nyújtotta be, elkésett, tartalma nem felel meg a törvényben foglaltaknak vagy ha az önkormányzati rendeletnek az indítvánnyal támadott rendelkezése hatályát vesztette. A végzést az indítványozóval kézbesítés útján, írásban közli.
Az önkormányzati tanács együttes elbírálás céljából elrendeli az előtte folyamatban lévő eljárások egyesítését, ha az indítványok tárgya egymással összefügg. Az indítványt 30 napos határidő tűzésével megküldi a helyi önkormányzatnak az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából.
Az önkormányzati tanács az eljárást végzéssel megszünteti, ha az indítványozó az indítványt visszavonta, vagy az indítványt érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. A végzést az indítványozóval és a helyi önkormányzattal kézbesítés útján, írásban közli.
Az önkormányzati tanács az indítványhoz kötve van, de az önkormányzati rendeletnek az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja. Az önkormányzati tanács a rendelkezésére álló iratok alapján, szükség szerint a jogi képviselő, továbbá más, az indítvány elbírálása szempontjából megfelelő szakértelemmel rendelkező személy személyes meghallgatását követően dönt. A személyes meghallgatás nem nyilvános, azon az önkormányzati tanács elnöke által megidézett jogi képviselő vagy megfelelő szakértelemmel rendelkező személy, továbbá az önkormányzati tanács elnöke által meghívott személyek vehetnek részt. A személyes meghallgatást az önkormányzati tanács elnöke vezeti.
Az önkormányzati tanács az indítvány beérkezésétől számított 90, személyes meghallgatás esetén 120 napon belül szótöbbséggel hozza meg határozatát. Ha az önkormányzati tanács határozatában megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, az önkormányzati rendeletet vagy annak érintett rendelkezését megsemmisíti, vagy kimondja, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba, ellenkező esetben az indítványt elutasítja.
Az önkormányzati tanács határozata mindenkire nézve kötelező. A határozatot ezért a Magyar Közlönyben, továbbá - a határozatban meghatározott határidőn belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon, a bíróságok központi honlapján és a Kúria honlapján is közzé kell tenni. A megsemmisített önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése - a határozat eltérő rendelkezése hiányában - a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.
A megsemmisítés nem érinti a hatályvesztést megelőzően létrejött jogviszonyokat, valamint a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket, kivéve, ha az önkormányzati tanács bírói kezdeményezés alapján semmisíti meg az önkormányzati rendeletnek a bíróság előtt folyamatban lévő ügyben alkalmazandó rendelkezését, mert ebben az esetben az önkormányzati rendelet megsemmisített rendelkezése nem alkalmazható a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben, valamint valamennyi, a megsemmisítés időpontjában valamely bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben.
- A helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemperes eljárás
Az indítvány előterjesztésére jogosultak
Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti.
Az indítvány alaki és tartalmi kellékei:
A jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza:
- azon törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége fennáll;
- annak okát, hogy a kormányhivatal miért tartja a jogalkotási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak;
- a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggő, a mulasztás elbírálásához szükséges önkormányzati rendeletet.
Az önkormányzati tanács előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni a helyi önkormányzat képviseletében eljáró ügyvédet vagy ügyvédi irodát, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal jogi szakvizsgával rendelkező alkalmazottját és a helyi önkormányzat jogi szakvizsgával rendelkező jegyzőjét, valamint - jogi szakvizsgával rendelkező - alkalmazottját. Az ügyvéd vagy ügyvédi iroda részéről ügyvédjelölt nem járhat el jogi képviselőként.
Az eljárás lefolyása
Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezi. A bírósági eljárás megindításával egyidejűleg az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett helyi önkormányzatnak.
Az önkormányzati tanács az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül érdemi vizsgálat nélkül, végzéssel elutasítja az indítványt, ha azt nem az arra jogosult nyújtotta be, elkésett, tartalma nem felel meg a törvényben foglaltaknak vagy ha az önkormányzati rendeletnek az indítvánnyal támadott rendelkezése hatályát vesztette. A végzést az indítványozóval kézbesítés útján, írásban közli.
Az önkormányzati tanács együttes elbírálás céljából elrendeli az előtte folyamatban lévő eljárások egyesítését, ha az indítványok tárgya egymással összefügg. Az indítványt 30 napos határidő tűzésével megküldi a helyi önkormányzatnak az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából.
Az önkormányzati tanács az eljárást végzéssel megszünteti, ha
- az indítványozó az indítványt visszavonta,
- az indítványt érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, vagy
- az önkormányzat eleget tesz a törvényen alapuló rendeletalkotási kötelezettségének.
A végzést az indítványozóval és a helyi önkormányzattal kézbesítés útján, írásban közli.
Az önkormányzati tanács az indítványhoz kötve van, de az önkormányzati rendeletnek az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja. Az önkormányzati tanács a rendelkezésére álló iratok alapján, szükség szerint a jogi képviselő, továbbá más, az indítvány elbírálása szempontjából megfelelő szakértelemmel rendelkező személy személyes meghallgatását követően dönt. A személyes meghallgatás nem nyilvános, azon az önkormányzati tanács elnöke által megidézett jogi képviselő vagy megfelelő szakértelemmel rendelkező személy, továbbá az önkormányzati tanács elnöke által meghívott személyek vehetnek részt. A személyes meghallgatást az önkormányzati tanács elnöke vezeti.
Az önkormányzati tanács az indítvány beérkezésétől számított 90, személyes meghallgatás esetén 120 napon belül szótöbbséggel hozza meg határozatát. Ha az önkormányzati tanács határozatában megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget; ellenkező esetben az indítványt elutasítja. A határozatot a Magyar Közlönyben, továbbá a bíróságok központi honlapján és a Kúria honlapján is közzé kell tenni.
A határozat a fővárosi és megyei kormányhivatalra és a helyi önkormányzatra kötelező. Ha a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének a határozatban megadott határidőn belül sem tett eleget, az önkormányzati tanács - a fővárosi és megyei kormányhivatal 30 napon belül előterjesztett kérelmére - elrendeli, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében alkossa meg; ezt követően az önkormányzat a jogalkotási kötelezettség elmulasztását maga már nem orvosolhatja.
- Igazgatási jogkörök
- Bíróság kijelölése
- Panaszügyek intézése
- Bíróság kijelölése büntetőügyekben
A bíróságok között felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében az eljáró bíróságot az ügyész indítványának beszerzése után ki kell jelölni.
A kijelölésről a Kúria határoz, ha a hatásköri összeütközés a különböző ítélőtáblákhoz tartozó törvényszékek és helyi bíróságok, a törvényszék katonai tanácsa és a törvényszék más tanácsa, illetőleg más törvényszék, a törvényszék és az ítélőtábla, a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa és a Fővárosi Ítélőtábla más tanácsa, illetőleg más ítélőtábla, a Kúria és az ítélőtábla, avagy az illetékességi összeütközés az ítélőtáblák vagy különböző ítélőtáblákhoz tartozó törvényszékek, illetőleg helyi bíróságok között merült fel.
Az eljáró bíróságot a Kúria jelöli ki akkor is, ha az illetékességet meghatározó körülmények nem állapíthatók meg.
- Bíróság kijelölése közigazgatási és polgári ügyekben
Jogerős határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetében, úgyszintén akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot soron kívül ki kell jelölni.
A kijelölés kérdésében a Kúria dönt
- hatásköri összeütközés esetén,
- ha az illetékességi összeütközés különböző ítélőtáblák területén lévő helyi bíróságok, törvényszékek illetve munkaügyi bíróságok között merült fel, vagy
- ha azonos ítélőtábla területén levő helyi bíróság, törvényszék vagy munkaügyi bíróság kizárása esetén a területén levő másik helyi bíróság, törvényszék vagy munkaügyi bíróság nem jelölhető ki.
Ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik bíróságnál előterjesztheti; egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt bíróság hivatalból köteles előterjesztést tenni. A kijelölés tárgyában a bíróság a felek meghallgatása nélkül is határozhat.
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá. A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
A Kúriának más bíróságokkal kapcsolatos igazgatási jogosítványai nincsenek, így a Kúriához panaszt vagy közérdekű bejelentést tenni csak a Kúria működésével kapcsolatos igazgatási kérdésekben lehet. Így nem lehet például panasszal fordulni más bíróság bármely határozata vagy ügyviteli intézkedése, vagy a Kúria érdemi, ügydöntő határozatai illetve olyan határozata ellen, amely ellen bármilyen jogorvoslatnak (ideértve az igazolási, kijavítási vagy kiegészítési kérelmet) van helye.
Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - írásban vagy elektronikus úton - fordulhat Kúriához. A panasz vagy közérdekű bejelentés a Kúria vezetői általi személyes meghallgatása keretében történő előterjesztése nem kérhető.
Ha a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés nem tartozik a Kúria hatáskörébe, azt a Kúria - ha a bejelentésből az ehhez szükséges adatok megállapíthatók - 8 napon belül, a bejelentő egyidejű értesítése mellett megküldi az intézkedésre jogosult szervhez.
A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított 30 napon belül kell elbírálni. Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag 30 napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.
Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi. A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető. A panasz vizsgálata mellőzhető akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A Kúria a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíti. Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.
A panaszost, illetőleg a bejelentőt a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt nem érheti hátrány, személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult, kivéve, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követetett el; másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
A Kúria mint legfelsőbb bírósági szerv jogi véleményt csak jogegységi határozatban, kollégiumi véleményben vagy egyedi ügyben, a hatáskörébe tartozó jogorvoslati eljárásban hozott határozatban tehet közzé. Jogi tanácsot tehát nem adhat; e célból az állampolgárok a helyi bíróságokhoz fordulhatnak az erre kijelölt félfogadási napokon."
