Dr. Darák Péter
A Kúria elnöke
Iskolák:
1977-1981 Zrínyi Miklós Gimnázium Zalaegerszeg
1982-1987 Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara
2004-2007 Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája
Munkahelyek:
1987 Zalaegerszegi Városi Ügyészség - fogalmazó
1990 Zalaegerszegi Városi Ügyészség - ügyész (polgári és általános felügyeleti)
1991 Zalaegerszegi Városi Bíróság - bíró (közigazgatási és polgári)
1997 Zalaegerszegi Városi Bíróság - csoportvezető bíró (közigazgatási)
1999 Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma - berendelt bíró
2000 Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma - legfelsőbb bírósági bíró
2002 Igazságügyi Minisztérium Polgári Jogi Főosztálya - berendelt bíró
2003 Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma - legfelsőbb bírósági bíró
2012 a Kúria elnöke
Szakmai megbízatások:
2001-től az új Polgári Törvénykönyv Személyek Kodifikációs Munkabizottságának tagja
2002-től a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke
2003-tól a Legfelsőbb Bíróság delegált képviselője majd elnökségi tagja az Európai Környezetvédelmi Bírák Fórumának (EUFJE)
2003-tól a Magyar Jogász Egylet Közjogi és Közigazgatási Szakosztályának elnöke
2004-től a Deák Ferenc Díj Testület titkára
2009-től Záróvizsga bizottsági elnök az ELTE ÁJK-n és a Széchenyi István Egyetemen
2009-től szerkesztő-bizottsági tagja az ÚJ Magyar Közigazgatás majd a Jog Állam Politika című folyóiratnak
2010-től tagja az Adójogi Bírák Nemzetközi Szervezetének
Rendszeres oktatási tevékenység:
1999-től az Országos Igazságügyi Tanács Hivatala által szervezett bírói továbbképzéseken
2000-től 2004-ig a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Kara Távoktatási és Posztgraduális képzésében
2001-től a Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ingatlan-forgalmazói szakjogászi képzésének vezetője
2005-tól tanársegéd, majd adjunktus az ELTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszékén
2010-ben a Széchenyi István Szakkollégiumban
Nyelvismeret:
angol ('C' típusú középfokú),
német ('C' típusú felsőfokú, jogi szaknyelvvel bővített)
Kitüntetés:
2010. a PPKE JÁK Jubileumi emléklapja magas színvonalú oktatói és szakfelelősi tevékenységért
Főbb publikációk:
Szerzője illetve társszerzője az alábbi szakkönyveknek:
Richter-(innen) in der Alpen-Adria Region /Wien 1993.
Alkotmány a gyakorlatban HVG-ORAC 2004.
Az ingatlan jogi kézikönyve KJK-KERSZÖV 2004.
Gyakorló jogászként az Európai Unióban HVG-ORAC 2004.
A KET magyarázata UNIÓ 2005.
Közigazgatási eljárások /Magyar Közigazgatási Intézet 2005.
A közigazgatási bíráskodás gyakorlati kérdései OITH 2006
Europäische Justizsysteme - Öffentlich-rechtliche Gerichtsbarkeiten in der EU /Wolters Kluwer München 2006
Pénzügyi jog II. Osiris 2007.
A vagyonnyilatkozat és a vagyongyarapodási vizsgálat jogi, módszertani kérdései Complex 2009.
A közigazgatási eljárások szabályait értelmező felsőbírósági döntések 2005-2010. Complex 2010.
Szakcikkek:
A versenyjogi szabályozás kérdőjelei (Ügyészségi Értesítő 1990/2.)
Versenyjogi szilánkok (Magyar Jog 1990/11.)
A közigazgatás hallgatása elleni bírói védelem (Magyar Közigazgatás 1994/6-7.)
Egyezség a közigazgatási perben (Magyar Közigazgatás 1995/11.)
Gondolatok az építésügyi bírságról (Magyar Közigazgatás 1999/11.)
Befolyásolja-e az általános forgalmi adó alapját az árengedmény? (Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat 2002/6.)
A jogi személyek egységes nyilvántartása (Gazdaság és Jog 2002/9.).
A közigazgatási határozatok bíróság felülvizsgálatának új szabályozása (Jogász vándorgyűlés, 19. 2003. 23-74.)
A közigazgatási eljárás új szabályairól (Ügyvédek Lapja 2005/3)
A közigazgatási perek és nemperes eljárások új rendjéről (Ügyvédek Lapja 2006/2)
A normakontroll hatáskörök megosztása az Alkotmánybíróság és a közigazgatási bíróság között Alkotmánybírósági Szemle 2010. november (Társszerző Patyi András)
Szakmai előadások:
A Magyar Jogászegylet Vándorgyűlésein, megyei jogásznapjain /Sopron 2001, 2003, 2005, Balatonfüred 2002, Budapest 2003, Szekszárd 2004, Szolnok 2005./
a Gazdasági Versenyhivatal konferenciáin /Budapest 2003, 2004./
a Közbeszerzési Tanács "Tíz éves a magyar közbeszerzés" című konferenciáján
a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének rendezvényein /Veszprém 1997, Győr 1999, Budapest 2006, 2011./
a Német Bírói Akadémián /Wustrau 2001, 2011/
A Hesseni "Europa-Woche" keretében a Giesseni Közigazgatási Bíróságon /2006./
A Drezdai Szociális Bíróságon /2009./
Az ELTE "A rendszerváltás húsz éve" konferenciáján /2010./
Az Adószakértők nemzetközi konferenciáján /2011./
A Nemzetközi Adószakértők konferenciáján /2011./
További információk:
www.darak.hu
Dr. Kozma György
A Közigazgatási Kollégium vezetője
Dr.Kozma György 1949. augusztus 7-én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait 1978. évben végezte a Pécsi Tudomány Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, majd jogtanácsosi szakvizsgát tett.
1978-tól a Könnyűipari Minisztériumban, majd 1980-tól az Ipari Minisztérium Igazgatási és Jogi Főosztályán dolgozott, mint jogi főelőadó. 1986-ban a Minisztérium Jogi Osztályának vezetőjévé, 1988-ban főosztályvezető-helyettessé nevezték ki. 1980-tól ellátta a Minisztérium jogi képviseletét bíróságok és más hatóságok előtt.
1990. április 1-jén nevezték ki legfelsőbb bírósági bíróvá és nyert beosztást a Közigazgatási Kollégiumba. 1994. november 1-jétől megbízás alapján, majd 1995. július 1-től kinevezéssel a Közigazgatási Kollégium III. tanácsában tanácselnöki munkakört töltött be. 1993. évtől a Közigazgatási Kollégium jegyzőjeként segítette a Kollégium elvi irányító tevékenységének szervezését, összehangolását. A Kollégium jogegységi tanácsának tagjaként több kollégiumi állásfoglalás, illetve jogegységi határozat előadója volt. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2008. február 1-től hat évre a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégium vezetőjének nevezte ki.
Választott tagja a Legfelsőbb Bíróság másodfokú fegyelmi bíróságának. Alapító tagja a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének.
1986. év óta tagja a Jogi Szakvizsga Bizottságnak. A jogtanácsosi tagozaton gazdasági jog tantárgyból vizsgáztatott, majd az egységes jogi szakvizsgarendszerben közigazgatási jogi cenzor. A Szakvizsga Bizottság felkérésére részt vett a közigazgatási jogi szakvizsga anyagának összeállításában. 1979. év óta végez tudományos és oktatási tevékenységet. Több éven keresztül (1979-1985.) felkért előadó volt az Államigazgatási Főiskolán. 1992-ben alapító tagja volt a Deák Ferenc Továbbképző Jogakadémiának, majd főtitkáraként szervezte a Jogakadémia oktatási-tudományos tevékenységét, a különböző területeken dolgozó jogászok posztgraduális képzését. 1998. évtől c. egyetemi docens a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Államtudományi Karán. Részt vett a Kar Továbbképző Intézetének megszervezésében és mint az Intézet helyettes vezetője 2004. évig irányította a szakjogász-képzést. Záróvizsga elnökként végzi az Egyetem Közigazgatási Jogi Tanszékén a végzős hallgatók vizsgáztatását.
Több szakkönyv, cikk szerzője-társszerzője. Jelentősebb szakirodalmi munkái a társadalmi szervezetek, alapítványok polgári- és közigazgatási eljárásjogi kommentárok, önkormányzati ügyek és közbeszerzések témakörökben jelentek meg. Az OIT Hivatal felkérésére 1999. évben módszertani útmutatót készített a közigazgatási ügyszakban tárgyaló bírák részére és rendszeresen előadásokat tart a bírói továbbképzéseken.
2006. évben elnyerte a Deák Gyűrűt, 2007. évben Juhász Andor díjban részesült.
A Büntető Kollégium vezetője
Kónya István 1954-ben született Budapesten. Diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi karán 1979-ben cum laude minősítéssel szerezte meg, s ezt követően a Budapesti Katonai Bíróságon töltötte fogalmazóidejét. 1981-ben a Szegedi Katonai Bíróságon kezdte meg bírói hivatását. Több mint egy évtizedes bírói pályája során katonai, közlekedési, élet, hivatal és vagyon elleni bűncselekményeket bírált el Szegeden, valamint - a rendszeressé vált vezénylések folytán - Budapesten és Debrecenben is. 1991. november 25-én a Magyar Köztársaság elnöke a Legfelsőbb Bíróság bírájává nevezte ki, ahol 2000-től tanácselnöki beosztást lát el. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2002-ben a Büntető Kollégium vezetőjévé nevezte ki. 2008 februárjában hat évre szólóan ismételten kollégiumvezetői kinevezést nyert.
1997 óta cenzora a jogi szakvizsga bizottságnak, s emellett a Szegedi József Attila Tudományegyetem Jogi Karán záróvizsga elnöki feladatokat is ellát. Társszerzője két törvénymagyarázatnak, a Magyar büntetőjog kommentárjának, ill. a Büntetőeljárási jog kommentárjának. 1998 óta folyamatosan részt vesz a Bírósági Határozatok szerkesztésében, s 2002 óta tagja a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye szerkesztőbizottságának is. Eddig húsz büntető jogegységi határozat meghozatalában vett részt, melyek közül ötnek előadó bírája volt.
A Polgári Kollégium vezetője
Wellmann György 1954-ben született Budapesten. Jogi tanulmányait Budapesten az Eötvös Loránd Állam- és Jogtudományi Karán végezte, ahol 1978-ban summa cum laude minősítéssel doktorált. Szakvizsgát 1980-ban ügyészségi fogalmazóként tett, majd 1980-1987 között a Fővárosi Főügyészségen és a Legfőbb Ügyészségen polgári jogi szakági ügyészként dolgozott. 1987-ben a Pénzügyminisztérium Jogi Osztályának helyettes vezetője volt. 1988. március 1-jén választották a Legfelsőbb Bíróság bírájává, ettől kezdve a Polgári Kollégium tagja, ahol vegyes kötelmi ügyeket tárgyal. 2002 februárjában tanácselnökké, s egyben hat éves időtartamra kollégiumvezető-helyettessé nevezték ki. 2008 februárjában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a Polgári Kollégium vezetőjévé nevezte ki. Mint kollégiumvezető a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumához tartozó gazdasági, munkaügyi és polgári szakágak szakmai irányítását látja el.
1988-ban és 1997-ben részt vett a gazdasági társaságokról szóló törvények megalkotásában, és jelenleg is tagja a készülő új társasági törvény kodifikációs bizottságának. Két évtizede rendszeresen publikál, a polgári jog és a társasági jog terültén számos cikke, tanulmánya jelent meg különböző szakmai folyóiratokban, ezen kívül több mint tíz szakkönyvnek, illetve kommentárnak a társszerzője. Évek óta tagja a Gazdaság és Jog című folyóirat szerkesztőbizottságának, 2004-től pedig részt vesz a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteménye, valamint a Bírósági Határozatok című kiadványok szerkesztésében is. Hét éven keresztül tanított az ELTE ÁJTK Polgári Jogi Tanszékén, s polgári jogból jelenleg is záróvizsga-bizottsági tag mindkét budapesti jogi karon. Közel húsz éve tagja a jogi szakvizsga bizottságnak, s 1988 óta az ELTE Jogi Továbbképző Intézet által szervezett társasági szakjogász posztgraduális képzés keretében is oktat. Oktatói tevékenységét 2003-ban címzetes egyetemi docens címmel ismerték el. Tagja a Magyar Jogászegyletnek és a Bírói Egyesületnek.
A Polgári Kollégium vezető-helyettese
Török Judit 1953-ban született Debrecenben. Jogi tanulmányait Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte, 1971 és 1976 között. A bírói- ügyészi szakvizsgát 1978-ban bírósági fogalmazóként tette le. 1979. január 1.-től 1985. augusztus végéig a Váci Városi Bíróságon polgári ügyszakos bíró. 1985 szeptemberétől 1988 júliusáig a Szombathelyi Városi Bíróság bírája, szintén polgári ügyszakban. 1988 júliusától a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának felszámolási csoportjában, 1989-től a polgári kollégiumban előbb közigazgatási tanácsban, majd 1991-től a kötelmi és társasági joggal foglalkozó tanácsban másodfokú bíróként ítélkezik. 1993 februárjától 3 évig fegyelmi bírói megbízatást kap a Fővárosi Bíróságon működő Közjegyzői Fegyelmi Bíróságon. 1995. április 1-től a Legfelsőbb Bíróság gazdasági kollégiumába osztották be munkavégzésre. Sikeres pályázata alapján 1995. október 1-től nevezték ki legfelsőbb bírósági bíróvá, s ettől kezdve a polgári kollégium gazdasági szakágában ítélkezik, 2002. március 1. óta tanácselnökként. 2009. november 1-től hat éves időtartamra a polgári kollégium vezető-helyettesévé nevezték ki.
Bírói munkája során számos jogterülettel került kapcsolatba, a családjogtól a kötelmi és társasági jogon át a csőd- és felszámolási jog területéig. Munkájához szervesen hozzátartozik a folyamatos szakmai továbbképzés. A Legfelsőbb Bíróságon végzett munkája mellett részt vett az OITH, majd a Magyar Bíróképző Akadémia angol szaknyelvi és angol nyelvű Európai polgári és kereskedelmi jogi szakmai továbbképző kurzusain. A korszerű oktatási módszerek elsajátítása érdekében 2007-ben elvégezte a Magyar Bíróképző Akadémia "Képzők képzése" továbbképző tanfolyamát. 2003 júniusa óta rendszeres résztvevője az Európai Kereskedelmi Bírák Fórumának. 2007 májusában a Spanyol Igazságszolgáltatási Tanács által szervezett angol nyelvű európai összehasonlító jogi tanfolyamon vett részt. 2008 áprilisában pedig az Európai Bírósági Továbbképző Hálózat ösztöndíjasaként lehetősége nyílt tanulmányozni a brit igazságszolgáltatási rendszer működését. Évek óta előadóként részt vesz az OITH által szervezett, a csőd- és a felszámolási eljárások joggyakorlatához kapcsolódó bírói továbbképzéseken, a PPKE Deák Ferenc Jogi Továbbképző Intézetben folyó társasági szakjogász képzésben, valamint az ELTE Polgári eljárásjogi tanszék tevékenységének keretében a fizetésképtelenségi eljárások témakör oktatásában. Társszerzője - a csőd- és felszámolási jog témakörben - jogi kézikönyveknek. 2003. óta tagja a Jogi Szakvizsga Bizottságnak.